Betegségek és megelőzésük

Kit betegít meg a Parkinson-kór?

Hogyan lehetnek benne biztosak az orvosok, hogy nem öröklődik?

A kutatók alaposan megvizsgálták a Parkinsonos betege­ket és családjukat, s a legtöbb esetben nincs másik ilyen betegségben szenvedő családtag. Ritkán fordul elő a Parkinson-kór öröklődése a szokásos értelemben közeli rokonok, mint az anya, apa, fivér vagy nővér esetében.

Ámbár, ha szélesebb családi körbe tekintünk be, pél­dául az unokatestvéreket nézzük (mint az Ön esetében is), kissé nagyobb a betegség gyakorisága, mint ahogy az ember véletlenül várná.

Kutatási eredmények! Van néhány ritka példa arra, ahol nem vonhatjuk kétségbe, hogy a Parkinson-kór a családon belül létezik. E ritka családok iránt a kutatók nagy érdeklődést mutatnak, és genetikai mutációkat ta­láltak a géneken belül, és a gének által termelt sajátos fe­hérjéket azonosítottak.

Mindamellett vannak olyan esetek is, melyekben min­denki azt hiszi, hogy a családban több Parkinsonos csa­ládtag van, de jobban megvizsgálva kiderül, hogy örökle­tes remegéssel van dolgunk.

Van-e a Parkinson-kórnak genetikai összetevője, még ha nem is örökletes?

Másként feltéve a kérdést:

“Van-e a Parkinson-kórnak köze az ember génjeihez (azokhoz az építő blokkokhoz, melyek ellenőrzik az előállított fehérje mennyiségét és típusát), ami azután különféle kölcsönhatással van egy­másra és a környezeti tényezőkre, még ha közvetlenül nem is örökíti a szülő a gyerekre?”

Ez fontos kérdés, de lehetetlen egyszerűen megvála­szolni.

Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az örökletességet bármely betegségre vonatkozóan megnézzük, ha egypetéjű és nem egypetéjű ikreket vizsgálunk meg. Az egypetéjű ikreknek ugyanaz a genetikai felépítésük, ellenben a nem egypetéjűeknél ez nem hasonlít jobban, mint más testvéreknél. Amennyiben egy betegség örök­lött komponense nagyon erős, akkor az egypetéjűek mindkét tagjánál lényegesen valószínűbb, hogy kialakul, mint a nem egypetéjűeknél.

Lehetnek az ikrek Parkinson-kórosak?

Parkinson-kóros ikrekkel kapcsolatos tanulmányok sze­rint azokban az emberekben, akiknél 50 év alatt alakul ki a betegség, van egy számottevő genetikus elem, de sokkal kevesebb a genetikus befolyás azoknál, akiknél ez később jön elő. A legtöbben azt hiszik, hogy sok más általános be­tegséghez hasonlóan valószínűleg a Parkinson-kórnak is van egy genetikai komponense, ami néhány embert fogé­konnyá tesz valamire a környezetében, talán egy vegyszer­re vagy vírusra.

Bármilyen érdekes is mindez, nem változtatja meg azt a tényt, hogy figyelmen kívül hagyható a kockázat, hogy Parkinsonos emberek gyermekeinél kialakulhat ez az állapot.

Gyakoribb-e a Parkinson-kór a férfiaknál, mint a nőknél?

A Parkinson-kór bármely életkorban elterjedtebb a fér­fiaknál, mint a nőknél. A nők azonban általában véve to­vább élnek, mint a férfiak, és mivel ez a betegség az élet­korral gyakoribb, épp annyi férfi, mint nő él vele együtt.

Igaz, hogy néhány országban és éghajlaton gyakoribb?

Igen, a Parkinson-kór világszerte megtalálható. Nem mindig ismerjük a pontos számukat, mivel a Parkinsonos emberek pontos összeszámolására végzett kutatás nem érhető el minden országból. Az általunk ismert adatok szerint, minél közelebb fekszik egy ország az Egyen­lítőhöz, annál kevesebb a Parkinsonos beteg.

A Parkinson-kór valóban csak időskori betegség?

Úgy becsülik, hogy 20 közül 1 embernél 40 éves kora előtt alakul ki a betegség. Példaként, Michael J. Fox kanadai TV- és film­színész csak 30 éves volt, amikor diagnosztizálták nála a Parkinson-kórt. Minden idegorvos találkozik harmincas éveiben lévő vagy még fiatalabb Parkinsonossal is.

Befolyásolja az életmód a betegség kialakulását?

Igen, nagyon jól tették, hogy megnyugtatták őt. Bizonyo­san nem az ő hibája. Még ha egészségtelenebb életmó­dot folytatott volna is, a rossz szokások nem okoznak Parkinson-kórt. Úgy érzi – és ezért mérges lehet -, hogy alig törődött az egészségével, ezért alakult ki nála. Telje­sen természetes, hogy tudni szeretné, mitől lett Parkinsonos beteg. Bár még nem tudunk választ adni er­re a kérdésre: „Miért én?”, senki sem hiszi azt, hogy a Parkinson-kór okáról, vagy okairól valami olyasmi fog kiderülni, hogy az, aki megkapja, befolyásolni tudná. Ha a barátjuk továbbra is önmagát okolja, érdemes lenne orvosának mérlegelni, vajon nem depressziós-e.

Igaz, hogy a dohányzás megvédhet a Parkinson-kórtól?

Alapjában véve a legtöbb kutatás szerint a Parkinson-betegséget megkapó emberek rendkívül keveset dohányoztak. E felmérések egyik nehézsége, hogy egyoldalú­ak, mert néhány dohányos, akiket valóban figyelembe kellene venni a felmérésben, más betegségben, mint pél­dául rákban vagy szívrohamban már meghalt.

A dohány­zás nagyon ártalmas az ember általános egészségére, így a dohányosok általában valószínűleg rövidebb ideig él­nek, mint a nem dohányzók. Egy nap majd meg tudjuk védeni az embereket a Parkinson-kórtól, de a dohányzás (ami oly sok elhalálozást és betegséget okoz) nem lesz a válaszok között!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.