Csuklóalagút-szindróma kezelése
Tünetek
A problémát az okozza, hogy a csuklóban futó íncsoport begyullad, mely azután nyomást gyakorol az inak között áthaladó idegre. Az eredmény: csiklandozó érzés, zsibbadás vagy fájdalom a kézben és az ujjakban. Ha súlyossá válik, a beteg alig tud fogni. íme néhány módszer a fájdalom megelőzésére.
Prevenció első körben
Munkahelyi ergonómia. Helyes testtartással megelőzhető a csuklóalagút-szindróma. Ez azt jelenti, hogy üljünk egyenesen: a váll ne essen előre (ettől összenyomódnak a hát és a kar idegei), a deréktáj ne domborodjon ki, és az állunkat se szegjük előre. A számítógép előtt ülők jellegzetes, rossz testtartása a nyakizmok összenyomódásával jár, ez pedig hat a kéz-tő és az ujjak izmaira, ínszalagjaira, idegeire. Fontos az is, hogy amennyire lehet, tartsuk egyenesen és lazán a csuklót, nem behajlítva vagy kifeszítve.
Pihentetés, ujjtorna, szünetek. Amikor rövid szünetet tartunk a számítógépes munkában, tízszer egymás után begörbítve-kifeszítve tornáztassuk meg az ujjainkat. Fontos a csukló pihentetése is. Húszpercenként iktassunk be félperces szünetet gépeléskor, és óránként egyszer nyújtózkodjunk nagyot. Mindig legyen egy palack ivóvíz a dolgozóasztalon, és kortyolgassunk szorgalmasan: így muszáj lesz időnként meglátogatni a mellékhelyiséget, ami jótékony kimozdulást jelent az addigi testhelyzetből.
Két órán át tartó folyamatos gépelés után mindenképpen iktassunk be szünetet: mozgassuk meg a tagjainkat, menjünk az ablakhoz, és nézzünk ki, beszélgessünk a kollégákkal, tekintsük át a jegyzeteinket vagy a kiprintelt anyagot, illetve írjunk vagy vázoljunk fel valamit papírra. A szünetért nemcsak csuklónk, de lábunk, vérkeringésünk is hálás lesz, ráadásul a fejünk is kitisztul, és utána gyorsabban megy a munka.
Csuklósín. A csuklót egyenes állásban rögzítő, speciális sínnel megelőzhető a csuklóalagút-szindrómához vezető ín- és idegkárosodás. Egy kísérlet keretében hat héten keresztül csuklósínt viselt hatvanhárom olyan személy, akiknek erre a problémára utaló kezdeti tüneteik voltak. Az időszak végére az alanyoknak közel a fele a tünetek enyhüléséről számolt be; fájdalmuk erősségének egy speciális skálán mért pontértéke átlagosan 7,24-ről 4,43-ra esett vissza. Ha a sínt nem is használjuk minden éjszaka, a fájdalom első jelére mindig tegyük fel, így nem alakulnak ki olyan súlyos tünetek.
A számítógép előtt
- A széket úgy állítsuk be, hogy a támlának döntött egyenes háttal és ellazított (de nem előreejtett!) vállal ülhessünk rajta, miközben a felkar tulajdonképpen függőleges, a könyök a törzs oldalához simul, a csukló egyenesen áll, a talp pedig a padlón vagy lábtámaszon pihen.
- A papírlapot vagy a könyvet, amelyből dolgozunk, szemmagasságban helyezzük el, hogy ne kelljen nyakdöntéssel folyamatosan lepillantgatni vagy a fejünket oldalra fordítgatni.
- Használjunk olyan klaviatúrát, amelyen püfölés helyett elég lágyan ütni vagy éppen csak megérinteni a billentyűket (a legújabb típusoknál a nyomási érzékenység szoftveresen állítható).
- Gépelés közben a csuklót tartsuk vízszintesen. A klaviatúra csuklótámasza a kéz pihentetésekor hasznos: gépelés közben ne ezen nyugodjon a csukló.
- A számítógépasztal billentyűzettartó lapja legalább 75 cm széles legyen, hogy az egér is elférjen rajta, és helyszűke nélkül lehessen mozgatni. Fontos, hogy az egér mindig egy szintben helyezkedjen el a klaviatúrával.
- A billentyűzet gépeléskor a padlótól számítva 70-75 cm magasan legyen. A megfelelő magasságban akkor van, ha gépelés közben a felkar és az alkar könyökben derékszöget zár be. Szükség esetén húzzuk közelebb magunkhoz a klaviatúrát, ha a derékszög csak így biztosítható.
- A számítógépasztal előnye, hogy keskenyebb, mint egy hagyományos íróasztal, és elegendő helyet biztosít a lábnak; hátránya viszont, hogy papírok, jegyzetek, könyvek, írószerek stb. nem férnek el rajta. (Ha a lakás mérete engedi, legjobb a bakra állított, hagyományos „tervezőirodai” asztal: ideális magasságú, a számítógép mellett minden szükséges eszköznek marad hely, és alatta kellő tér jut a lábnak.)
- A monitor pontosan velünk szemben helyezkedjen el oly módon, hogy a képernyő felső széle kerüljön szemmagasságba: így egy kicsit lefelé kell nézni a monitorra, ami kíméli a szemet.
Prevenció második körben
Kézre álló, korszerű eszközök. A formatervezők mind ergonomikusabb – a kéz anatómiáját és a kényelmes használatot a korábbinál sokkal jobban figyelembe vevő – eszközök és szerszámok kialakítására törekszenek, legyen szó konzervnyitóról, kalapácsról vagy csavarhúzóról. Félre tehát a régi szerszámokkal, konyhai eszközökkel: vásároljunk helyettük olyanokat, amelyek megmarkolásakor a kéz szorítóerejét nem a tenyér, hanem az ujjak tövi része között húzódó izom fejti ki. Rezgőmozgást végző szerszám (például motorfűrész, villanyos rezgőkés) használatakor alkalmazzunk rezgéscsillapítót, vagy tekerjünk az eszköz markolatára törülközőt.
Összefüggés a metabolikus szindrómával. Ezt az állapotot az alábbiak jellemzik: a jótékony hatású HDL-koleszterin alacsony szintje, férfiaknál 100, nőknél 90 cm-nél nagyobb derékbőség, továbbá magas vérnyomás, magas vérzsírszint és inzulinrezisztencia. Százhét személy vizsgálatakor kiderült, hogy a metabolikus szindrómában szenvedők háromnegyede CTS-ben is szenved, sőt a kettő súlyossága egyenes arányban áll egymással.
A metabolikus szindróma a cukorbaj kialakulásának kockázatát is növeli, és a kutatások szerint a cukorbetegek körében az átlagosnál gyakoribb a CTS. Ennek pontos okát egyelőre még vizsgálják a kutatók. (Lásd még: Magas vérnyomás)
Depressziómentesen. Angliai kutatási eredmények szerint a CTS-ben szenvedő felnőttek 14 százalékánál közepes vagy nagyfokú depresszió tünetei állnak fenn, 22 százalékuknál pedig depresszió vagy más pszichés probléma, például kóros szorongás is megfigyelhető. A már fennálló depressziót kezeltetni kell. A pirulák szedése önmagában nem oldja meg a problémát, egyes pszichológusok kifejezetten nem a gyógyszerekben látják a megoldást. (Lásd: Depresszió)
Súlykontroll. A normális testsúlyúak-hoz képest kétszer annyi kövér ember szenved csuklóalagút-szindrómában. A fölösleges kilók leadása tehát komoly lépés a megelőzésben!
Jótékony jóga. Talán furcsán hangzik, de a jóga védi a csuklót. Elsősorban azért, mert stresszoldó hatású, márpedig a stressz sok más egészségügyi probléma mellett a CTS kialakulását is elősegíti. Másodsorban: erősíti a csuklót, így a kéz jobban tud fogni, markolni és szorítani.
Több B-vitamint! A B6-vitamin (piridoxin) nélkülözhetetlen az idegek számára. Hatását a CTS esetében főként a fájdalom enyhítése szempontjából tanulmányozták és igazolták, de a szindróma megelőzésében is komoly szerepe lehet. Fogyasszunk tehát több olyan élelmiszert, amely bőségesen tartalmazza a B6-vitamint (legjobb élelmi forrása a tonhal, a közönséges tőkehal, a sült csirke- és pulykamell, a teljes kiőrlésű gabonafélék, illetve a hüvelyesek), vagy szedjük kiegészítő formájában.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Fájdalom, zsibbadás vagy szúró, bizsergő, csiklandó érzés a kézben, illetve az ujjakban (főleg a hüvelyk-, mutató- és középső ujjban). Éjszaka rendszerint erősödik a fájdalom, annyira, hogy a beteg fel is riadhat álmából. Nehézséget okoz a tárgyak megfogása, kézben tartása, gyengül a hüvelykujj szorítóereje.
Új fejlemények. Kiderülhet, hogy a kéz monoton igénybevétele mégsem tehető felelőssé a csuklóalagút-szindrómáért. Egy újabb vizsgálat szerint lényegesen ritkább a CTS azok körében, akik naponta legalább négy órát gépelnek, mint azoknál, akik legfeljebb napi egy órán át használják intenzíven a billentyűzetet. Az állapot előidézésében a korábban feltételezettnél nagyobb szerepet játszhat a reuma, a pajzsmirigy alulműködése, a fiatalkori cukorbetegség, a non-Hodgkin-limfóma; a terhesség és a menstruáció is kockázatnövelő tényező lehet.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.