Egészségügyi kérdezz-felelek

Tüdőgyulladás – höröghurut, influenza

Honnan tudhatom, hogy hörghurutom vagy tüdőgyulladásom van-e?

Csak az orvosa állíthatja fel a pontos diagnózist arról, hogy ön melyik légzőszervi betegségben szenved. Mindkettőt vírusok (remélhetőleg nem koronavírus) vagy baktériumok okozzák, és gyakran alakulnak ki egyszerű betegség, például meghűlés nyomán. A hörghurut (bronchitis) azonban a hörgők, azaz a légcsőből a tüdőbe vezető csövek gyulladása, míg a tüdőgyulladásnál a tüdőben lévő léghólyagok fertőződnek el, majd folyadékkal vagy gennyel telnek meg, ami igen megnehezíti a légzést.

Az alábbi különbségek szintén jellemzők:

  • Váladék: Hörghurut esetén általában színtelen, zöldes vagy sárgás váladék ürül; a tüdőgyulladásos váladék gyakran sötétzöld, és véres foltok is lehetnek benne.
  • Láz: A tüdőgyulladást sokkal gyakrabban kíséri láz, és az jóval magasabb is (38,5 °C fölötti).
  • Hidegrázás és borzongás: Ez a tünet csak a tüdőgyulladásra jellemző.
  • Légszomj: A tüdőgyulladás jellegzetes tünete, hörghurut esetén ritkán lép fel.
  • Röntgenkép: A hörghurutnál semmi sem látszik a felvételen, tüdőgyulladás esetén viszont gyulladt területek és folyadékkal teli léghólyagok figyelhetők meg.

Honnan vehetem észre, hogy az influenzámból tüdőgyulladás lett?

Az Egyesült Államokban a becslések szerint évente 46 000 fő többnyire idős ember hal meg az influenza szövődményeként kialakult tüdőgyulladásban, és további ezrek kerülnek kórházba. De még az influenzát általában könnyen átvészelő, egyébként egészséges fiataloknál is kialakulhat tüdőgyulladás egy H1N1 fertőzést követően. Ha önnél vagy egy családtagjánál az influenzát követően az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik, azonnal menjen el a háziorvosához vagy a kórház sürgősségi osztályára.

Veszélyes tünetek:

  • Légzési nehézség vagy mellkasi fájdalom.
  • Az ajkak lilás vagy kékes elszíneződése.
  • Hányás, a folyadékok benntartására való képtelenség.
  • Kiszáradásra utaló jelek, például felálláskor érzett szédülés, a vizeletürítés elmaradása, vagy csecsemőknél könnyek nélküli sírás.
  • Rohamok (például görcsrohamok).
  • Zavartság vagy nagyfokú tompultság.

Egy műtét miatt be kell feküdnöm a kórházba. Hogyan csökkenthetem a tüdőgyulladás kockázatát, amíg ott vagyok?

A kórházban szerzett tüdőgyulladás a műtétek utáni, potenciálisan súlyos szövődmény, különösen idősebb emberek esetében. Akiknél kialakul, azoknak nagyjából a 25-50 százaléka bele is hal, mivel szervezetük már eleve le volt gyengülve, és mert a kórházakban fertőző baktériumtörzsek rezisztensek lehetnek a legtöbb antibiotikummal szemben.

A veszély csökkentése érdekében naponta háromszor mossa meg a fogát! Egy vizsgálatban ez a felére csökkentette a tüdőgyulladás kockázatát, mert megakadályozta, hogy a szájban élő és általában ártalmatlan baktériumok a tüdőbe kerüljenek. Bár az intenzív osztályon dolgozó ápolóknak a páciensek fogának megmosása is feladata, a tanulmány szerint ezt több mint a felük elmulasztotta megtenni. Ám ha az intenzív osztálynak még csak a közelében sem járt, a kórházban szerzett tüdőgyulladásnak és egyéb fertőzéseknek akkor is nagy a kockázatuk.

A következő módszerek segíthetnek a védekezésben:

  • Oltassa be magát! Ha elmúlt 65 éves, vagy ha krónikus tüdő vagy szívproblémája van, legalább egy hónappal a műtét előtt adassa be magának mindazon védőoltásokat, amelyek hamarosan amúgy is esedékesek lennének, ideértve a Pneumococcus-fertőzés elleni oltást is!
  • Legyen határozott! Ragaszkodjon ahhoz, hogy aki bejön a kórtermébe, az mosson kezet! Legyen éber, és a családtagjait is kérje meg, hogy figyeljenek erre.
  • Ügyeljen a vércukorszintjére! Ha ön cukorbeteg, a kórházban különösen figyeljen oda annak megfelelő kezelésére! Ez az apró, de fontos részlet nagyon gyakran sikkad el ilyenkor. A magas vércukorszint pedig növeli a fertőzés kockázatát.
  • Legyen tiszta! Cserélje le a hálóruháját, ha az beszennyeződött, és gyakran mosson kezet (használjon kézfertőtlenítőt). Ha az ágyneműje lett piszkos, kérje meg az ápolót, hogy cserélje ki.
  • Vigyázzon a kanüljére! Ügyeljen arra, hogy a kanüljét (a karjába ültetett branült) rögzítő kötések körül a bőre tiszta és száraz legyen! Azonnal szóljon az ápolónak, ha a kanul meglazult, illetve ha a kötése elengedett vagy átnedvesedett!
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.