Kezeljük a diabéteszt a gének átállításával!
Az, hogy mit eszünk és milyen életmódot folytatunk, még annál is összetettebben hathat szervezetünk működésére, mit képzelnénk. Ha valakinek azt mondták, hogy a családjában előfordult 2-es típusú diabétesz, és ezért nagyobbak a kockázatok, úgy érezheti, hogy elkerülhetetlenül meg kell adnia magát ennek a betegségnek, mert nehéz lenne kizárólag életmóddal vagy étrenddel kezelnie magát.
Értsük meg a szervezet működését!
A 2-es típusú diabétesz szokványos orvosi megközelítése és a táplálkozással való kezelése közti nagy különbség, hogy a gyógyszermentes megközelítésbe beletartozik az is, hogy sokkal többet megtudunk a szervezetben zajló kóros folyamatokról és ennek megváltoztatásának lehetőségeiről.
Kevés háziorvosnak van csak ideje vagy tudása a magas és alacsony GL szénhidrátok közti különbségnek, az inzulin és a gyulladás közti kapcsolatnak, a stressz vércukorszintre gyakorolt hatásának vagy annak megvitatására, hogy az olyan táplálék kiegészítők, mint a króm és a kurkuma miért hathat az inzulinrezisztenciára.
A táplálkozási megközelítés ezért kínál sokkal több lehetőséget, meg azért, mert ha tudjuk, mi az értelmük, nagyobb valószínűséggel követjük a tanácsokat. A táplálkozás eddig kifejtett részletei még így sem terjednek ki mindenre. Kitértünk már az inzulin és a kortizol hormonokra és a különböző szervekre, köztük a májra kifejtett hatásaikra, meg arra is, hogyan kerülnek a képbe a zsír- és az izomsejtek. Azonban még nem került szóba egy mélyebb szint -a gének szintje.
Az élvonalbeli kutatások hamarosan a diabétesz még célzottabb kezelési lehetőségeit fogják elhozni. A részleteket mindezidáig meglehetős titok övezi, a figyelemre méltó felfedezés viszont az, hogy a bárki számára kivitelezhető mindennapi dolgok – mint az étrend megváltoztatása és a testmozgás – nemcsak a szervekre és a sejtekre hatnak, hanem közvetlenül a sejtek működését programozó génekre is.
Tekintsünk más szemmel a génekre!
Mára gyökeresen megváltozott az, ahogyan a géneket szemléljük (ezt hívják epigenetikának). A hagyományos elképzelés szerint a gének a fogantatáskor átadott, a magasságot, súlyt, betegségek kockázatát és egyebeket meghatározó változatlan információcsomagok. Ezért sokszor hiszik úgy az emberek, ha a családjukban gyakori a cukorbetegség vagy származásukat nézve dél-ázsiaiak, afrikaiak, spanyolok vagy amerikai őslakosok, akkor nagyobb esélyük van a betegség kialakulására, és ez ezen nem is nagyon tudnak változtatni.
Optimális életmóddal a génekből a legjobb hozható ki
A genetika új, epigenetikai szemlélete teljesen másképp látja a diabéteszhez hasonló rendellenességek és a gének közti kapcsolatot. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a gének mégsem azok a rögzített és megváltoztathatatlan dolgok, amelyeket magunkkal hozunk, amikor megszületünk, hanem inkább a számítógép alapértelmezett beállításához hasonlítanak.
Egy egész beállítási sort kapunk a kezdet kezdetén, de ha már fent vannak és „futnak”, akkor az élet során a környezet mindenféle tényezői – étel, tápanyagok, stressz és vegyi anyagok – hatására naponta ki-be kapcsolódhatnak bizonyos gének. Egyre inkább olybá tűnik, hogy a diabétesz gyógyszerek nélküli kezelése – mint például zsíros halak fogyasztása vagy alacsony GL étrend követése – úgy működik, hogy többféle gén aktivitását növeli vagy csökkenti, és nem feltétlenül a diabéteszt „okozók”-ét.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.