Betegségek és megelőzésük

Lehetséges tünetek Parkinson-kórban szenvedőknél

Milyen gyakori a depresszió a Parkinsonos em­bereknél?

Depresszió előfordul, és sok Parkinsonosnál időről időre kialakulhat valamilyen mértékben. A Parkinson-kór bár­mely fázisában bekövetkezhet, esetenként még a fizikai tünetek előtt jelenik meg. Ezért általában azt hiszik, hogy ez a betegség része és nem csupán egy reakció – az agyban végbemenő vegyi reakciók (melyek a Parkinson-kórhoz köthetők) a depresszió biokémiai formájához ve­zethetnek. Másrészről, bármely betegség, még a viszony­lag legenyhébb is lehangolttá teheti az embereket, és majdnem minden Parkinsonosnak vannak rosszkedvű pillanatai.

Jegyezzük meg! Fontos, hogy ne feledjük el, hogy a depresszió eléggé gyakori betegség az általános népesség körében is, főként idősebb korban.

Hogyan lehet leküzdeni a depressziót?

Részben bármely depressziót le lehet győzni, ha pozi­tívan áll hozzá a segítséghez, tanácsadáshoz és a Parkinsonról történő oktatáshoz. Ráadásul néhány Parkinsonos (épp, ahogy sok más ember az általános né­pességben) nyerhet a depresszió gyógyszeres kezelésé­ből, és az orvosok olyan embereknek is javasolhatnak ilyen kezelést, akik nem is gondolnák magukról, hogy depressziósak. (Az előző két kérdés kapcsán tárgyaltuk, hogy milyen nehéz lehet bármelyikünk számára felis­merni, hogy stresszesek vagy depressziósak vagyunk.)

Néhány Parkinsonos és depressziós beteg antidep­resszáns gyógyszereket igényel. Néhány antidepresszáns befolyásolhatja a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott gyógyszereket, így az orvosok, illetve szakemberek java­solják majd Önnek, hogy mely gyógyszereket kell/szabad szednie. Némely antidepresszáns kölcsönhatásokat okozhat a dopamin-tartalmú gyógyszerekkel, például a monoamin-oxidáz-gátlószerek, vagy röviden MAO-gátlók.

Személyes példa

“Édesanyám évek óta depressziós, és az orvosai már mindenféle gyógyszert kipróbáltak, de sem­mi sem segített igazán. Nemrég a háziorvosa azt állapította meg, hogy Parkinsonos. Nem remeg, de az arckifejezése (mimikája) szegényessé vált, amiről azt gondoltuk, hogy a depressziójának köszönhető. Kérdés, hogy az évek óta fennálló Parkinson tette őt depresszióssá, vagy a depresszióra szedett tabletták okozták a Parkinson-kórt?”

Ez egy összetett kérdés, és csak egy olyan orvos adhat ma­gyarázatot az egyéni állapotának okaira vonatkozóan, aki­nek az édesanyja orvosi feljegyzéseihez hozzáférése van.

A depresszió nagyon gyakori a Parkinson-kór esetén, és a legutóbbi kutatások szerint lehet, hogy a Parkinson-kór nagyon korai tünete. Tehát, lehetséges, hogy az Ön édesanyjánál a depresszióra utaló tüneteket a Parkinson-kór okozta agyi elváltozások idézték elő. Néhány parkinsonizmusban szenvedőnél a tünetek egy adott gyógyszerezést követően fejlődtek ki. Általá­ban ezek azok, amelyek elvonják az agytól a dopamint, vagy blokkolják a dopamin hatását.

Olyan gyógyszerek tartoznak ide, melyeket hányingerre, schizofréniára és más pszichiátrai/pszichológiai rendellenességekre alkal­maznak. A gyógyszer elhagyásával általában a parkin­sonizmus is megszűnik. Néhány gyakrabban használt, egyébként biztonságos antidepresszáns okozhat reme­gést mellékhatásként. Az orvosoknak alaposan meg kell vizsgálniuk, milyen gyógyszereket kap a beteg a Parkinson megállapítása idején.

Néhány gyógyszer ellenjavallt (szedése nem javasolt) a Parkinson-kór kezelésénél, mivel vagy egymásra hat­nak az állapot kezelésére szolgáló gyógyszerekkel, vagy rontanak a tüneteken. Ide tartozik néhány (de nem az összes) antidepresszáns.

A Parkinson-kór hatással van a memóriára?

Memóriazavarok előfordulhatnak – bár nem szükségsze­rűen – Parkinson-kór esetén is, de sokféle más tényező is okozhatja. Amennyiben bármelyikünk elkezd gondol­kodni a memóriájáról, mindannyian úgy találjuk, sok do­logra kellene emlékeznünk. Az a megrázkódtatás, hogy egyáltalán valamilyen betegség alakul ki, különösen, amikor ez depresszióhoz vezet, bárkit önelemzőbbé tesz, és így hajlamos lesz az egérből elefántot csinálni a me­móriát illetően. A memóriaproblémák a depresszió és szorongás jelei is lehetnek.

Jegyezzük meg! Néhány Parkinsonra rendelt ritkább gyógyszer, külö­nösen az anticholinerg (ejtsd: antikolinerg) szerek hat­hatnak a memóriára, s épp ezért ezeket általában nem írják fel idősebbeknek. Ezeket néha előírják fiata­labb Parkinsonos betegnek, de ez nem általános gyakor­lat, mivel fiataloknál is okozhatnak memóriazavarokat.

Vannak mindazonáltal Parkinson-betegek, akiknél a komoly és nyilvánvaló memóriazavarok fellépése egy ál­talánosabb szellemi romlással áll kapcsolatban.

Van-e kapcsolat a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór között?

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb oka a dementiának (ejtsd: demencia) (elbutulásnak), amelynél az agysejtek gyorsabban pusztulnak el, mint a normális öregedés során. Legfőbb tünete a memóriavesztés és azon képesség elvesz­tése, mellyel az egészen egyszerű, mindennapi feladatokat elvégezzük.

Az Alzheimer-kór által megtámadott agysejtek nem a substantia nigrában találhatók, amit a Parkinson-kór támad meg. Mind a Parkinson-kór, mind az Alzheimer-kór gyakoribb az idősebb korosztályban, és akadhatnak olya­nok is, akiknél sajnos mindkét állapot kialakul.

Csak időskorban léphetnek fel?

A Parkinson-kór és az Alzheimer-kór egyaránt gyako­ribb idős korban. Végül is, bármely idősebb Parkinsonos betegcsoport egy részénél fellépnek a memóriavesztés, za­varodottság és dezorientáció tünetei. Ezek az Alzheimer kór okozta dementia tünetei is. A helyzet klinikailag bo­nyolult, mert bármely agyra ható gyógyszer, különöskép­pen az idősebbeknél, zavarodottsághoz és dezoríentá-ciőhoz (térbeli/időbeli zavartsághoz) vezethet.

Azokat a gyógyszereket tekintve, amelykkel a Parkinson-kórt ke­zelik, régóta ismeretes, hogy az anticholinerg szerek né­hány betegben kiváltják ezt a hatást. A dopamin szerek, főként nagy dózisban, vizuális érzékcsalódást és hibás értelmezést idéznek elő, melyek lehangolóak lehet­nek. Ebben a helyzetben az orvos a gyógyszer csökkenté­sét, megváltoztatását vagy leállítását javasolhatja.

Okozhat a Parkinson-kór elbutulást?

Néha a Parkinson-kór megtámadja az agy gondolkodá­sért felelős részét, és az demenciához vezet. Az egyik faj­táját, amit az agykérgi Lewy-test dementiának (ejtsd: lui test demencia) neveznek, az utóbbi időben jobban meg­értjük, és magyarázatul szolgálhat sokak számára, akik­nél megjelentek mind a Parkinson-kór, mind az elbutu­lás tünetei a betegség korai szakaszában. Ebben a beteg­ségben szenvedő emberek kiváltképp hajlamosak a korai mellékhatások kialakulására, mint például az érzékcsa­lódásokra, így a gyógyszeradagolással elővigyázatosabb­nak kell lenni.

Néhány beteg reagál az acetilkolin-gátló gyógyszerekre, melyeket gyakrabban próbálnak ki az Alzheimer-kórnál. Ezek a donepezil, galantamin, rivastigmin és a memantin. Az utóbbinak egy kissé eltérő a hatásmechanizmusa. Ezeket a gyógyszereket ál­talában egy memóriaklinikán keresztül írják fel, és a be­tegeket alaposan kivizsgálják, hogy alkalmasak-e a gyógyszer szedésére, s hogy reagálnak-e rá.

Személyes példa

“A nőknél általában nem várható, hogy megko­paszodjanak, de úgy tűnik, ez történik velem most. És a bőröm is állandóan zsíros. Kapcsolatban állhat ez a Parkinson-kórral?”

A férfiaknál a haj elvesztése a korral együtt járó, termé­szetes folyamat, de ahogy helyesen megállapítja, ez rit­kán fordul elő a nőknél. Ez nem a Parkinson-kór egyik sajátos jellemzője. Sőt, ez egy általános egészségügyi problémával lehet kapcsolatban, és azt javasolnánk, hogy beszéljen a háziorvosával.

A zsíros bőr ritkán együtt járhat a Parkinson-kórral, és a gondos bőrápolásra kapott tanács segíthet. Próbál­jon meg finom, nem parfümös szappannal mosakodni, és ha a túlságos hámlás is gondot okoz, kipróbálhatja az egyik speciális készítményt, például a Selsunt, amit be­szerezhet a gyógyszertárakban. Ha a zsírosodás ingerli, megkérheti az orvosát, hogy írjon fel bőrgyulladás elleni gyógyszert.

Megtámadhatja a Parkinson-kór a szememet?

Közvetlenül magát a szemet vagy a látásért felelős részét az agynak nem támadja meg a Parkinson-kór. A szemmoz­gásokat azonban kis mértékben károsíthatja. Ez némi gon­dot okozhat, amikor az olvasáshoz szükségszerűen befele fordítjuk a szemünket. Az éleslátással kapcsolatos bármi­lyen problémát meg lehet oldani egy jó optikus – aki tud az Ön Parkinson-betegségéről – által előírt új szemüveggel.

Néhány Parkinson elleni gyógyszer (általában az anti-cholinerg, ejtsd: antikolinerg szerek) gyengíthetik az éleslátást, mint ahogy az antidepresszánsok is. Ha nem­rég kezdte el valamelyiket szedni, érdemes lenne meg­kérdezni a háziorvosát, vagy a szemész szakorvost, hogy nem azok okozzák-e szemproblémáit. Sok más probléma esetén sem kellene automatikusan feltételeznie, hogy a Parkinson-kór a bűnös.

Ha látásproblémái komolyabbak, mint amelyekről be­széltünk, és háziorvosa nem tud magyarázatot adni rá­juk, kérnie kell, hogy utalják be szemorvoshoz, és kérjék ki a véleményét.

Van-e köze a székrekedésnek a Parkinson-kórhoz?

Igen, valószínűleg van köztük kapcsolat. A Parkinsonos betegek gyakran panaszkodnak székrekedésre, főként, ha korábban is volt rá hajlamuk. Reméltük volna, hogy a ke­zelése esetleg javított a dolgokon egy kicsit, de nem így néz ki a helyzet. Lehet, hogy egy olyan gyógyszert írtak fel a Parkinson-kórra, ami ronthat a székrekedésen. Ezek között szerepelnek az anticholinerg szerek, s ha ezek kö­zül kapja valamelyiket, érdemes lenne megbeszélnie a dolgot az orvosával.

Minden Parkinson-kóros számára fontos, hogy egész­ségesen táplálkozzon, s ez is segíthet a székrekedésen. Próbáljon meg nem túl sokat aggódni amiatt, hogy hány­szor van rendes széklete, bár megértjük, hogy ez történ­het, amikor fájdalmas küzdelmet folytat a székrekedés­sel. A Parkinsonosok életminőségére kétségtelenül rosszul hat, ha krónikus székrekedésben szenvednek. Ha Önnek van ápolója, feltétlenül kérjen tőle segítséget.

Személyes példa

A férjem nagyon szenved az izomgörcstől, külö­nösen éjszaka. Lehet ennek köze a Parkinson-kórhoz?”

Az izomgörcsök igen kellemetlen és fájdalmas érzést je­lentenek. Reagálhatnak olyan kezelésekre, mint a kinin (a háziorvosától kérhet), erőteljes masszázs vagy egysze­rűen csak körbemozgatás.

Van egy másik fajtája is a lábgörcsnek, amelynél a láb­fej befelé fordul, és amely a fent említett kezelésekre nem reagál. Ez is eléggé gyakori, általában inkább reggel történik, mint éjszaka. A görcs e típusa, melyet dystoniánsk ismernek, található meg legtöbbször a Parkinson-kórban (habár mindkét típus előfordul). Ha a férje görcse dystonia, valószínűleg úgy találja, hogy né­ha a lábfeje egy adott helyzetben marad.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.