Milyen ízületi problémákat okozhat a Parkinson-kór?
Mi a disztónia, és van-e kapcsolata a Parkinson-kórral?
A dystonia (ejtsd: disztónia) az izmok hosszan tartó önkéntelen összehúzódása, ami görcsbe rántja a megtámadott testrészt. A Parkinson-kórban ez gyakran a lábban tapasztalható (amikor a lábfej befelé fordul) és aztán, de sokkal ritkábban, a szemekben (melyeket nem lehet könnyen kinyitni). A dystonia megtámadhatja a nyakat is (úgy, hogy kifordul), vagy a kezet és az ujjakat (amikor a csukló általában szögben behajlik).
Jóllehet, olyan betegeknél fordul elő gyakrabban, akiket dopaminnal kezelnek – gyakran, amikor a dopaminerg hatás múlófélben van. Bár a dystonia e típusának a kezelése nem lehet könnyű, az orvos és a szakápoló tanácsot ad a gyógyszeradagok szabályozására vonatkozóan, vagy egy másik gyógyszert ad e szimptóma leküzdésére.
Személyes példa
Az édesanyja tünetei valószínűleg a Parkinson-kórhoz köthetők. Ilyen mozgások általánosak azoknál, akik már sok éve ebben a betegségben szenvednek. Teljesen senki sem érti, de ezek részben a dopamin-pótló terápia részét képezik, másrészt pedig a betegség előrehaladásának a következményei. A korai fázisban az orvosok megpróbálnak az ilyen tünetek ellen védekezni gyógyszerek beállításával, de később lehet, hogy lehetetlen kikerülni őket anélkül, hogy ne okoznának gyorsabb meglassulást vagy lefagyást.
E mozgásokat egy sor különböző névvel illetik – önkéntelen mozgások a legközvetlenebb, és ezt használjuk mi is, de dyskinesiák (ejtsd: diszkinéziák) megnevezésként is hallhatják. Hathatnak az egész testre vagy csak egy részére, és különböző részt támadhatnak meg eltérő időpontokban. Előfordulhatnak a nap egy meghatározott idején, és amikor előjönnek, időnként (bár nem mindig) az utolsó dopamin-pótló gyógyszeradag időpontjához köthetők.
Van két további nem valószínű – de lehetséges – oka az Ön által leírt szimptómáknak. Az első az, ami gyakori a gyógyszer okozta Parkinson-kórnál. A második az, amikor egy másik egészségi állapot lép fel, amit nyugtalan láb szindrómának (néha Ekbom-szindrómának) neveznek. Senki sem érti, mi okozza, és ez olyanoknál is előfordul, akik nem Parkinsonosok, amikor egyszer-egyszer egy eltérő, clonazepam nevű gyógyszerre reagálnak, ám a levodopám és dopamin-agonistákra is. Az egyik, Parkinson-kór kezelésére használt dopamin-agonistát ma már engedélyezték a nyugtalan láb szindróma kezelésére.
Miért szenved néhány Parkinsonos beteg túlzott fej- és testmozgástól?
Ezek dyskinesiaként is ismert önkéntelen mozgások. Súlyosságukat tekintve nagymértékben eltérnek, de elég gyakoriak, főleg a sok éve kezelt Parkinsonos betegeknél. Nem igazán értik, de úgy tűnik, az agyban a dopaminszint mesterséges megnövelése szerepet játszik benne. Tudjuk, hogy nem csupán a gyógyszerek mellékhatásai, mert amikor a nem Parkinsonos betegek szedik ugyanazokat a gyógyszereket, nem okozzák ezeket a mozgásokat. A mozgásokat részben a Parkinson-kór okozza, másrészt a levodopa tartalmú gyógyszerek ingadozó szintje.
Az önkéntelen mozgások ideje és gyakorisága eltér az egyes emberek között. Néhányuknál a mozgások majdnem mindig fennállnak, míg másoknál csak a tabletta bevétele után, vagy hamarosan rá, mielőtt a következő bevétele esedékes lenne. Néhányan nagyon aggasztónak találják, de amikor elég enyhék, gyakran nyugtalanítóbbak egy kívülállónak, mint magának a betegnek.
Személyes történetek
A férje tüneteit az orvosok sem értik teljesen, de a Parkinson-kór részeként ismerik. Mind magának a Parkinsonnak a részeként jönnek elő, mind az azt kezelő gyógyszerekre történő hatásként. A gyógyszerek teljes leállítása (ha ez lehetséges) azonban ritkán segít. Néha, de nem mindig, ez a tünet előfordul, amikor önkéntelen mozgások (dyskinesiák) alakulnak ki.
Sajnos keveset lehet tenni, hogy csökkentsük ezt a tünetet. Ez nem a férje Parkinson-betegsége rosszabbodásának vagy más betegségnek a tünete.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.