Betegségek és megelőzésük

A Parkinson-kór fő tünetei

Miért eltérőek a tünetek?

Nem lepődünk meg azon, hogy barátainak különbözőek a tüneteik, mivel az egyének nagymértékben eltérnek egymástól. Általában azonban a Parkinson-kórnak három fő tünete van: a remegés (tremor), a lelassulás (bradykinesis, ejtsd: bradikinézis) és a merevség (rígor).

  • A remegés egy szokásos korai tünet, gyakran főként az egyik oldalon, az egyik kézben vagy karon jelenik meg. A jellegzetes (nyugalmi) remegés akkor fordul elő, ami­kor a testrész pihen és/vagy megtámasztott. Ez a reme­gés gyakorta csökken, vagy eltűnik, amikor a testrészt használják. Néhány Parkinsonosnál látható remegés ak­kor is, amikor a végtagot adott testhelyzetben tartja, és/vagy épp használja (cselekvési remegés vagy intenciós tremor). A remegés elő is jöhet, meg el is tűnhet, és min­dig észrevehetőbb, amikor a Parkinsonos személy nyug­talan, izgatott vagy stresszes. A Parkinsonosok körülbe­lül 70%-ának egyik első tünete a remegés.
  • A mozgás lelassulása (bradykinesis) és a koordináció hiánya a Parkinson-kór másik tünete, s több gondot okoz az embereknek, mint a jobban ismert remegés. A felada­tok teljesítése tovább tart, és több koordinációt igényel ahelyett, hogy automatikusan végeznék, gondolkodás nélkül. Nehéz a gombokat begombolni, fogat mosni vagy borotválkozni – a szokásos dolgok, melyeknél a problé­ma kiderül. A kézírásra is hatással lehet, egyre nehezeb­bé válhat, kisebbek lehetnek a betűk és kevésbé olvasha­tók (micrographia).
  • Az izmok merevsége (rigiditás) a másik fő tünet. Le­het, hogy a kar nem lendül szabályosan, amikor az em­ber megy, és ez olyan jel, amit a szakemberek gyakran fi­gyelmesen keresnek. A csoszogásra és a lassú járásra va­ló hajlam általában előjön a Parkinsonosoknál, bár el­esés ritkán fordul elő a korai időszakban. Az arckifejezés gyakran lesz kevésbé eleven (ez az úgynevezett „póker”, vagy mimikaszegény arc) és a beszéd lelassulhat, mono­tonabbá válhat, bár általában érthető marad. Egyéb tünet lehet a fáradtság, depresszió, kommuni­kációs nehézségek (többek között a beszéd- és arckifeje­zés) és egyensúlyi problémák.

Személyes kérdés

Édesanyámnál épp most állapították meg a Parkinson-kórt. Azt hittem, minden Parkinsonos remeg, de ő nem. Habár a Parkinson-kór okoz remegést, ténylegesen csak körülbelül a betegek 70%-ának van ilyen tünete. Tehát, valószínű, hogy édesanyja Parkinsonos, még ha nem is remeg.

Hatással van-e érzelmeinkre a betegség?

A merev arckifejezés megfelelhet a Par­kinson-kór egyik tünetének. A fent említett tünetek egyike az izmok merevsége, többek között az arcizmoké, ami „pókerarchoz”, vagy „kifejezés képtelen” archoz ve­zet. A kifejezés látszólagos hiánya a rokonaik és szeret­teik számára nagyon lehangoló lehet, és maguknak a be­tegeknek is, mivel az, hogy képtelenek magukat kifejez­ni az arcukkal, olyan érzéshez vezethet, hogy félreértik vagy kirekesztik őket.

Talán bátoríthatja az édesap­ját arra, hogy többet beszélgessen arról, hogyan szokik hozzá az új helyzethez, s hogy pozitív dolognak tartja-e vagy sem a költözködését. Beszéd- és nyelvterapeuták (logopédusok) adhatnak tanácsot arra vonatkozóan, mi módon jussanak túl az arckifejezés problémáin.

Megváltoztathatja a kézírásunkat is?

Az írásra gyakran kihat a Parkinson-kór. Jellegzetesen ki­sebbek lesznek a betűk (micrographia, ejtsd: mikrográfia), s így valószínűleg a betegsége okolható a kézírása megváltozásáért. Más okai is vannak a kézírással kapcso­latos gondoknak, bár ezek ritkán okozzák azt, hogy kiseb­bek legyenek a betűk. Például, a reszkető írást inkább az esszenciális tremor (remegés) okozza, mint a Parkinson-kór.

Jegyezzük meg! Azokat az írásbeli nehézségeket, melyeket egyéb probléma is kísér, általában az írásgörcs okozza, ami a dystonia (ejtsd: disztónia) egyik fajtája.

Egy foglalkozásterapeuta tanácsokat tud adni arra vo­natkozóan, hogy miként győzhetők le a kézírással kapcso­latos problémák.

Hogyan befolyásolja a Parkinson-kór a járást?

Mielőtt ténylegesen megválaszoljuk a kérdését, szeret­nénk hangsúlyozni, hogy milyen fontos az, hogy próbál­kozzon és folytassa továbbra is a sétát, különösképpen, ha annyira szereti. Aktívnak maradni mind mentálisan, mind fizikailag nagyon fontos módja a Parkinson-kór ke­zelésének. Ha valaki elkíséri a sétáin, vagy sétabotot használ, esetleg nagyobb magabiztosságot ad Önnek.

Jegyezzük meg! A Parkinson-kór bizonyosan sokféleképpen befolyá­solja a járást a meglassúbbodás és merevség kombinált hatásain keresztül. Mint a Parkinson-kór egyéb jellemzői, ez is nagymértékben eltér egyénenként, és általában jól reagál a gyógyszerekre, főként az elején.

A legenyhébb mód, mellyel a Parkinson-kór befolyá­solja a járást, a karlengés elvesztése az egyik vagy mind­két oldalon, s ami nem jár semmiféle komoly rossz ha­tással. Idővel a járás meglassulhat, a testtartás görnyedt­té válhat, később a járás csoszogó, bizonytalan lesz. Előrehaladottabb állapotban sajátos nehézségek adód­hatnak a kanyarodással, elindulással és megállással kap­csolatosan, vagy csak a küszöbön való átmenéskor.

A neurológus tanácsokkal tud szolgálni arra nézve, hogyan kell felülkerekedni a járás problémáin.

“Néha, amikor sétálok, hirtelen megállok, és úgy tűnik, a lábaim a földbe gyökereznek. Azt hiszem, ezt nevezik “lefagyásnak”. Mi okozza?”

Teljesen igaza van, ezt hívják lefagyásnak. E jelenség alapjául szolgáló mechanizmusok bonyolultak és a széles körű kutatás ellenére még mindig nem értjük. Szinte biz­tos, hogy a dopamin mellett egyéb vegyi anyagok is szerepet játszanak a kialakulásában.

A lefagyást néha nyugtalanító, barátságtalan vagy zsú­folt hely idézi elő. A küszöbön, illetve zárt helyeken történő átjutás is problémákat okozhat, de máskor várat­lanul fordul elő.

Hogyan befolyásolja az egyensúlyunkat a kór?

Az egyensúly elvesztése és az elesés jellemző lehet a Parkinson-kórra. Ez azért van, mert az agy azon része, melyet megtámadott a kór, olyan terület, amelyik fontos az egyensúly fenntartásában. Ilyen problémák azonban nagyon ritkák a korai időszakban, s nem mindenkinél fordul elő még sokéves betegség esetén sem.

Milyen hatással van a beszédre a Parkinson-kór?

Néhány Parkinsonosnál problémák alakulnak ki a hang­jukkal, de ez szokatlan a betegség korai szakaszában. A hangváltozások valószínűleg akkor állnak be, amikor a betegség eléggé előrehaladott, s más testrészeket is meg­támadott már. Nyugtalanító mind a beteg, mind a hozzájuk közel állók számára. A gyógyszeres kezelés gyakran legalább rész­ben hatékony, és beszédterápia segítheti a kommuniká­ciót.

Milyen mellékhatásokkal kell szembenézni?

“Szedem a tablettáimat, és egészen jól járok-ke­lek, de szörnyen elfáradok, és gyakran nem tu­dom elvégezni azokat a dolgokat, amiket szeretnék. Miért kell ennek így lennie?”

A fáradtság a Parkinson-kór jellemzője lehet, különösen, ha nem túl jól reagál a kezelésre. A külön erőfeszítés, ami azokhoz a cselekvésekhez szükséges, melyeket vala­ha spontánul végzett, kimerítő lehet. Beszéljen az orvo­sának a fáradtságáról, mivel az enyhíthető a gyógyszerek beállításával.

Lehetséges, hogy fáradtságát a depresszió okozza. A depresszió egy különös szó, amit gyakran másként használnak az emberek a hétköznapokban és másként az orvosok. Néha azok az emberek, akiket az orvosok de­pressziósnak mondanak (és antidepresszáns gyógyszerezést fontolgatnak), nem gondolják magukat depressziós­nak. Inkább arról panaszkodnak, hogy állandóan fárad­tak, vagy a kezelésük kevésbé hatásos, mint azt várták. Van egy kérdés a Parkinson-kórral kapcsolatos depres­szióról a következő rész elején.

Rosszabbodhatnak-e a tünetek, amikor stresszes?

A Parkinson-kór esetén, mint az élet sok vonatkozásá­ban is, a stressz nem segít: minél stresszesebb az ember, annál rosszabb tünetek jelennek meg. És éppúgy bárki remeg, aki nagyon stresszes, vagyis a stressz fokozhatja a Parkinson-kór okozta remegést.

Tulajdonképpen elég nehéz bármelyikünk számára felismerni, mikor vagyunk a stressz hatása alatt. Lehet­nek olyan esetek, amikor az orvosa úgy gondolja, hogy a tünetei a stresszel kapcsolatosak, még ha akkor nem is érzi magát különösképpen stresszesnek. Sokan a stressz hatására rosszul alszanak. Az alvás fontos a Parkinson-kór esetén, és legtöbb más emberhez hasonlóan, valószí­nűleg jobban fogja érezni magát egy jó pihenés után.

Jegyezzük meg! Na­gyon fontos, hogy aktív maradjon, és megtanulja, hogyan pihenjen, de beszélje meg az orvosával, ha komoly gond­jai vannak az alvással.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.