Betegségek és megelőzésük

Divertikulózis megelőzése, tünetei és kezelése

Tünetek

Aki éveken át rostszegény étrenden él és erőlködve székel, nagy meg­terhelésnek teszi ki a beleit, ami láthatatlan, de nagyon is valóságos károsodásokat idéz elő: a kemény bélsár és az erőltetett ürítés hatására akár több száz borsónyi kitüremkedés, ún. divertikulum (gurdély) kelet­kezik a bélfalon.

Problémát rendszerint nem okoznak, ám ha a bélsár megreked egy ilyen zsákocskában, az begyulladhat és elfertőződhet: ekkor divertikulitiszről beszélünk, mely heves alhasi fájdalommal, lázzal, hányingerrel és székrekedéssel vagy hasmenéssel jár, súlyos esetben pedig bélelzáródás, a bélfal megrepedése is bekövetkezhet. Ha a divertikulumnál elpattan egy ér, bélvérzés is felléphet. A divertikulumok kialakulását (a divertikulózist) és ezek gyulladását (a divertikulitiszt) egyaránt megelőzhetjük az alábbi lépésekkel.

Tipp! Ha legalább 30 g rost szerepel a napi étrendben, 47%-kal csökken a divertikulitisz kialakulásának kockázata.

Prevenció első körben

Több élelmi rostot! Amikor az amerikai Harvard Egyetem kutatói négy éven át közel negyvennégyezer férfi egészségét és táplálkozási szokásait követték nyomon!

Kutatási eredmények! Megállapították, hogy akiknek a napi étrendje leg­alább 30 g rostot tartalmaz, azok körében majdnem felével (47 százalék­kal) ritkább a divertikulumok kialakulása; ha már vannak bélfal-kiöblösödések, a rostbevitel növelésével megelőzhető a gyulladás (divertikulitisz) fellángolása. Angol kutatók olyan betegeket vizsgáltak, akik egyszer már kórházba kerültek divertikulitisszel; kiderült, hogy a nyu­galmi szakaszban, a gyulladás megszűnésekor a rostdús étrendre áttérők 90 százalékánál megszűntek a panaszok, sőt hét év múltán (az utolsó adatfelvétel idején) is tünetmentesek voltak.

Az élelmi rostok – bőséges mennyiségű folyadékbevitel mellett – jó­tékonyan fellazítják a bélsarat, és megkönnyítik a salakanyagok továbbí­tását és ürítését. Ennek köszönhetően csökken a bélfalat belülről feszítő nyomás.

Jegyezzük meg! Az újabb kutatási eredmények alapján az is feltételezhető, hogy a rostok igen kedvező környezetet teremtenek az emésztéshez nélkülöz­hetetlen bélbaktériumok számára, emellett stabilizálják a bélnyálkahár­tyát (a bélfalat bevonó védőréteget).

Ez a kedvező belső környezet a jelek szerint gátolja az immunrendszer túlreagálását és a divertikulumok ennek következtében történő gyulladását.

A rostbevitel csak fokozatosan növelhető, különben árthat!

Az első egy-két hónap során hetente csak egy-, legfeljebb kétféle rostdús élelmi­szer beiktatásával bővítsük, illetve korrigáljuk az étrendet, hogy bél­rendszerünknek legyen ideje alkalmazkodni. Ne feledkezzünk meg a napi elegendő folyadékbevitelről sem, különben a rost nem tud meg­duzzadni, megfekszi a gyomor-bél rendszert, és a belekben sem fejti ki a kellő hatást. A napi rostbevitel ideális mennyisége 20-30 g. Ezt könnyen biztosíthatjuk, ha rostos gabonapehellyel indítjuk a napot.

Rostkiegészítők. Aki élethelyzete vagy más okok miatt nem tud naponta 30 g rost beviteléről gondoskodni, szedjen rostkiegészítőket. Bizton­ságosak, és jól pótolják a hiányt, de amikor éppen kiújulnak a divertikulitiszes panaszok, kerülni kell az alkalmazásukat, mert súlyosbíthat­ják az állapotot.

Nassolás egészségesen:

Kutatási eredmények! Közel félszázezer férfi bevonásával végeztek egy vizsgálatot, melyből kiderült, hogy míg 69 százalékkal gyakoribb a divertikulitisz azok körében, akik heti öt-hat alkalommal sült krumplit, chipset vagy édességet nassolnak, addig a rostdús gyümölcsöket (barac­kot, áfonyát, almát, körtét, narancsot stb.) fogyasztók körében a beteg­ség 80 százalékkal ritkább.

Vörös húsok helyett csirke vagy hal:

Kutatási eredmények! Görög kutatók kimutatása szerint felével gyakoribb a divertikulitisz a húsevők körében, mint a vegetáriánusoknál, ami óriási különbség. A vörös húsok a veszélyesebbek. A fentebb említett amerikai vizsgálatban a harvardi kutatók megállapították, hogy a betegség kialakulásának kockázata háromszorosára nő azoknál, akik heti öt-hat alkalommal marha-, sertés- vagy birkasültet vacsoráznak.

Aki ugyanilyen gyakorisággal löncshúst, marha- vagy sertéspárizsit, krinolint, sonkát vagy hasonló hideg­konyhai húskészítményt eszik, annál duplájára, a heti rendszerességgel virslit vagy szafaládét evők esetében pedig 86 százalékkal nő a kockázat. Ezzel szem­ben a szárnyasok és a halak fogyasztása jóval kevésbé veszélyes!

Egyes szakértők úgy vélik, a vörös húsok a bélbe kerülve olyan vegyületek kiválasztására késztetik az emésztő baktériumokat, melyek meggyengítik a bél­falat, tehát könnyebben alakulnak ki gurdélyok.

Kávé, tea? Jöhet! Régebben a bélbajos embert az orvos eltanácsolta a teától, kávétól. Az újabb kutatások azonban azt jelzik, hogy e közkedvelt italok nem súlyosbítják a divertikulózis tüneteit. A kávét azonban ne éhgyomorra igyuk.

Idősebbek is elkezdhetik... Egy kimuta­tás szerint a rendszeres testmozgás 48 százalékkal csökkenti a divertikulitisz kockázatát. A magyarázat az lehet, hogy mozgás hatására felgyorsul a bélsár továbbítása. A kocogás tűnik a legjobbnak, de a kondíció megőr­zésének szinte bármilyen formája megfelel (túrázás, úszás, kertészkedés, mozgásos játék az unokákkal), főleg, ha rostdús táplálkozással párosul, mondják a szakértők.

Evés után irány a vécé. A kemény vagy feltorlódott bélsár okozta erőlte­tett székletürítés nagyon megterheli a bélfalat; ha tartósan fennáll a ter­helés, divertikulumok keletkezhetnek. Aki székrekedésre hajlamos, a könnyebb ürítés érdekében szokjon rá, hogy a főétkezések után nagyjá­ból félórával felkeresi az illemhelyet: ilyenkor lép működésbe ugyanis a gasztrokolikus reflex, a belek féregszerűen gyűrűző mozgása, mely a bél­tartalom kihajtásával helyet csinál az új táplálék feldolgozásához.

Tipp! Az is hatékony, ha a kényelmes reggeli, tea vagy kávé után felkeressük a mel­lékhelyiséget, akkor is, ha nem érezzük, hogy „mennünk” kell: a szerve­zet egy idő után megszokja az új rendet.

Gyógyszerhatások. Kérdezzük meg az orvost, hogy nem a szedett gyógy­szer okozza-e székrekedésünket, mely gyakori az alumínium- vagy kalci­umtartalmú savkötők, antidepresszánsok, antihisztaminok, kalciumcsa­torna-blokkolók, vízhajtók, vaspótlók, ópiátos fájdalomcsillapítók, vala­mint a náthára alkalmazott pszeudoefedrin szedése során. Ha úgy érezzük, szükséges, írassunk fel másféle készítményt, amelytől a bélsár nem szárad be.

Prevenció második körben

Több egészséges zsiradékot! A bélgyulladás jelentősen súlyosbíthatja a divertikulitisz tüneteit. Az irritáció azonban kivédhető, ha étrendünk bőségesen tartalmaz ómega-3 zsírsavakat (fő forrásaik az olajos húsú tengeri halak) és például lenolajat.

Jegyezzük meg! A Marylandi Egyetem (USA) gasztroenterológusai szerint az is sokat segít, ha naponta egy-két alka­lommal kapszula formájában 1 g halolajat szedünk (lehetőleg orvosi jóváhagyással).

Jótékony probiotikumok. A divertikulitisz valósággal megtizedeli a bél­baktériumokat. Probiotikus készítmények fogyasztásával azonban pótol­hatók e fontos mikroorganizmusok, melyek kulcsszerepet játszanak az emésztésben, a bélsár hatékony továbbításában, a bélnyálkahártya védel­mében, sőt a gyulladást is enyhítik.

Jegyezzük meg! Ha a bélrendszer folyamatosan nagy mennyiségben tartalmazza ezeket, megelőzhető a divertikulitisz kiújulá­sa – derült ki német és olasz kutatók legújabb vizsgálataiból.

Főleg a Lactobacillus acidophilus, az L. plantarum, a Saccharomyces boulardii és a bifidobaktériumok jótékony hatásúak. Olyan probiotikus készítményt keressünk az üzletben, amelyben ezek megtalálhatók. Az élőflórás jog­hurtkészítmények is hasznosak lehetnek.

A probiotikumok alkalmazása önmagában persze nem mindenkinél elég a divertikulitiszes rohamok megelőzésére, és nem helyettesítheti a szakszerű terápiát. A bélbeteg ember tehát minden esetben kövesse orvosa tanácsait, tartsa be az életmódra, táplálkozásra vonatkozó utasításokat, és szedje az előírt készítményeket.

Súlykontroll. Régebben a divertikulitisz túlnyomórészt az ötvenen túliak betegsége volt, amit az állandó rostszegény étrend és az évtizedeken át fennálló, krónikus székrekedés idézett elő. Jakabban az orvosok egyre több fiatalnál diagnosztizálják a betegséget. Oka a nyugati világban és nálunk is szinte járványszerűen terjedő fiatalkori elhízás, mely a bélfal idő előtti elgyengüléséhez és divertikulum képződéshez vezet.

A megol­dás: fogyni kell! Persze nem drasztikus fogyókúrával, hanem életmód­váltással, amelynek fontos része az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.

Összefoglalás

Okai. Krónikus székrekedés (az állandóan kemény bélsár és erőlködés) hatására a bélfal meg­gyengül, rajta borsónyi kitürem­kedések (divertikulumok) kelet­keznek, amelyek elfertőződve vagy begyulladva fájdalmat, vérzést okoznak. A bélfal is átlyukadhat.

Figyelmeztető tünetek. Heves, nyilalló alhasi fájdalom (többnyire bal oldalon lent) vagy több napon át tartó enyhébb – esetleg időnként súlyosbodó -fájás; láz, hányinger, hasmenés vagy székrekedés, felfúvódás, gázosság. Súlyos, bélgörcs jel­legű fájdalom, illetve bélvérzés esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Új fejlemények. A közelmúlt­ban az orvosok még eltanácsol­ták a divertikulózisos beteget a diófélék, magvak és a patto­gatott kukorica fogyasztásától, mondván: a darabkák megreked­hetnek a gurdélyokban. Mára megváltozott a szemlélet, többek között annak a tizennyolc éven át tartó nagyszabású vizsgálatnak köszönhetően, melynek során a kutatók közel félszázezer férfi táplálkozásának és egészségének összefüggéseit követték nyomon.

Kiderült, hogy e rostdús, egész­séges táplálékok biztonságosak, nem súlyosbítják a bélproblémát, sőt: akik hetente kétszer patto­gatott kukoricát esznek, azok körében 28 százalékkal ritkábbak a heveny bélpanaszok, mint azoknál, akik nem élnek vele.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.