Betegségek és megelőzésük

Influenza kezelése

Tünetek

A természet évről évre valóságos hazárdjátékot űz velünk: minden télen 5-20 százalék között mozog annak a valószínűsége, hogy elkapjuk az influenzát, attól függően, hogy a környezetünkben cirkuláló vírus meny­nyire fertőzőképes. Ez az arány alacsonynak tűnik, de akit egyszer már komolyabban megbetegített a vírus, aligha becsüli le, és fokozottan ügyel a betegség megelőzésére.

Az influenza elkerüléséhez az első és legfontosabb lépés az ellenálló képesség megőrzése, méghozzá egészsé­ges táplálkozással, rendszeres testmozgással, sok és pihentető alvással. Az immunrendszer további erősítése érdekében ajánlatos bevetni az alábbi stratégiákat.

Tipp! Antivirális gyógyszerek szedésének hatására 81%-ban elkerülhető a fertőzés akkor isf ha környezetünkben tombol az influenza.

Oltást gyengítő és erősítő tényezők

Az influenza elleni vakcina parányi mennyiségben vírusokat juttat a szervezetbe: élettelen kórokozókat, melyektől nem betegedhetünk meg. Hatásukra beindul az antitestek ter­melődése, melyek nélkül nincs védettség, ha ténylegesen fertőző, aktív vírusok kerülnek a szervezetbe. Minél több az antitest, annál erősebb az immunitás. A vakcina haté­konyságát azonban néhány tényező befolyásolhatja.

Stressz. Ha az oltást követő nyolc-tíz napon belül stressz­hatások érik a szervezetet, a vakcinára adott immunválasz 12-17 százalékkal gyengül.

Láz. Ha az oltás napjára belázasodunk, halasszuk el a vakcina beadatását, mert a láz annak a jele, hogy az immunrendszer valamilyen gyulladással küzd: ne terheljük még jobban!

Alvás. Fontos, hogy az oltás előtti napokban jól kipihenjük magunkat, mert ennek hatására az antitest-termelődés sokkal intenzívebbé válik (akár felével több is keletkezhet, mint a nem eléggé kipihent szervezetben).

Taj-csi, csi-kung. Amerikai kutatók szerint az oltás után sokkal több antitest termelődik azok szervezetében, akik rendszeresen végzik ezeket az ősi kínai gyakorlatokat. (A vizsgálatban részt vevők öt hónapon át hetente három­szor egy órát taj-csiztak vagy csi-kungoztak.)

Prevenció első körben

Influenzaoltás. Az influenza általában múló probléma, de néha veszé­lyessé, idősebb korban pedig egyenesen életveszélyessé válhat. Egy tíz éven át tartó és több ezer idős ember bevonásával végzett nagyszabású vizsgálatból kiderült, hogy akik megkapják az influenza elleni védő­oltást, azoknak csak a háromnegyede kerül kórházba súlyos tünetekkel, és ötven százalékban túlélik a betegséget.

A vakcina persze nem tökéletes: az egyik évben hatékonyabb, a másikban kevésbé. Ennek ellenére elmondható, hogy maximum 70-90, minimum 40-50 százalékos védettséget nyújt az aktuális vírustörzzsel szemben, tehát a legrosszabb eset is jobb, mint oltás nélkül védekezni az influenza ellen.

Jegyezzük meg! Ötvenéves kor felett mindenképpen ajánlatos beadatni a vakcinát, illetve már korábban is, ha valakinek gyenge az immunrendszere, vagy légzőszervi problémája, például tüdőbetegsége van. Ez azokra is vonatkozik, akik maguk nem betegek, de a családjukban vagy közvetlen környezetükben van ilyen személy.

Antivirális szerek. Ha a családban valaki valóban influenzás lett, írassunk az orvossal zanamivir vagy oseltamivir hatóanyagot tartalmazó készítményt, és azonnal kezdjük el szedni.

Kutatási eredmények! Egy nagy­szabású vizsgálat szerint e két hatékony gyógyszerrel nagymértékben kivédhető a vírus továbbterjedése: a zana-mivir hatóanyagút alkalmazók háromnegyede, az oseltamivir ható­anyagút szedők 81 százaléka egészséges maradt akkor is, mikor környe­zetükben tombolt az influenza. A placebót szedők körében legalább ötször (de volt, hogy hétszer) annyian lettek betegek, mint az antivirális készítményt használók közül. E gyógyszerek mellékhatásaként émelygés, gyomorrontás, gyomorfájás jelentkezhet.

Gyakori kézmosás. Az influenzavírus megtapad és órákon át fertőzőké­pes marad szinte minden felületen, legyen az fém, üveg, műanyag; textil vagy papír zsebkendő. A legjobb védekezés tehát a kézmosás, lehetőleg minél gyakrabban, egy-egy alkalommal legalább 20 másodpercig, meleg vízben, szappannal. Messze hatékonyabb, mint az antibakteriális törlő­kendők vagy gélek alkalmazása, melyeket olyan esetekre tartogassunk, ha nincs vízvételi lehetőség. A törlőkendő nem távolítja el kellő haté­konysággal a kézről a vírusokat, sőt ha ugyanazt a kendőt többször használjuk, még fel is halmozódhatnak a bőrön a kórokozók.

Alkoholos kézfertőtlenítők. Gél, spré vagy hab formájában kaphatók, de mivel az influenzavírus nem könnyen adja meg magát, csak akkor várhatunk eredményt ezektől a készítményektől, ha legalább 60 százalék etanolt (etil-alkoholt) tartalmaznak; legjobbak a 90 százalékos fajták. Alaposan kenjük vagy szórjuk be mindkét kézfejet, majd dörzsöljük össze őket, míg az alkohol rá nem szárad. (A kézmosás a vírusokat nem öli meg, egyszerűen csak leviszi a bőrről: antibakteriális szappanra tehát nincs szükség.)

Prevenció második körben

A tüsszentésről. Az újfajta antivirális zsebkendők nem helyettesíthetik a kézmosást, de arra jók, hogy ha beletüsszentünk, kevesebb vírus kerül a kézre és szóródik szét a környező felületekre. Ha nincs nálunk zseb­kendő, akkor se a száj elé tartott kézbe, hanem a könyökhajlatba tüsszentsünk. (Mindezekre a gyereket is tanítsuk meg!)

Edzés télen is. Aki rendszeresen, a hét szinte minden napján kocog, fut vagy tempós sétát tesz, annak vérében felszaporodik az influenza ellen védő immunglobulin-A, tehát a tespedő, tunya embernél ritkábban lesz influenzás – derült ki például egy kanadai vizsgálatból, melyet viszony­lag kisszámú résztvevő bevonásával negyedéven át végeztek.

Télen, az influenza tombolásának idején, amikor hideg van, az utak csúszósak, sárosak, nem sok embernek van kedve a szabadban végzett testmozgás­hoz. De nincs is erre feltétlenül szükség: éppúgy megfelel az otthoni tornázás is hagyományos gyakorlatokkal, felülésekkel, szobabiciklivel, futópadon, akár fitneszkazetta segítségével, nem beszélve az edzőtermek vagy téliesített sportlétesítmények nyújtotta lehetőségekről.

Összefoglalás

Okai. Többtucatnyi vírustörzs, melyek állandó mutációkon men­nek keresztül, emiatt rendkívül fertőzőek. Ha egy bizonyos törzs ellen ki is alakul a védettség a szervezetben (létrejöttek az ezeket hatástalanító antitestek), az újat az immunrendszer nem ismeri fel, így védekezni sem tud ellene.

Figyelmeztető tünetek. Hirtelen fellépő magas láz, hideg­rázással; fejfájás; hát-, mellkasi, ízületi vagy izomfájások; általá­nos gyengeség, levertség; néha torokfájás, nátha, tüsszögés.

Új fejlemények. Influenza-idényben lehetőleg ne üljünk repülőre. (Érdekes információ, noha minket, magyarokat kevés­sé érint: 2002-ben az influenza szezonja Amerikában a szokásos­nál jó pár héttel később kezdő­dött, s január-február helyett márciusban tetőzött.

A Harvard Egyetem kutatói szerint ennek oka az volt, hogy a 2001. szep­tember 11-i események után 27 százalékkal visszaesett a légi forgalom, ezért télen sokkal ke­vesebben repültek.) A legfertőzőbb influenzagócok a zsúfolt repterek és a vírusokkal teli gé­pek, ahol órákon át szűk helyen vagyunk összezárva mindenféle prüszkölő, szipákoló, taknyos utassal.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.