Lehetséges tünetek Parkinson-kórban szenvedőknél
Milyen gyakori a depresszió a Parkinsonos embereknél?
Depresszió előfordul, és sok Parkinsonosnál időről időre kialakulhat valamilyen mértékben. A Parkinson-kór bármely fázisában bekövetkezhet, esetenként még a fizikai tünetek előtt jelenik meg. Ezért általában azt hiszik, hogy ez a betegség része és nem csupán egy reakció – az agyban végbemenő vegyi reakciók (melyek a Parkinson-kórhoz köthetők) a depresszió biokémiai formájához vezethetnek. Másrészről, bármely betegség, még a viszonylag legenyhébb is lehangolttá teheti az embereket, és majdnem minden Parkinsonosnak vannak rosszkedvű pillanatai.
Hogyan lehet leküzdeni a depressziót?
Részben bármely depressziót le lehet győzni, ha pozitívan áll hozzá a segítséghez, tanácsadáshoz és a Parkinsonról történő oktatáshoz. Ráadásul néhány Parkinsonos (épp, ahogy sok más ember az általános népességben) nyerhet a depresszió gyógyszeres kezeléséből, és az orvosok olyan embereknek is javasolhatnak ilyen kezelést, akik nem is gondolnák magukról, hogy depressziósak. (Az előző két kérdés kapcsán tárgyaltuk, hogy milyen nehéz lehet bármelyikünk számára felismerni, hogy stresszesek vagy depressziósak vagyunk.)
Néhány Parkinsonos és depressziós beteg antidepresszáns gyógyszereket igényel. Néhány antidepresszáns befolyásolhatja a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott gyógyszereket, így az orvosok, illetve szakemberek javasolják majd Önnek, hogy mely gyógyszereket kell/szabad szednie. Némely antidepresszáns kölcsönhatásokat okozhat a dopamin-tartalmú gyógyszerekkel, például a monoamin-oxidáz-gátlószerek, vagy röviden MAO-gátlók.
Személyes példa
Ez egy összetett kérdés, és csak egy olyan orvos adhat magyarázatot az egyéni állapotának okaira vonatkozóan, akinek az édesanyja orvosi feljegyzéseihez hozzáférése van.
A depresszió nagyon gyakori a Parkinson-kór esetén, és a legutóbbi kutatások szerint lehet, hogy a Parkinson-kór nagyon korai tünete. Tehát, lehetséges, hogy az Ön édesanyjánál a depresszióra utaló tüneteket a Parkinson-kór okozta agyi elváltozások idézték elő. Néhány parkinsonizmusban szenvedőnél a tünetek egy adott gyógyszerezést követően fejlődtek ki. Általában ezek azok, amelyek elvonják az agytól a dopamint, vagy blokkolják a dopamin hatását.
Olyan gyógyszerek tartoznak ide, melyeket hányingerre, schizofréniára és más pszichiátrai/pszichológiai rendellenességekre alkalmaznak. A gyógyszer elhagyásával általában a parkinsonizmus is megszűnik. Néhány gyakrabban használt, egyébként biztonságos antidepresszáns okozhat remegést mellékhatásként. Az orvosoknak alaposan meg kell vizsgálniuk, milyen gyógyszereket kap a beteg a Parkinson megállapítása idején.
Néhány gyógyszer ellenjavallt (szedése nem javasolt) a Parkinson-kór kezelésénél, mivel vagy egymásra hatnak az állapot kezelésére szolgáló gyógyszerekkel, vagy rontanak a tüneteken. Ide tartozik néhány (de nem az összes) antidepresszáns.
A Parkinson-kór hatással van a memóriára?
Memóriazavarok előfordulhatnak – bár nem szükségszerűen – Parkinson-kór esetén is, de sokféle más tényező is okozhatja. Amennyiben bármelyikünk elkezd gondolkodni a memóriájáról, mindannyian úgy találjuk, sok dologra kellene emlékeznünk. Az a megrázkódtatás, hogy egyáltalán valamilyen betegség alakul ki, különösen, amikor ez depresszióhoz vezet, bárkit önelemzőbbé tesz, és így hajlamos lesz az egérből elefántot csinálni a memóriát illetően. A memóriaproblémák a depresszió és szorongás jelei is lehetnek.
Vannak mindazonáltal Parkinson-betegek, akiknél a komoly és nyilvánvaló memóriazavarok fellépése egy általánosabb szellemi romlással áll kapcsolatban.
- Parkinson-kór jellemző tünetei, agyműtétje
- Mi is az a Parkinson-kór?
- Mitől alakulhat ki a Parkinson-kór?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Van-e kapcsolat a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór között?
Az Alzheimer-kór a leggyakoribb oka a dementiának (ejtsd: demencia) (elbutulásnak), amelynél az agysejtek gyorsabban pusztulnak el, mint a normális öregedés során. Legfőbb tünete a memóriavesztés és azon képesség elvesztése, mellyel az egészen egyszerű, mindennapi feladatokat elvégezzük.
Az Alzheimer-kór által megtámadott agysejtek nem a substantia nigrában találhatók, amit a Parkinson-kór támad meg. Mind a Parkinson-kór, mind az Alzheimer-kór gyakoribb az idősebb korosztályban, és akadhatnak olyanok is, akiknél sajnos mindkét állapot kialakul.
Csak időskorban léphetnek fel?
A Parkinson-kór és az Alzheimer-kór egyaránt gyakoribb idős korban. Végül is, bármely idősebb Parkinsonos betegcsoport egy részénél fellépnek a memóriavesztés, zavarodottság és dezorientáció tünetei. Ezek az Alzheimer kór okozta dementia tünetei is. A helyzet klinikailag bonyolult, mert bármely agyra ható gyógyszer, különösképpen az idősebbeknél, zavarodottsághoz és dezoríentá-ciőhoz (térbeli/időbeli zavartsághoz) vezethet.
Azokat a gyógyszereket tekintve, amelykkel a Parkinson-kórt kezelik, régóta ismeretes, hogy az anticholinerg szerek néhány betegben kiváltják ezt a hatást. A dopamin szerek, főként nagy dózisban, vizuális érzékcsalódást és hibás értelmezést idéznek elő, melyek lehangolóak lehetnek. Ebben a helyzetben az orvos a gyógyszer csökkentését, megváltoztatását vagy leállítását javasolhatja.
Okozhat a Parkinson-kór elbutulást?
Néha a Parkinson-kór megtámadja az agy gondolkodásért felelős részét, és az demenciához vezet. Az egyik fajtáját, amit az agykérgi Lewy-test dementiának (ejtsd: lui test demencia) neveznek, az utóbbi időben jobban megértjük, és magyarázatul szolgálhat sokak számára, akiknél megjelentek mind a Parkinson-kór, mind az elbutulás tünetei a betegség korai szakaszában. Ebben a betegségben szenvedő emberek kiváltképp hajlamosak a korai mellékhatások kialakulására, mint például az érzékcsalódásokra, így a gyógyszeradagolással elővigyázatosabbnak kell lenni.
Néhány beteg reagál az acetilkolin-gátló gyógyszerekre, melyeket gyakrabban próbálnak ki az Alzheimer-kórnál. Ezek a donepezil, galantamin, rivastigmin és a memantin. Az utóbbinak egy kissé eltérő a hatásmechanizmusa. Ezeket a gyógyszereket általában egy memóriaklinikán keresztül írják fel, és a betegeket alaposan kivizsgálják, hogy alkalmasak-e a gyógyszer szedésére, s hogy reagálnak-e rá.
Személyes példa
A férfiaknál a haj elvesztése a korral együtt járó, természetes folyamat, de ahogy helyesen megállapítja, ez ritkán fordul elő a nőknél. Ez nem a Parkinson-kór egyik sajátos jellemzője. Sőt, ez egy általános egészségügyi problémával lehet kapcsolatban, és azt javasolnánk, hogy beszéljen a háziorvosával.
A zsíros bőr ritkán együtt járhat a Parkinson-kórral, és a gondos bőrápolásra kapott tanács segíthet. Próbáljon meg finom, nem parfümös szappannal mosakodni, és ha a túlságos hámlás is gondot okoz, kipróbálhatja az egyik speciális készítményt, például a Selsunt, amit beszerezhet a gyógyszertárakban. Ha a zsírosodás ingerli, megkérheti az orvosát, hogy írjon fel bőrgyulladás elleni gyógyszert.
Megtámadhatja a Parkinson-kór a szememet?
Közvetlenül magát a szemet vagy a látásért felelős részét az agynak nem támadja meg a Parkinson-kór. A szemmozgásokat azonban kis mértékben károsíthatja. Ez némi gondot okozhat, amikor az olvasáshoz szükségszerűen befele fordítjuk a szemünket. Az éleslátással kapcsolatos bármilyen problémát meg lehet oldani egy jó optikus – aki tud az Ön Parkinson-betegségéről – által előírt új szemüveggel.
Néhány Parkinson elleni gyógyszer (általában az anti-cholinerg, ejtsd: antikolinerg szerek) gyengíthetik az éleslátást, mint ahogy az antidepresszánsok is. Ha nemrég kezdte el valamelyiket szedni, érdemes lenne megkérdezni a háziorvosát, vagy a szemész szakorvost, hogy nem azok okozzák-e szemproblémáit. Sok más probléma esetén sem kellene automatikusan feltételeznie, hogy a Parkinson-kór a bűnös.
Ha látásproblémái komolyabbak, mint amelyekről beszéltünk, és háziorvosa nem tud magyarázatot adni rájuk, kérnie kell, hogy utalják be szemorvoshoz, és kérjék ki a véleményét.
Van-e köze a székrekedésnek a Parkinson-kórhoz?
Igen, valószínűleg van köztük kapcsolat. A Parkinsonos betegek gyakran panaszkodnak székrekedésre, főként, ha korábban is volt rá hajlamuk. Reméltük volna, hogy a kezelése esetleg javított a dolgokon egy kicsit, de nem így néz ki a helyzet. Lehet, hogy egy olyan gyógyszert írtak fel a Parkinson-kórra, ami ronthat a székrekedésen. Ezek között szerepelnek az anticholinerg szerek, s ha ezek közül kapja valamelyiket, érdemes lenne megbeszélnie a dolgot az orvosával.
Minden Parkinson-kóros számára fontos, hogy egészségesen táplálkozzon, s ez is segíthet a székrekedésen. Próbáljon meg nem túl sokat aggódni amiatt, hogy hányszor van rendes széklete, bár megértjük, hogy ez történhet, amikor fájdalmas küzdelmet folytat a székrekedéssel. A Parkinsonosok életminőségére kétségtelenül rosszul hat, ha krónikus székrekedésben szenvednek. Ha Önnek van ápolója, feltétlenül kérjen tőle segítséget.
Személyes példa
Az izomgörcsök igen kellemetlen és fájdalmas érzést jelentenek. Reagálhatnak olyan kezelésekre, mint a kinin (a háziorvosától kérhet), erőteljes masszázs vagy egyszerűen csak körbemozgatás.
Van egy másik fajtája is a lábgörcsnek, amelynél a lábfej befelé fordul, és amely a fent említett kezelésekre nem reagál. Ez is eléggé gyakori, általában inkább reggel történik, mint éjszaka. A görcs e típusa, melyet dystoniánsk ismernek, található meg legtöbbször a Parkinson-kórban (habár mindkét típus előfordul). Ha a férje görcse dystonia, valószínűleg úgy találja, hogy néha a lábfeje egy adott helyzetben marad.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.