Bőrápolás

Bőrártalmak ipari munkahelyeken

Bőrártalmak az építőiparban

Az építőiparban a téglagyári dolgozók bőrének épségét a vizes, lú­gos anyag, égetésnél a forró tégla, cserép és salak, rakodásnál a tég­la érdes, durva felülete veszélyezteti.

Az ácsok az épületfa tartósítására használt kátrányos és krómos vegyszertől, a vasszerelők a vasat bevonó festék oldószereitől kap­hatnak gyulladást. A kőművesekre ártalmas lehet a habarcsban levő lúgos, oltott mész, a cement lúgos és izgató hatása, valamint króm­tartalma, a betonban levő mész és cement, az oltatlan mész finom pora, amely nyirkos bőrön oltott mésszé alakul, a szigetelőanya­gokban levő kátrány és bitumen, végül a bontás finom porának szennyezése.

Kézápolás fontossága

Az építőipari munkásoknak főképpen a kéz bőrét kell gondozniuk! A kézápolás lényege: a kérgesedést hámlasztó kenőccsel fel kell puhítani és le kell kaparni a bőrt, a kiszáradást zsíros és savanyú vegyhatású, puhító kenőcsökkel lehet ellensúlyozni.

A textilgyári dolgozók munkája közben sokféle ártalmas hatás for­dulhat elő. A fehérítő-, mosó-, festő- és kikészítő üzemekben dol­gozók leggyakoribb bőrpanasza, hogy kezük bőre kiszárad és berepe­dezik. Az ilyen felázott, száraz, repedező bőr sérülékeny, hamar el­szaporodnak rajta a kórokozók. A gépeken mozgó fonal kezelése lekoptatja, megvékonyítja a kéz-ujjakon az elszarusodott hámréteget.

A fedetlen testrészeken a makacs, viszkető bőrgyulladás leggyako­ribb oka a textilgyári por. A legkomolyabb gondot az ekcéma okozza. A bőrt érő sokféle szárító hatás ellensúlyozására rendkívül fontos az utózsírozás, amit lefekvés előtt ajánlatos megismételni. Poros munkahelyen a csuklónál és a nyaknál szorosan zárt munkaruha ajánlatos.

Bőrártalmak a bőrfeldolgozó és szőrmeiparban

A bőrfeldolgozó iparban bőrbetegség okozója lehet az oltott mész, a maró hatású savak, lúgok és sók, melyek a nyers bőr megtisztítá­sához szükségesek, a krómtartalmú szerek, amelyeket a cserzéshez használnak, de a pácoláshoz szükséges formalin is.

Gyakori a kézbőr kiszáradása, eldurvulása, repedezése, kisebesedése, sőt mélyre terjedő, lassan gyógyuló fekélyek is keletkezhetnek a maró hatású anyagoktól. Az ekcéma sem ritkaság. A nedves munka, valamint a gumicsiz­ma viselése lábgombásodást okozhat. A komolyabb bőrbetegségek elkerülhetők, ha az apró sérüléseket rögtön ellátják, illetve munka után az itt dolgozók azonnal lezuha­nyoznak.

A szőrmeiparban tetőzi a felsorolt veszélyeket a festékek allergizáló hatása. Leghatékonyabban gumikesztyű viselésével védekezhe­tünk ellene.

A gumigyártás több folyamata is erősen poros. A por tartalmazhat olyan szemcséket, melyek izgatják a bőrt. Nagyobb veszélyt jelen­tenek ennél azok a különleges vegyszerek amelyeket a nyersgumihoz kevernek, hogy a gumi előállításának folyamatát meggyorsítsák. Ezek között az anyagok között vannak olyanok, amelyek túlérzé­kenységet és ekcémát idézhetnek elő.

Bőrártalmak a fafeldolgozó iparban

Az asztalosok bőrét többféle anyag is megbetegítheti. A legnagyobb probléma a kézen keletkező ekcéma. Számos vegyszer okozhatja. A pác azért veszélyes, mert többféle zsíroldószerből állítják össze, és ezek munka közben kiszárítják a kézbőrt. A fényezés ekcémát okozhat. Terpentin, króm, piridin, műgyanta, különféle zsíroldó­szerek, lúgok és savak – csupa fenyegetés a bőr épsége ellen. A bőrvédelem eszköze a védőkesztyű.

Bőrártalmak az élelmiszeriparban

A konzervgyárakban sok helyütt állandóan nedves környezetben dolgoznak, ezért a bőrt károsító tényezők közül a leggyakoribb a bőr felázása. A legtöbb sebzés az üvegtörésekből származik.

Gondot okoznak a vegyi természetű ártalmak. De számos főze­lék- és gyümölcsfajta tartalmaz bőrizgató hatású anyagokat, amely veszélyt jelent a paprikafeldolgozókra, a spárga-, zeller-, uborka-, sőt a paradicsom-, szilva- és eperfeldolgozókra is. A lúgártalom az üvegmosók kézbőrét veszélyezteti. A konzervgyárakban gyakori a kézen mutatkozó gombásodás. Ez gyakran fertőzött gyümölcsökről indul ki, és a köröm körüli bőr gyulladásához, esetleg a körömlemez gombás fertőződéséhez vezet. A védelmet itt legegyszerűbben a védőkesztyű biztosítja.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.