Hogyan érdemes D-vitamin-készítményeket szedni?
Az az erő, amely segített meggyőzni az orvostársadalmat a „járványos” D-vitamin-hiány alattomos következményeiről, a sajtó volt, amely lelkesen ismertette a D-vitamin kedvező hatásait. A téma számos népszerű magazinban és napilapban megjelent – például a Fitnessben, a Vogue-ban és a Teen Vogue-b&n, a Wall Street Journalbenés az Enquirerben-, valamint a kiadványok képviselőinek szereplései révén a televízióban is feltűnt.
Mindez egyfajta ébresztő volt a nagyközönség és az orvosok számára egyaránt, a nézők és olvasók ugyanis a sajtóértesülések hatására mind nagyobb számban kértek orvosaiktól 25-D-vitamin-szint-vizsgálatokat. A szakemberek csak pácienseik erősködése hatására, és gyakran még akkor is vonakodva rendelik meg a tesztet, aztán nagy valószínűséggel az derül ki – és ez őket lepi meg a legjobban -, hogy az adott páciensek valóban D-vitamin-hiányosak.
Ennek hatására az orvosok elkezdik tesztelni az összes betegüket
Ha sikerül rábeszélnünk az orvosokat néhány páciensük 25-D-vitarnín-szintjének megvizsgáltatására, az összes eredmény hiányt mutat ki. Ez többnyire elég is az orvosok meggyőzéséhez. Megtérnek, és ettől kezdve minden páciensüknél elvégeztetik a vizsgálatot. Hamarosan rájönnek, hogy a D-vitamin hiánya valóban igen súlyos közegészségügyi probléma. Még mindig nagyon sokat kell tennünk, hogy üzenetünk mindenhova eljusson, de azok, akik meghallgatták, nagyon hálásak érte.
Az emberek legtöbbjénél a napfénynek kellene a fő D-vitamin forrásnak lennie
Az e vitamint tartalmazó készítmények szedését is megfelelő módszernek tekintem arra, hogy kiegészítse az ésszerű napozás hatásait. Mivel napozással nem lehet túladagolni a D-vitamint, nincs semmi baj azzal, ha valaki a biztonság kedvéért D-vitamint is szed.
Akadnak olyanok, akik nem hajlandók védelem nélkül a napra menni
Ez a döntés fakadhat személyes félelemből, de kényszerűség is szülheti azon esetekben, amikor valaki egészségügyi okból nem engedheti, hogy napfény érje védtelen bőrét. Akik például olyan antibiotikumokat vagy vérnyomáscsökkentőket szednek, amelyek erősen fényérzékennyé teszik őket, azok dönthetnek úgy is, hogy egyáltalán nem napoznak, hanem inkább D-vitamin szedésével fedezik a teljes szükségletüket.
- Csontritkulás és szédülés, D-vitamin és oszteopénia
- D-vitamin, csodavitamin?
- Angolkór okai, megelőzése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
E készítmények hasznosak lehetnek azok számára is, akiknek l-es típusú a bőrük, ezért ha a napra mennének, viszonylag gyorsan leégnének, illetve akik a xeroderma pigmentosum nevű ritka bőrbetegségben szenvednek, mert ők egyáltalán nem engedhetik, hogy napfény érje a testüket. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a táplálékkiegészítőkkel nem ellensúlyozhatok a helytelen táplálkozási szokások, tehát a kiegyensúlyozott étrend is igen fontos. Ennek híján a táplálékkiegészítők sem lesznek hatásosak.
Aki magas szélességi körön él, de a nyári hónapokban sokat van a szabadban, annak télen talán nem is feltétlenül kell D-vitaminos táplálékkiegészítőt szednie – de ha megteszi, úgy tökéletesen biztos lehet benne, hogy egész évben egészséges lesz a 25-D-vitamin-szintje. Amennyiben kíváncsi rá, hogy a szervezete elegendő 25-D-vitamint tartalmaz-e, az egy egyszerű vérvizsgálattal kideríthető.
D-vitamin színt mérése
Kérésére orvosa levesz egy keveset a véréből és szaklaboratóriumba küldi, hogy megvizsgálják (amint korábban már hangsúlyoztam, ügyeljen rá, hogy az orvos a 25-D-vitamin szintjét ellenőriztesse, és ne az aktivált D-vitaminét, azaz az 1,25-D-vitaminét). Az a jó, ha vérének 25-D-vitamin-koncentrációja milliliterenként 30 és 100 μg közé esik. A rnilliliterenkénti 20 μg alatti érték már kóros D-vitamin-hiányt jelez, 21 és 29 μg/ ml között pedig enyhe D-vitamin-hiányról van szó.
Elavult tudomány, helytelen ajánlások
Az 1995 előtt publikált adatokból kimuták, hogy az 50 és 69 év közötti felnőtteknek legalább napi 400 NE D-vitaminra van szükségük a kedvező hatásokhoz, 70 év fölött pedig 600 NE-re. Ezzel szemben ma számos szakértő véli úgy, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt legalább napi 1000 NE (de lehetőleg napi 2000 NE) D-vitaminra van szükségük, hogy fenn tudják tartani a vér egészségesnek tekintett, 30 μg/ml feletti 25-D-vitamin-szintjét.
Voltaképpen szégyen, hogy bár 1997 óta ennyire sok lenyűgözően érdekes és igen riasztó kutatási eredmény jelent meg, alapvetően átformálva a D-vitaminnal kapcsolatos nézeteinket, a kormány továbbra is a megfelelőnél kisebb mennyiség napi bevitelét javasolja. Igaz persze, hogy az efféle ajánlások megváltoztatásához idő kell.
A túl alacsony hivatalos ajánlások az élelmiszer- és gyógyszeripart is visszatartják, mivel a vitaminozott készítmények és a táplálékkiegészítők összetételét az Orvostudományi Intézetnek a legnagyobb bevitel biztonságos határára vonatkozó, rég túlhaladott ajánlásai alapján kell meghatározniuk (ez az érték egy év alatti gyermekek esetében napi 1000 NE, egy év feletti gyermekek és felnőttek esetében pedig napi 2000 NE). Az európai országok legtöbbjében azonban mind a mai napig tilos D-vitaminnal dúsítani az ételek zömét.
Valószínűleg hosszút ideig, hónapokig vagy évekig kellene napi 30-50 000 NE D-vitamint bevinni ahhoz, hogy D-vitamin-mérgezés alakuljon ki. Az ilyen mérgezéses esetek általában tévedésből fakadnak, és az érintettek a legtöbb esetben hosszabb időn át szedtek napi több százezer vagy akár egymillió NE-t is. A D-vitamin-mérgezés a világon előforduló legritkább egészségügyi rendellenességek egyike.
Csak annak kell óvatosnak lennie, aki valamilyen granulóma jellegű betegségben, például szarkoidózisban szenved: ebben a ritka autoimmun rendellenességben apró sejtcsomók („granulómák”) képződnek, többnyire a tüdőben, ahol gátolják a légzést, de néha a bőrben, az agyban és más szervekben is megjelenhetnek.
Mikor és mennyit?
A D-vitamin-szükséglet tablettákból való fedezésével kapcsolatosan a legfontosabb dolog természetesen az, hogy ne feledjük el bevenni a tablettát. Manapság már könnyű olyan készítményt beszerezni, amely tablettánként, illetve kapszulánként 1000-2000 NE D-vitamint tartalmaz. Ez azonban még néhány éve sem volt így. Az efféle termékek ugyanott vásárolhatók meg, ahol a többi vitamin. Bármelyik országos szinten forgalmazott gyártmány megfelel. A Wellesse még egy folyékony változatot is kínál, amelyben teáskanalanként 500 NE D-vitamin van, és ideális azon gyermekek és felnőttek számára, akik nem akarják vagy nem képesek bevenni a tablettákat.
Amennyiben orvosa megvizsgálja és D-vitamin-hiányosnak találja önt, az orvos rendszeres ellenőrzése mellett nyugodtan napi 5-6000 NE-re emelheti a dózist (megint csak a multivitaminon felül, így két-három hónapon át csak a gyógyszerből napi 6400 NE D-vitaminhoz fog jutni.) A hiány mértékétől függően orvosa ennél agresszívabb kezelést is előírhat, amelyben meghatározott ideig még nagyobb dózisban kell szednie a D-vitamint.
A D-vitamin szedhető étkezés közben, tejjel együtt, de akár éhgyomorra is. A közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem szükséges zsíros étellel együtt bevenni. A D-vitamint ön is a multivitaminnal és az egyéb táplálékkiegészítőkkel együtt vegye be, és szokjon rá mindennapos szedésére.
Sőt a napi 1000 vagy 2000 NE D-vitamin beszedése helyett az is tökéletesen megfelel, ha hetente egyszer vesz be hét darab 1000 vagy 2000 NE D-vitamint. így is ugyanolyan hatásos lesz, bár szerintem ez a megoldás nem olyan jó, mivel így könnyebb megfeledkezni róla. Ha egy nap elfelejti beszedni a vitamint, az sem gond: másnap vegyen be kettőt!
A D-vitamin hiány orvoslása viszonylag sokáig tart?
Senki nem fogja azt látni, hogy egyik napról a másikra látványosan nő vérének 25-D-vitamin tartalma. Tapasztalatok szerint a napi 1000 NE D-vitamint szedő egészséges felnőttek vérének D-vitamin-szintje öt-hat hét után tetőzik.
Miért ne szedhetnék csak D-vitamin-készítményt?
Sokaknak rögtön ez a kérdés jut eszébe, amikor tudomást szereznek a D-vitamin kedvező hatásaira vonatkozó eredményekről. Ők úgy gondolkoznak, hogy a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők szedésével elkerülhetik a napozás kockázatait, ugyanakkor hozzájutnak a vitamin kínálta kedvező hatásokhoz. Sajnos azonban a helyzet nem ennyire egyszerű.
Először is lehetséges, hogy a szájon át – akár a táplálékkal, akár gyógyszer formájában – bevitt D-vitamin kedvező hatásai elmaradnak a napfény segítségével termelt D-vitamin által nyújtottaktól. Ez utóbbi D-vitamin tovább marad meg a szervezetben, ezért kedvező hatásait is tartósabban fejti ki. Ráadásul a szervezet a napfény segítségével nemcsak D-vitamint állít elő, hanem vele rokon vegyületeket, úgynevezett fotoizomereket is. Jelenleg is folynak az ezen fotoizomerekkel kapcsolatos kutatások. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy szintén a bőrben termelődnek, és szintén lehetnek kedvező egészségügyi hatásaik, ám a táplálékkiegészítőkben nincsenek jelen.
Végül pedig a D-vitaminos táplálékkiegészítőkkel ellentétben sem a napozás, sem a szoláriumozás nem okozhat D-vitamin-mérgezést.
Mennyi D-vitaminos táplálékkiegészítőt kell szednie? | |
---|---|
0-1 év | napi 400-1000 NE [biztonságos felső határ: napi 2000 NE) |
1-12 év | napi 1000-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 5000 NE) |
13 év felett | napi 1500-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 10 000 NE) |
Elhízott egyének | napi 14-00-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 10 000 NE) |
Szoptató anyák* | napi 1400-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 10 000 NE) |
* Azoknak a szoptató anyáknak, akik szeretnék, hogy gyermekük az anyatejjel jusson elegendő D-vitaminhoz, napi 4000-6000 NE szedése ajánlott. |
Igaz persze, hogy a mérgezést nem könnyű elérni, és leginkább csak úgy fordulhat elő, ha valaki olyan készítményt szed, amely valami véletlen folytán veszélyesen nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint. De akármennyi napozástól vagy szoláriumozástól sem alakulhat ki soha D-vitamin túladagolás. A D-vitamin mérgezésnek egy sor súlyos tünete van, például az émelygés, a hányás, az étvágytalanság, a székrekedés, a fokozott szomjúság, a gyakoribb vizelés, a depresszió és a fogyás. Az állapot következtében kialakuló magas kalciumszint egy sor egészségügyi problémát okozhat, például a vesék elégtelen működéshez vezető elmeszesedését, a fő artériák elmeszesedését és zavart vagy bizarr viselkedést.
Mindezzel persze senkit nem állt szándékomban megriasztani. A D-vitamin mérgezés rendkívül ritka, és csak szokatlan körülmények között fordul elő. Mondandóm lényege az, hogy némi napfényt kell engednünk az életünkbe úgy, ahogyan természetes, és ügyelnünk kell D-vitamin-szintünk fenntartására azzal, hogy egész éven át D-vitamin-pótlásban részesülünk. Azzal nem okozhatunk bajt, ha duplán – ésszerű napozással és vitaminpótlással – gondoskodunk szervezetünk megfelelő D-vitamin-szintjéről.
D-vitamin szedése a terhesség alatt és után
A terhes nőkre vonatkozó szabályok talán meglepőek. A 2000 előtt érvényben lévő IOM-ajánlás (napi 200 NED-vitamin) a terhes és a szoptató nők számára sem elegendő. A magzatvédő vitamint szedő és napi két pohár tejet ivó, ezzel naponta összesen 600 NE D-vitamint fogyasztó nők a szülés után D-vitamin-hiányosak voltak (utólagos vizsgálatok alapján). Gyermekeik 81%-át szintén D-vitamin-hiányosnak lettek!
Manapság az anyatejben eléggé kevés a D-vitamin, mivel a szoptató nők csak 400 NE-hez jutnak hozzá a multivitaminnal, és esetleg még 400 NE kerülhet a szervezetükbe, ha kalciumot és D-vitamint tartalmazó tablettát is szednek. Ezzel messze elmaradnak vadászó-gyűjtögető életmódú ősanyáinktól, akik naponta több ezer NE D-vitaminhoz jutottak, és abból bőven elegendő került át a tejükbe is gyermekük számára.
Amíg azonban nincsenek meg az eredmények, nem javasolható a szoptató anyáknak ilyen nagy mennyiségű D-vitamin szedését – de minden kismamának ajánlott, hogy növelje a napi bevitelét legalább 2000 NE-re. Mivel napjainkban a terhes nők legtöbbje szed magzatvédő vitamint, amely általában 400 NE D-vitamint tartalmaz, mellé legalább 1000-2000 NE-nyi D-vitamint kell bevenni. Ez nemcsak az anya, hanem megszületendő gyermeke egészsége szempontjából is fontos.
Az Egyesült Államokban az újszülöttek több mint 50%-a kórosan vagy enyhén D-vitamin-hiányos!
Emiatt sem a magasságuk, sem a csontsűrűségük nem lesz akkora, mint lehetne. Állapotuk tovább rosszabbodhat, ha csecsemő- és gyermekkorban sem jutnak elegendő D-vitaminhoz. A fő okok egyike az anyatej alacsony D-vitamin-tartalma, ami viszont az anyák D-vitamin-hiányos állapotára vezethető vissza. Az ember az evolúció során a túlnyomórészt szabadban töltött élethez alkalmazkodott. A mezőgazdasági társadalmak tagjai még igen sokat voltak a szabad ég alatt, és mindennap sok ezer egység D-vitamin képződött a bőrükben. Ez az anyák tejébe is bekerült. Az ipari forradalom óta azonban még messze nem telt el elég idő ahhoz, hogy testünk alkalmazkodni tudjon a túlnyomórészt zárt helyen, szinte teljesen napfény nélkül töltött élethez.
Egy dolog azonban biztos: az emberi magzatban is vannak D-vitamin-receptorok. Azt is kimutatták, hogy a terhesség alatti D-vitamin-hiány nem csupán a magzati fejlődés és kalcium-anyagcsere problémáinak rizikótényezője, hanem a magzat immunrendszerét is károsan befolyásolhatja. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a D-vitamin csökkenti a várandós nőket fenyegető egyik súlyos szövődmény, a toxémiás terhesség kockázatát is, megkönnyítheti a szülést, és csökkenti annak valószínűségét is, hogy császármetszésre lesz szükség.
A közelmúltban, 2009 nyarán jelent meg egy finn kutatócsoport cikke a Clinical and Experimentál Allergy című szaklapban, és e szerint fordított arányosság figyelhető meg a terhesség alatti D-vitamin-szedés, illetve az ötéves gyermekeknél előforduló asztma és szénanátha gyakorisága között. Más szóval, ha egy nő a terhessége idején D-vitamint szedett, kisebb lett a valószínűsége annak, hogy gyermeke ötéves korára asztmás vagy allergiás legyen.
D-vitamin hiány és az autizmus
Egyes szakértők egészen odáig mennek, hogy kapcsolatot tételeznek fel a D-vitamin-hiány és az autizmus között, bár erre egyelőre nincs meggyőző bizonyíték. További klinikai vizsgálatok szükségesek, hogy tudományos pontossággal is ellenőrizhető legyen ez az esetleges összefüggés. (Tény azonban, hogy az agyban is vannak D-vitaminreceptorok, és a D-vitamin hiánya bizonyítottan összefügg az izmok nem kielégítő működésével; nagyon fontos tehát ügyelni rá, hogy az autisztikus gyermekek elegendő D-vitaminhoz jussanak. Az ilyen gyerekek idejük jelentős részét töltik zárt helyen, és a D-vitamin-hiány közönyössé, gyengévé és rossz kedélyállapotúvá teheti őket.)
Császármetszés és a d-vitamin hiány közötti kapcsolat
A császármetszés a római kor óta ismert beavatkozás, bár a köztudatban tévesen kapcsolódik össze Július Caesar nevével, aki valójában nem is e sebészi módszerrel jött a világra. Régebben csak végső esetben alkalmazták, ha a természetes szülés nem volt lehetséges, mivel veszélyeztette volna az anya, a magzat vagy mindkettejük egészségét.
A legutóbbi évtizedben azonban a császármetszés egyre népszerűbbé vált azon nők körében, akik a kényelmesebb utat választva meghatározott időben (és a természetes módszer fájdalmai nélkül) kívánják világra hozni gyermeküket ahelyett, hogy kivárnák a kicsi hüvelyi úton, vajúdást követően történő megszületését. Bár az Egészségügyi Világszervezet azt ajánlja, hogy a császármetszések egy országban se haladják meg a 15%-ot, az Egyesült Államokban az ilyen módon történt születések aránya 2006-ban – az utolsó évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésünkre állnak adatok – 31,1% volt.
A trend azonban megfordulhat, mivel a legújabb kutatások felhívják a figyelmet a császármetszés egyéb kockázataira. A beavatkozás nagy műtétnek számít, ezért egy sor mellékkockázata is van, az érzéstelenítők használatától kezdve a légzési nehézségekig, ráadásul tovább is kell a kórházban maradni, ahol az anya és gyermeke ki van téve az intézményekben előforduló fertőzéseknek.
A hüvelyi szülést tervező nők nem mindig örülnek annak, ha császármetszést kell végezni náluk. Nem valószínű, hogy azt mondanák nekik: a D-vitamin-hiány az ok, pedig könnyen lehet, hogy éppen ez a helyzet.
De mi az összefüggés? Hogyan lehetséges ez?
Hiszen a D-vitaminnak semmiféle közvetlen kapcsolata nincs a szüléssel, nem igaz?
A magyarázat valójában igen egyszerű (vegyük az állatvilágot!). A szülés elviseléséhez bizonyos mértékű izomerőre van szükség. Maga a méh is izmos szerv, és mint ilyen, az adott nő (vagy más emlős) D-vitamin-hiánya esetén meggyengülhet. Márpedig ha a nő szülésben részt vevő izmai – a méhét is beleértve – gyengék, az gátolhatja őt a természetes, hüvelyi szülés lefolytatásában.
Segítség a toxémiás terhesség ellen
A tervezetlen császármetszések egyik lehetséges oka az, ha a várandós nőnél toxémiás terhességet állapítanak meg. Ez a terhesség egyik leggyakoribb – és meglehetősen súlyos – szövődménye; jellemző tünetei a terhesség második és harmadik harmadában fellépő hirtelen hízás, folyadék-visszatartás, magas vérnyomás és püffedés. Az állapot egy ideig még a szülés után is fennmaradhat.
Egyéb lehetséges tünetei között említést érdemel a látás megváltozása és a fejfájás, de ezek a gyorsan előrehaladó esetekben nem is mindig jelentkeznek. Toxémiás terhesség a terhességek 5-8%-ában alakul ki, és a koraszülések 15%-ának az okozója. A rendellenesség a terhesség legérthetetlenebb jelenségei közé tartozik, és nincs ismert gyógymódja. A diagnózist követően az orvos rendszeresen ellenőrzi a pácienst, hogy megelőzze az egyéb, az anya és a gyermek életét is veszélyeztető szövődményeket. Egyes esetekben a toxémiás terhesség addig súlyosbodhat, hogy az orvos mesterségesen megindítja a szülést.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy már a terhesség alatti enyhén alacsony 25-D-vitamin-szint is duplájára növelheti a rendellenesség kockázatát. A hiány valószínűsége még azoknál is nagy volt, akik magzatvédő vitamint szedtek. Ez persze nem is meglepő, hiszen a magzatvédő vitaminok D-vitamin-tartalma messze nem elegendő a megfelelő szint beállításához.
Hogyan juthat elég D-vitamin a babának?
Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia ma azt javasolja, hogy minden gyermek születésétől kezdve egészen a gyermekkor végéig szedjen napi 400 NE D-vitamint.
A legtöbb esetben ez könnyen teljesíthető azzal, ha a gyermek elfogyaszt három-négy pohár D-vitaminnal dúsított csecsemőtápszert, tejet vagy narancslevet; a kizárólag szoptatott babáknak azonban legalább 400 NE D-vitamint is kell adni táplálékkiegészítő formájában. Beszéljék meg a gyermekorvossal, hogy melyiket válasszák! Gondoljanak arra is, hogy a napi 400 NE pusztán csak egy feltétlenül szükséges minimumérték, és összesen napi 1000 NE lenne a megfelelő.
A kisgyermekek is napoztathatok, de az arcukat minden esetben védeni kell
Ugyanúgy, ahogyan a felnőttekét is. Egyéves korban nyugodtan meg lehet növelni a gyermek D-vitamin-adagját napi 1500 NE-re, amit táplálékkiegészítő formájában vehet be. Emellett nyugodtan fogyaszthat D-vitamint tartalmazó tápszert, tejet vagy multivita-mint, és persze napozhat is. Ha a kicsi nem akarja lenyelni a tablettát vagy kapszulát, érdemes összetörni vagy kiönteni a tartalmát, és egy pohár tejhez vagy gyümölcsléhez keverni, de jó megoldás folyékony D-vitamin-készítményt beszerezni.
Legyen D-vitamin az étrendjében!
Az étrendből gyakorlatilag képtelenség elegendő D-vitaminhoz jutni, meg kell jegyezni, hogy várhatóan nőni fog a boltokban kapható, D-vitaminnal dúsított ételek és italok választéka. A D-vitamin legjobb étrendi forrásai a (lehetőleg vadon halászott) lazac, a gomba, a vitaminozott narancslé, tej és joghurt, valamint a vitaminozott gabonakészítmények és kenyerek. A gomba talán furcsának tűnik ebben a felsorolásban, de egyfelől természetesen is tartalmaz D-vitamint, másfelől pedig a termesztők manapság ibolyántúli fénnyel világítják meg terméküket, hogy ezzel növeljék D-vitamin-tartalmát. Az alábbi táblázat a D-vitamin étrendi forrásait mutatja be:
Forrás | D-vitamin-tartalom |
---|---|
Lazac, friss, vadon halászott | 600-1000 NE/100 g, D3-vitamm |
Lazac, friss, tenyésztett | 100-250 NE/100 g, D3-vitamin, D,-vitamin |
Lazackonzerv | 300-600 NE/100 g, D3-vitamin |
Szardíniakonzerv | 300 NE/100 g, D3-vitamin |
Makréla konzerv | 250 NE/100 g, D3-vitamin |
Tonhalkonzerv | 236 NE/100 g, D3-vitamin |
Csukamájolaj (tőkehalmájolaj) | 400-1000 NE/teáskanát, D3-vitamin |
Shiitake gomba, napon aszalt | 1600 NE/100 g, D,-vitamin |
Shiitake gomba, friss* | 100 NE/100 g, D,-vitamin |
Tojássárgája | 20 NE/sárgája |
D-vitaminnal dúsított ételek | |
Vitaminozott tej | 100 NE/250 ml |
Vitaminozott narancslé | 100 NE/250 ml |
Csecsemőtápszerek | 100 NE/250 ml |
Vitaminozott joghurtok | 100 NE/250 ml |
Vitaminozott vaj | 50 NE/100 g |
Vitaminozott margarin | 429 NE/100 g |
Vitaminozott sajtok | 100 NE/90 g |
Vitaminozott reggeli gabonapelyhek | 100 NE/adag |
Vitaminozott kenyér | 100 NE/adag |
Gyógyszerek és táplálékkiegészítők | |
D2-vitamin (Ergocalciferol) | 50 000 NE/kapszula |
Multivitamin | 400 NE D2- vagy D-vitamin |
D3-vitamin | 400, 800,1000 és 2000 NE |
Megjegyzés: mivel sokan tartanak attól, hogy a D2-vitamin kevésbé hatásos, mint a D3-vitamin, a táptálék kiegészítők és vitaminok gyártói a D2-vitamint általában csak D-vitaminként emlegetik. |
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.