Fájdalom enyhítése

Csuklóalagút-szindróma tünetei és gyógyítása

Tünetek

  • Tartós fájdalom, zsibbadás, égő és csiklandozó érzés a kézben.
  • Merev, duzzadt csuklóízületek.
  • A kéz erejének és ügyességének csökkenése.

Veszélyeztetett csoportok

A csuklóalagút-szindróma az egyik leggyakoribb foglalkozási ártalom. Főként azokat érinti, akiknek munkája vagy hobbija gyakran ismétlődő mozdulatokat igényel. Kialakulása akkor a legvalószínűbb, ha a csuklót rendszeresen túlhajlítják vagy túlfeszítik. Különösen gyakori a számítógéppel dolgozóknál, a zongoristáknál, az újságíróknál és a légkalapács-kezelőknél.

KialakulásaCsuklóalagút szindróma

A csuklóalagút egy szűk átjáró a csukló területén: három oldalról összesen nyolc csont veszi körül, felülről pedig erős, keresztirányú kéztőszalag alkotja. A tenyér felőli oldalon lévő csuklóalagút belsejében kilenc ín halad, és itt fut az ujjak egy részét és a tenyeret beidegző ideg is, a nervus medianus. Ha az inak valamelyike begyullad, a csuklóalagútban rendelkezésre álló hely beszűkül, és az idegre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ennek jele a fájdalom, a csiklandozó érzés, az ujjgyengeség.

Mit tegyünk?

Az a legjobb, ha megelőzzük a csuklóalagút-szindróma kialakulását. Ha észrevesszük a figyelmeztető tüneteket, pihenjünk, és kíméljük az érintett kezet és csuklót. Szedjünk gyulladáscsökkentő szert, például aszpirint vagy ibuprofent, a duzzanat csökkentésére pedig használjunk hideg borogatást. Ha a tünetek nem enyhülnének, forduljunk orvoshoz.

Forradalmi újdonságok

A csuklóalagút-szindrómában szenvedőknek egészen a legutóbbi időkig nemigen volt más választásuk, mint némán tűrni, vagy más munkahelyet keresni. Ma azonban megváltozott a megítélés: a csuklóalagút-szindrómát foglalkozási ártalomként ismerik el. A munkaadóknak – az irodavezetőknek és gyártulajdonosoknak egyaránt – be kell tartaniuk azokat a munkavédelmi előírásokat, amelyek az ismétlődő mozgások okozta károsodások elkerülését szolgálják.

A csuklóalagútban futó nervus medianus ideg összenyomódása fájdalmat és zsibbadást okoz az ujjasban.

Kezelés

Az orvos erősebb gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapítókat és izomlazító szereket írhat fel. A csuklóba beadott szteroid-injekció is enyhítheti a tüneteket, bár azok okát nem szünteti meg. Javasolhatják a csuklót egyenes állásban rögzítő különleges sín alkalmazását is; ezt általában csak éjszaka kell viselni, de ha a tünetek súlyosak, célszerű állandóan használni.

A legsúlyosabb esetekben műtétre lehet szükség az idegre ható nyomás megszüntetése érdekében. A beavatkozás során átvágják a keresztirányú kéztőszalagot. A tünetek ezzel azonnal megszűnnek, bár ha a beteg később folytatja az ismétlődő mozdulatokat, az állapot kiújulhat.

Megelőzés

Ha egész nap számítógép előtt ülünk és gépelünk, ellenőrizzük, hogy a csuklónkat megfelelő állásban tartjuk-e: nincs-e túlzottan kifeszítve vagy behajlítva. Ha a munkánk ismétlődő mozgásokkal jár, tartsunk gyakran szünetet, és ha csak tehetjük, mozgassuk át az ízületeket – például álljunk fel, amíg telefonálunk. Nagyjából óránként nyújtóztassuk ki a karunk, csuklónk, vállunk és nyakunk izmait úgy, hogy karunkat keresztbe tesszük a fejünk fölött, majd feszítsük hátra előbb az egyik, aztán a másik könyököt. Tegyük az ölünkbe a kezünket, fogjuk össze a kettőt, aztán körözzünk a vállunkkal előbb előre, majd hátrafelé. Időről időre masszírozzuk meg és nyújtsuk ki az ujjainkat, hajlítsuk előre, feszítsük hátra a kézfejünket, szorítsuk ökölbe és nyissuk ki a tenyerünket – ezzel megakadályozhatjuk a szövetek duzzanatát.

Ha számítógéppel dolgozunk, gépelés közben a csuklónknak egyenesnek kell lennie. Olyan testtartásban dolgozzunk, hogy a lehető legkisebb terhelés érje az ízületeinket: a hátunk legyen egyenes, talpunkat tartsuk a padlón. Ha székünk nem támasztja meg kellően a hátunkat, tegyünk egy párnát vagy egy felcsavart törülközőt a hátunk mögé, a derekunkhoz.

Alternatív terápiák

  • Akupunktúra: A gyógyulás elősegítése érdekében a nyak, a hát, a váll, a kéz, a csukló és a kar meridiánjait ingerlik.
  • Alexander-módszer: Képzett terapeuta elemzi a testtartást és a munkahelyet, s olyan változtatásokat javasol, amelyek javítják a testtartást, és megelőzik a csukló munka okozta túlterhelését.
  • Manuálterápia: A csontkovács olyan műfogásokat végez a rosszul álló vagy rosszul rögzült ízületen, hogy csökkentse az ideget érő nyomást. Ilyenkor nemcsak a csuklón végezhet kezelést, hanem a nervus medianus lefutása mentén több testtájékon is, például a karon, a vállon és a nyakon. Egyes csontkovácsok elektromos idegingerléssel enyhítik a fájdalmat, gátolva a fájdalomingerület agyba való eljutását.
  • Gyógynövénygyógyászat: Egyes csuklóalagút-szindrómában szenvedő betegek arról számoltak be, hogy állapotukon sokat javított a bromelain nevű gyulladáscsökkentő enzim, amelyet az ananászból vonnak ki. Ennek adagja naponta kétszer 1000 mg, amelyet étkezések között kell bevenni. Úgy tűnik, akkor a leghatásosabb, ha B6-vitaminnal együtt fogyasztják.
  • Táplálékkiegészítők: Egyes tanulmányok szerint a napi háromszor 50 mg mennyiségben szedett B6-vitamin is enyhítheti a tüneteket. Arra azonban vigyázzunk, hogy a napi 200 mg összbevitelt ne lépjük túl! A napi 800-1000 NE mennyiségben fogyasztott E-vitamin is enyhítheti a gyulladást és a duzzanatot.
  • Gyógytorna: A kezelések célja nem csupán a fájdalom enyhítése, hanem a kiváltó ok megszüntetése is. A kezelések során a tornagyakorlatok mellett ultrahangos, diatermiás, elektromos idegingerléses, hidroterápiás vagy váltott hideg és meleg borogatásos módszerek alkalmazására is sor kerülhet. A gyógytornász ezenkívül a megelőzést szolgáló gyakorlatokra is megtaníthatja páciensét.
Figyelem! Ne hagyja figyelmen kívül a csuklóalagút-szindróma első tüneteit! Ha később kezdik meg a kezelést, az ideg maradandó károsodást szenvedhet, s emiatt a kéz illetve kezek használhatósága csökkenhet.

Megelőzés

Tegyünk óvintézkedéseket a balesetek elkerülésére, például mozgó autóban mindig csatoljuk be a biztonsági övet! Lehetőleg kerüljük az eséseket. A sportoláshoz használjunk megfelelő védőfelszerelést!

Alternatív terápiák

Megjegyzés: a csonttörés minden esetben orvosi ellátást igényel, de a gyógyulást követő rehabilitáció során alternatív eljárások is alkalmazhatók.

  • Táplálékkiegészítők: A törött csontok gyógyulásához olyan, legalább 600 mg kalciumot tartalmazó készítményt keressünk, amelyben D-vitamin, magnézium, cink, bór és mangán is van. Ebből napi két-három tablettát – vagy az orvos által javasolt mennyiséget – vegyünk be. Emellett napi 1000 mg C-vitamin fogyasztása is elősegíti a gyógyulást. Étrendünkben legyen naponta legalább öt adag zöldség és gyümölcs, valamint két-három adag magas fehérjetartalmú étel, például sovány hús, hal, baromfihús, tojás, szója vagy egyéb hüvelyes.
  • Gyógytorna: A gyógytornászok egy sor különböző módszert alkalmaz-hatnak a fájdalom csökkentésére és a gyógyulás, illetve a rehabilitáció elősegítésére; ilyen például a súlyzózás, a hidroterápia (vízi torna, sugármasszázs), az ultrahangos és diatermiás kezelés, az elektromos ingerlés, a hideg és meleg borogatás, valamint a masszázs.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.