Betegségek és megelőzésük

Dohányzás elleni küzdelem

Füstmentesen – dohányzás elleni küzdelem

„Ne gyújts rá!”

A nemzetközi „Ne gyújts rá!” mozgalom világnapját minden év november harma­dik csütörtökén tartják. A mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázok, nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire.

A 2011-es világnap témája a passzív dohányzás visszaszorí­tásáért meghozott intézkedések minél szélesebb körben történő megismertetése.

Kutatási eredmények! A környezeti (passzív) dohányfüstöt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 1993-ban, a WHO 2002-ben ismert emberi rákkeltő anyagnak mi­nősítette. A passzív dohányzással kapcsolatos magyarországi adatok az EU27 át­lagával összehasonlításban kedvezőtlenek. Azok aránya, akik a munkahelyükön biztonságban vannak a dohányfüsttől, tehát egyáltalán nincsenek kitéve passzív dohányzásnak az EU27 tagország átlagában 76%, nálunk viszont csak 55%. A bá­rok esetében az EU27 54%, nálunk viszont mindössze 21%, éttermek esetében 69% és 57%.

Dohányfüstmentes környezet

A dohányfüstmentes környezethez mindenkinek joga van, ez következik a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogból, mint alapvető emberi jogból. A belélegzett levegőbe jutó dohányfüstnek nincs olyan minimális szintje, ami alatt az expozíció már biztonságosnak mondható! Labora­tóriumi vizsgálatok eredményei alapján megállapítást nyert, hogy akkor volna le­hetséges elszívó-, illetve füstszűrő berendezésekkel biztosítani a levegőben a káros anyagok koncentrációjának nagyon alacsony szinten tartását a zárt helyiségek lég­terében, ha a létrehozott levegőáramlás hurrikán erősségű lenne.

Jegyezzük meg! Az Országgyűlés elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módo­sítását, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

A tilalom vonatkozik valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségre, azaz valamennyi munkahelyre, egészségügyi szolgáltatóra, vendéglátóipari egységre, beleértve a közintézményeket, szórako­zóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is. Kivételt csak a hotelek szivarszobái, illetve a börtönök és pszichiátriai intézetek jelentenek. A törvény szigorításával Magyarország is megfelel az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak és egyben jelentős mértékben csök­kentheti a dohányzás okozta népegészségügyi és gazdasági károkat is.

Jó vagy rossz a változás?

A dohányzás térbeli korlátozása az egész lakosság, de elsősorban a dohányosok számára jelentős változást jelent a mindennapi életben. A törvény hatálybalépését megelőzően és utána is nélkülözhetetlen a lehető legteljesebb körű tájékoztatás, véleményformálás és ezzel párhuzamosan a leszokás irányába történő motiválás, illetve segítségnyújtás. Lehetőség nyílik a leszokásban segítséget nyújtó módsze­rekről és helyekről történő tájékozódásra, valamint törvényszegés észlelése esetén annak bejelentésére.

A nikotin erős függőséget okoz, ezért a dohányzási szokások kialakítása, a megelőzés, a leszokás, az absztinencia fenntartása nagy erőfeszítést igénylő feladat. A szokás kialakulása, rögzülése, a kortárscsoporti minta és a cso­portnyomás miatt gyakran esik az iskoláskor kezdeti időszakára. Ezért a fiatalokat kell meggyőzni a dohányzás káros hatásairól, és ne legyen „trendi” a cigiző fiatal.

A jövő: genetika/genomika a népegészségügyben

A fentebb leírt törekvések, a betegségek megelőzése, illetve minél hamarabbi fel­ismerése új eszközt kaphatnak egy új, gyorsan fejlődő tudományág eredménye­inek felhasználásával, amelynek neve genomikai epidemiológia. Ismert ma már, hogy nemcsak ritka, jellemzően veleszületett betegségek esetében találhatóak genetikai eltérések, hanem a nagyszámú szív-érrendszeri, daganatos, anyagcsere megbetegedések esetében is.

Kutatási eredmények! A genomikai kutatások eredményeinek népegész­ségügyi hasznosítása a közeljövő feladata.

A kutatóknak még válaszokat kell ta­lálniuk olyan kérdésekre, mint például melyek azok a lakosság nagy részét érintő genetikai jellegzetességek, amelyeknek már az egyénre vonatkoztatott ismereté­ben beavatkozás végezhető, és mindennek milyen etikai-pszichés következménye lehet. Elképzelhető, hogy az egyes genetikai determinánsaink ismeretében egyénre szabott tanácsokkal tudjuk majd segíteni a hozzánk fordulókat táplálkozási szo­kásaik, életmódjuk, foglalkozásuk, orvoshoz fordulási szokásaik, szűrővizsgálataik megválasztásában.

Étkezzünk egészségesen!

Mindaddig is, amíg erre sor kerül: étkezzünk egészségesen (változatosan és mér­tékletesen), mozogjunk rendszeresen, ápoljuk családi-társadalmi kapcsolatainkat, vigyázzunk mentális egészségünkre, kerüljük a károsító szokásokat (dohányzás, alkohol, drog), találjunk örömöt munkánkban. Így megvalósíthatjuk a WHO-nak több mint 60 éves meghatározását az egészségről: „Az egész­ség a teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.