D-vitamin

Hogyan érdemes D-vitamin-készítményeket szedni?

Az az erő, amely segített meggyőzni az orvostársadalmat a „jár­ványos” D-vitamin-hiány alattomos következményeiről, a sajtó volt, amely lelkesen ismertette a D-vitamin kedvező hatásait. A téma szá­mos népszerű magazinban és napilapban megjelent – például a Fitnessben, a Vogue-ban és a Teen Vogue-b&n, a Wall Street Journalbenés az Enquirerben-, valamint a kiadványok képviselőinek szereplései révén a televízióban is feltűnt.

Mindez egyfajta ébresztő volt a nagy­közönség és az orvosok számára egyaránt, a nézők és olvasók ugyanis a sajtóértesülések hatására mind nagyobb számban kértek orvosaiktól 25-D-vitamin-szint-vizsgálatokat. A szakemberek csak pácienseik erősködése hatására, és gyakran még akkor is vonakodva rendelik meg a tesztet, aztán nagy valószínűséggel az derül ki – és ez őket lepi meg a legjobban -, hogy az adott páciensek valóban D-vitamin-hiányosak.

Ennek hatására az orvosok elkezdik tesztelni az összes betegüket

Ha sikerül rábeszél­nünk az orvosokat néhány páciensük 25-D-vitarnín-szintjének meg­vizsgáltatására, az összes eredmény hiányt mutat ki. Ez többnyire elég is az orvosok meggyőzéséhez. Megtérnek, és ettől kezdve minden páciensüknél elvégeztetik a vizsgálatot. Hamarosan rájönnek, hogy a D-vitamin hiánya valóban igen súlyos közegészségügyi probléma. Még mindig nagyon sokat kell tennünk, hogy üzenetünk mindenho­va eljusson, de azok, akik meghallgatták, nagyon hálásak érte.

Az emberek legtöbbjé­nél a napfénynek kellene a fő D-vitamin forrásnak lennie

Az e vitamint tartalmazó készítmények szedését is megfelelő módszernek tekintem arra, hogy kiegészítse az ésszerű napozás hatásait. Mivel napozással nem lehet túladagolni a D-vitamint, nincs semmi baj azzal, ha valaki a biztonság kedvéért D-vitamint is szed.

Akadnak olyanok, akik nem hajlandók védelem nélkül a napra menni

Ez a döntés fakadhat személyes félelemből, de kénysze­rűség is szülheti azon esetekben, amikor valaki egészségügyi okból nem engedheti, hogy napfény érje védtelen bőrét. Akik például olyan antibiotikumokat vagy vérnyomáscsökkentőket szednek, amelyek erő­sen fényérzékennyé teszik őket, azok dönthetnek úgy is, hogy egyálta­lán nem napoznak, hanem inkább D-vitamin szedésével fedezik a tel­jes szükségletüket.

E készítmények hasznosak lehetnek azok számára is, akiknek l-es típusú a bőrük, ezért ha a napra mennének, viszony­lag gyorsan leégnének, illetve akik a xeroderma pigmentosum nevű ritka bőrbetegségben szenvednek, mert ők egyáltalán nem engedhe­tik, hogy napfény érje a testüket. Soha nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a táplálékkiegészítőkkel nem ellensúlyozhatok a helytelen táplálkozási szokások, tehát a kiegyensúlyozott étrend is igen fontos. Ennek híján a táplálékkiegészítők sem lesznek hatásosak.

Aki magas szélességi körön él, de a nyári hónapokban sokat van a szabadban, annak télen talán nem is feltétlenül kell D-vitaminos táplálékkiegészítőt szednie – de ha megteszi, úgy tökéletesen biztos lehet benne, hogy egész évben egészséges lesz a 25-D-vitamin-szintje. Amennyiben kíváncsi rá, hogy a szervezete elegendő 25-D-vitamint tartalmaz-e, az egy egyszerű vérvizsgálattal kideríthető.

D-vitamin színt mérése

Kérésére or­vosa levesz egy keveset a véréből és szaklaboratóriumba küldi, hogy megvizsgálják (amint korábban már hangsúlyoztam, ügyeljen rá, hogy az orvos a 25-D-vitamin szintjét ellenőriztesse, és ne az aktivált D-vitaminét, azaz az 1,25-D-vitaminét). Az a jó, ha vérének 25-D-vitamin-koncentrációja milliliterenként 30 és 100 μg közé esik. A rnilliliterenkénti 20 μg alatti érték már kóros D-vitamin-hiányt jelez, 21 és 29 μg/ ml között pedig enyhe D-vitamin-hiányról van szó.

Elavult tudomány, helytelen ajánlások

Az 1995 előtt publikált adatokból kimuták, hogy az 50 és 69 év közötti felnőtteknek legalább napi 400 NE D-vitaminra van szüksé­gük a kedvező hatásokhoz, 70 év fölött pedig 600 NE-re. Ezzel szem­ben ma számos szakértő véli úgy, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt legalább napi 1000 NE (de lehetőleg napi 2000 NE) D-vita­minra van szükségük, hogy fenn tudják tartani a vér egészségesnek tekintett, 30 μg/ml feletti 25-D-vitamin-szintjét.

Voltaképpen szégyen, hogy bár 1997 óta ennyire sok lenyűgözően érdekes és igen riasztó kutatási eredmény jelent meg, alapvetően át­formálva a D-vitaminnal kapcsolatos nézeteinket, a kormány továbbra is a megfelelőnél kisebb mennyiség napi bevitelét javasolja. Igaz per­sze, hogy az efféle ajánlások megváltoztatásához idő kell.

A túl alacsony hivatalos ajánlások az élelmiszer- és gyógyszeripart is visszatartják, mivel a vitaminozott készítmények és a táplálékkiegé­szítők összetételét az Orvostudományi Intézetnek a legnagyobb be­vitel biztonságos határára vonatkozó, rég túlhaladott ajánlásai alap­ján kell meghatározniuk (ez az érték egy év alatti gyermekek esetében napi 1000 NE, egy év feletti gyermekek és felnőttek esetében pedig na­pi 2000 NE). Az európai országok legtöbbjében azonban mind a mai napig tilos D-vitaminnal dúsítani az ételek zömét.

Érdekesség: ennek oka egy 1950-es években tett és utóbb tévesnek bizonyult megfigyelés, amely szerint a kisgyermekeknél a tej D-vitaminnal való túlzott dúsítása né­hány esetben D-vitamin-mérgezést okozott. Az akkori közfelhábo­rodás hatására az európai kormányok megtiltották a tejtermékek D-vitaminnal való dúsítását – sőt addig mentek, hogy még a bőrápo­ló krémekhez sem engednek D-vitamint keverni.

Valószínűleg hosszút ideig, hónapokig vagy évekig kellene napi 30-50 000 NE D-vitamint bevinni ahhoz, hogy D-vitamin-mérgezés alakuljon ki. Az ilyen mérgezéses esetek általában tévedésből fakad­nak, és az érintettek a legtöbb esetben hosszabb időn át szedtek napi több százezer vagy akár egymillió NE-t is. A D-vitamin-mérgezés a világon előforduló legritkább egészségügyi rendellenességek egyike.

Csak annak kell óvatosnak lennie, aki valamilyen granulóma jellegű betegségben, például szarkoidózisban szenved: ebben a ritka autoim­mun rendellenességben apró sejtcsomók („granulómák”) képződnek, többnyire a tüdőben, ahol gátolják a légzést, de néha a bőrben, az agy­ban és más szervekben is megjelenhetnek.

Mikor és mennyit?

A D-vitamin-szükséglet tablettákból való fedezésével kapcsolatosan a legfontosabb dolog természetesen az, hogy ne feledjük el bevenni a tablettát. Manapság már könnyű olyan készítményt beszerezni, amely tablettánként, illetve kapszulánként 1000-2000 NE D-vitamint tar­talmaz. Ez azonban még néhány éve sem volt így. Az efféle termékek ugyanott vásárolhatók meg, ahol a többi vitamin. Bármelyik országos szinten forgalmazott gyártmány megfelel. A Wellesse még egy folyé­kony változatot is kínál, amelyben teáskanalanként 500 NE D-vitamin van, és ideális azon gyermekek és felnőttek számára, akik nem akar­ják vagy nem képesek bevenni a tablettákat.

Jegyezzük meg! Egyéves kortól kezdve mindenkinek napi egy 1000 NE D-vitamint kellene szednie a 400 NE-t tartalmazó multivitaminon felül. A D-vi­tamin-készítményből, a multivitaminból és a táplálékból származó összes napi D-vitamin-bevitel így várhatóan 1500 és 2000 NE között lesz. Ez tökéletesen megfelelő mennyiség.
Vigyázat! Nem szabad megfeledkez­ni a megfelelő kalciumbevitelről sem – érdemes kalciummal és D-vi­taminnal dúsított tejet vagy narancslevet inni.

Amennyiben orvosa megvizsgálja és D-vitamin-hiányosnak találja önt, az orvos rendsze­res ellenőrzése mellett nyugodtan napi 5-6000 NE-re emelheti a dózist (megint csak a multivitaminon felül, így két-három hónapon át csak a gyógyszerből napi 6400 NE D-vitaminhoz fog jutni.) A hiány mér­tékétől függően orvosa ennél agresszívabb kezelést is előírhat, amely­ben meghatározott ideig még nagyobb dózisban kell szednie a D-vita­mint.

A D-vitamin szedhető étkezés közben, tejjel együtt, de akár éhgyomorra is. A köz­hiedelemmel ellentétben egyáltalán nem szükséges zsíros étellel együtt bevenni. A D-vitamint ön is a multivitaminnal és az egyéb táplálékkiegészítőkkel együtt vegye be, és szokjon rá minden­napos szedésére.

Jegyezzük meg! Az életkor nincs hatással a szervezet D-vitamin-fel­vevő képességére, és az sem számít, hogy ételekből vagy tablettából származik-e. Semmi előnyt nem jelent, ha a napi adagot több részletre szétosztva veszi be, nem pedig egyszerre.

Sőt a napi 1000 vagy 2000 NE D-vitamin beszedése helyett az is tökéletesen megfelel, ha heten­te egyszer vesz be hét darab 1000 vagy 2000 NE D-vitamint. így is ugyanolyan hatásos lesz, bár szerintem ez a megoldás nem olyan jó, mivel így könnyebb megfeledkezni róla. Ha egy nap elfelejti beszedni a vitamint, az sem gond: másnap vegyen be kettőt!

A D-vitamin hiány orvoslása viszonylag sokáig tart?

Senki nem fogja azt látni, hogy egyik napról a másikra látványosan nő vérének 25-D-vitamin tartalma. Tapasztalatok szerint a napi 1000 NE D-vitamint szedő egészséges felnőttek vérének D-vitamin-szintje öt-hat hét után tetőzik.

Miért ne szedhetnék csak D-vitamin-készítményt?

Sokaknak rögtön ez a kérdés jut eszébe, amikor tudomást szereznek a D-vitamin kedvező hatásaira vonatkozó eredményekről. Ők úgy gondolkoznak, hogy a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegé­szítők szedésével elkerülhetik a napozás kockázatait, ugyanakkor hozzájutnak a vitamin kínálta kedvező hatásokhoz. Sajnos azonban a helyzet nem ennyire egyszerű.

Először is lehetséges, hogy a szájon át – akár a táplálékkal, akár gyógyszer formájában – bevitt D-vitamin kedvező hatásai elmarad­nak a napfény segítségével termelt D-vitamin által nyújtottaktól. Ez utóbbi D-vitamin tovább marad meg a szervezetben, ezért kedvező hatásait is tartósabban fejti ki. Ráadásul a szervezet a napfény segít­ségével nemcsak D-vitamint állít elő, hanem vele rokon vegyületeket, úgynevezett fotoizomereket is. Jelenleg is folynak az ezen fotoizomerekkel kapcsolatos kutatások. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy szintén a bőrben termelődnek, és szintén lehetnek kedvező egészség­ügyi hatásaik, ám a táplálékkiegészítőkben nincsenek jelen.

Ne feledjük: sem a D-vitaminban gazdag ételek, sem a tabletták ha­tására nem termelődnek a szervezetben olyan közérzetjavító vegyü­letek, mint a napozás vagy szoláriumozás utáni kellemes érzést adó béta-endorfinok. A tabletták – a nappal ellentétben – a cirkadián rit­mus beállításában és az egészséges alvás-ébrenléti ciklus kialakításá­ban sem segítenek.

Végül pedig a D-vitaminos táplálékkiegészítőkkel ellentétben sem a napozás, sem a szoláriumozás nem okozhat D-vitamin-mérgezést.

Mennyi D-vitaminos táplálékkiegészítőt kell szednie?
0-1 évnapi 400-1000 NE [biztonságos felső határ: napi 2000 NE)
1-12 évnapi 1000-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 5000 NE)
13 év felettnapi 1500-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 10 000 NE)
Elhízott egyéneknapi 14-00-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 10 000 NE)
Szoptató anyák*napi 1400-2000 NE (biztonságos felső határ: napi 10 000 NE)
* Azoknak a szoptató anyáknak, akik szeretnék, hogy gyermekük az anyatejjel jusson elegendő D-vitaminhoz, napi 4000-6000 NE szedése ajánlott.

Igaz persze, hogy a mérgezést nem könnyű elérni, és leginkább csak úgy fordulhat elő, ha valaki olyan készítményt szed, amely valami vé­letlen folytán veszélyesen nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint. De akármennyi napozástól vagy szoláriumozástól sem alakulhat ki soha D-vitamin túladagolás. A D-vitamin mérgezésnek egy sor súlyos tünete van, például az émelygés, a hányás, az étvágytalanság, a székre­kedés, a fokozott szomjúság, a gyakoribb vizelés, a depresszió és a fo­gyás. Az állapot következtében kialakuló magas kalciumszint egy sor egészségügyi problémát okozhat, például a vesék elégtelen működés­hez vezető elmeszesedését, a fő artériák elmeszesedését és zavart vagy bizarr viselkedést.

Vigyázat! D-vitamin-mérgezésről akkor beszél hetünk, ha a vér 25-D-vitarnin-szintje meghaladja a 150 μg/ml értéket, és ehhez magas kalciumszint is társul.

Mindezzel persze senkit nem állt szándékomban megriasztani. A D-vitamin mérgezés rendkívül ritka, és csak szokatlan körülmények kö­zött fordul elő. Mondandóm lényege az, hogy némi napfényt kell en­gednünk az életünkbe úgy, ahogyan természetes, és ügyelnünk kell D-vitamin-szintünk fenntartására azzal, hogy egész éven át D-vita­min-pótlásban részesülünk. Azzal nem okozhatunk bajt, ha duplán – ésszerű napozással és vitaminpótlással – gondoskodunk szerveze­tünk megfelelő D-vitamin-szintjéről.

D-vitamin szedése a terhesség alatt és után

A terhes nőkre vonatkozó szabályok talán meglepőek. A 2000 előtt érvényben lévő IOM-ajánlás (napi 200 NED-vitamin) a terhes és a szoptató nők számára sem elegendő. A magzatvédő vitamint szedő és napi két pohár tejet ivó, ezzel naponta összesen 600 NE D-vitamint fogyasztó nők a szülés után D-vitamin-hiányosak vol­tak (utólagos vizsgálatok alapján). Gyermekeik 81%-át szintén D-vitamin-hiányosnak lettek!

Jegyezzük meg! A terhes nőknek naponta legalább 1400 NE – akár 2000 NE – D-vitamint kell szedniük ahhoz, hogy vérük 25-D-vita-min-szintjét milliliterenként 30 μg fölött tartsák. Egy jelenleg is zajló kutatás alapján úgy tűnik, hogy a nők akár napi 4-6000 NE D-vita­mint is beszedhetnek anélkül, hogy ez mérgezést okozna náluk vagy gyermeküknél – és ami még fontosabb, legalább erre a mennyiségre van szükség ahhoz, hogy az anyatej az újszülött szükségleteit kielégí­tő koncentrációban tartalmazza a vitamint.

Manapság az anyatejben eléggé kevés a D-vitamin, mivel a szoptató nők csak 400 NE-hez jutnak hozzá a multivitaminnal, és esetleg még 400 NE kerülhet a szervezetükbe, ha kalciumot és D-vitamint tartalmazó tablet­tát is szednek. Ezzel messze elmaradnak vadászó-gyűjtögető életmódú ősanyáinktól, akik naponta több ezer NE D-vitaminhoz jutottak, és abból bőven elegendő került át a tejükbe is gyermekük számára.

Vigyázat! Az említett kutatás jelenleg is folyik, és egyelőre nem tudjuk, van-e hosszabb távon az anyára vagy gyermekére nézve valamiféle követ­kezménye annak, ha az anya naponta 4-6000 NE D-vitamint szed. Várhatóan semmilyen mérgező hatás nem lesz kimutatható, és hogy a D-vitaminból ez a mennyiség teljesen biz­tonságosan szedhető.

Amíg azonban nincsenek meg az eredmények, nem javasolható a szoptató anyáknak ilyen nagy mennyiségű D-vi­tamin szedését – de minden kismamának ajánlott, hogy növelje a napi bevitelét legalább 2000 NE-re. Mivel napjainkban a terhes nők legtöbbje szed magzatvédő vitamint, amely általában 400 NE D-vita­mint tartalmaz, mellé legalább 1000-2000 NE-nyi D-vitamint kell be­venni. Ez nemcsak az anya, hanem megszületendő gyermeke egész­sége szempontjából is fontos.

Az Egyesült Államokban az újszülöttek több mint 50%-a kóro­san vagy enyhén D-vitamin-hiányos!

Emiatt sem a magasságuk, sem a csontsűrűségük nem lesz akkora, mint lehetne. Állapotuk tovább rosszabbodhat, ha csecsemő- és gyermekkorban sem jutnak elegendő D-vitaminhoz. A fő okok egyike az anyatej alacsony D-vitamin-tar­talma, ami viszont az anyák D-vitamin-hiányos állapotára vezethető vissza. Az ember az evolúció során a túlnyomórészt szabadban töltött élethez alkalmazkodott. A mezőgazdasági társadalmak tagjai még igen sokat voltak a szabad ég alatt, és mindennap sok ezer egység D-vita­min képződött a bőrükben. Ez az anyák tejébe is bekerült. Az ipari forradalom óta azonban még messze nem telt el elég idő ahhoz, hogy testünk alkalmazkodni tudjon a túlnyomórészt zárt helyen, szinte tel­jesen napfény nélkül töltött élethez.

Kutatási eredmények! A vizsgálatok szerint a terhesség alatti D-vitamin hiány növeli annak esélyét, hogy a megszülető gyer­mek felnőttkorában szkizofrén lesz. Ez jól jelzi, mennyire fontos a D-vitamin a magzat fejlődő agya és pszichés tulajdonságai szempont­jából – bár egyelőre nem tudjuk, pontosan milyen módon járul hozzá a D-vitamin az ember korai embrionális egészséges fejlődéséhez.

Egy dolog azonban biztos: az emberi magzatban is vannak D-vitamin-re­ceptorok. Azt is kimutatták, hogy a terhesség alatti D-vitamin-hiány nem csupán a magzati fejlődés és kalcium-anyagcsere problémáinak rizikótényezője, hanem a magzat immunrendszerét is károsan befolyá­solhatja. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a D-vitamin csök­kenti a várandós nőket fenyegető egyik súlyos szövődmény, a toxémiás terhesség kockázatát is, megkönnyítheti a szülést, és csökkenti annak valószínűségét is, hogy császármetszésre lesz szükség.

Jegyezzük meg! Az újszülöttek D-vitamin-hiányának egyik jellegzetes tünete a fej éjszakai izzadása.
Több tanulmány is igazolta, hogy a terhesség alatt D-vitamint szedő nők védelmet nyújtanak kisgyermekeiknek a felső légúti betegségek és a nehézlégzéssel járó megbetegedések ellen. Az anya és a gyermek alacsony D-vitamin-szintje emellett növeli annak kockázatát is, hogy a gyermek alacsony súllyal jön világra, illetve hogy olyan autoimmun betegségek alakulnak ki nála, mint az l-es típusú cukorbetegség vagy az asztma.

A közelmúltban, 2009 nyarán jelent meg egy finn kutató­csoport cikke a Clinical and Experimentál Allergy című szaklapban, és e szerint fordított arányosság figyelhető meg a terhesség alatti D-vi­tamin-szedés, illetve az ötéves gyermekeknél előforduló asztma és szénanátha gyakorisága között. Más szóval, ha egy nő a terhessége ide­jén D-vitamint szedett, kisebb lett a valószínűsége annak, hogy gyer­meke ötéves korára asztmás vagy allergiás legyen.

D-vitamin hiány és az autizmus

Egyes szakértők egészen odáig mennek, hogy kapcsolatot tételez­nek fel a D-vitamin-hiány és az autizmus között, bár erre egyelőre nincs meggyőző bizonyíték. További klinikai vizsgálatok szükségesek, hogy tudományos pontossággal is ellenőrizhető legyen ez az esetle­ges összefüggés. (Tény azonban, hogy az agyban is vannak D-vitamin­receptorok, és a D-vitamin hiánya bizonyítottan összefügg az izmok nem kielégítő működésével; nagyon fontos tehát ügyelni rá, hogy az autisztikus gyermekek elegendő D-vitaminhoz jussanak. Az ilyen gye­rekek idejük jelentős részét töltik zárt helyen, és a D-vitamin-hiány közönyössé, gyengévé és rossz kedélyállapotúvá teheti őket.)

Császármetszés és a d-vitamin hiány közötti kapcsolat

A császármetszés a római kor óta ismert beavatkozás, bár a köz­tudatban tévesen kapcsolódik össze Július Caesar nevével, aki valójá­ban nem is e sebészi módszerrel jött a világra. Régebben csak végső esetben alkalmazták, ha a természetes szülés nem volt lehetséges, mi­vel veszélyeztette volna az anya, a magzat vagy mindkettejük egész­ségét.

A legutóbbi évtizedben azonban a császármetszés egyre nép­szerűbbé vált azon nők körében, akik a kényelmesebb utat választva meghatározott időben (és a természetes módszer fájdalmai nélkül) kívánják világra hozni gyermeküket ahelyett, hogy kivárnák a kicsi hüvelyi úton, vajúdást követően történő megszületését. Bár az Egész­ségügyi Világszervezet azt ajánlja, hogy a császármetszések egy or­szágban se haladják meg a 15%-ot, az Egyesült Államokban az ilyen módon történt születések aránya 2006-ban – az utolsó évben, amely­re vonatkozóan rendelkezésünkre állnak adatok – 31,1% volt.

A trend azonban megfordulhat, mivel a legújabb kutatások felhív­ják a figyelmet a császármetszés egyéb kockázataira. A beavatkozás nagy műtétnek számít, ezért egy sor mellékkockázata is van, az érzéstelenítők használatától kezdve a légzési nehézségekig, ráadásul tovább is kell a kórházban maradni, ahol az anya és gyermeke ki van téve az intézményekben előforduló fertőzéseknek.

A hüvelyi szülést tervező nők nem mindig örülnek annak, ha császár­metszést kell végezni náluk. Nem valószínű, hogy azt mondanák nekik: a D-vitamin-hiány az ok, pedig könnyen lehet, hogy éppen ez a helyzet.

Kutatás: Anne Merewood, dr. Howard Bauchner 2008-ban publikált egy úttörő jellegű tanulmányt, amely szerint az alacsony 25-D-vitamin-szintű nőknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy császármetszésre fognak szorulni. Az eredmények egy nagyobb szabású kutatásból származtak, amely a szülést követően 72 órán belül vizsgálta a nők 25-D-vitamin-szintjét.
Eredmény: A vizsgált nők egyikének sem volt korábban császármetszése, és az ezen módszerrel szülők aránya 17% lett. E nők 36%-ánál állapítottunk meg D-vitamin-hiányt – 23%-uknál kóros mértékűt. Megállapították, hogy az alacsony 25-D-vitamin-szintű nőknek négyszer nagyobb esélyük volt a császármetszésre, mint azoknak, akiknél magas szintet mértünk.

De mi az összefüggés? Hogyan lehetséges ez?

Hiszen a D-vitamin­nak semmiféle közvetlen kapcsolata nincs a szüléssel, nem igaz?

A magyarázat valójában igen egyszerű (vegyük az állatvilágot!). A szülés elviseléséhez bizonyos mér­tékű izomerőre van szükség. Maga a méh is izmos szerv, és mint ilyen, az adott nő (vagy más emlős) D-vitamin-hiánya esetén meggyengülhet. Márpedig ha a nő szülésben részt vevő izmai – a méhét is beleértve – gyengék, az gá­tolhatja őt a természetes, hüvelyi szülés lefolytatásában.

Segítség a toxémiás terhesség ellen

A tervezetlen császármetszések egyik lehetséges oka az, ha a váran­dós nőnél toxémiás terhességet állapítanak meg. Ez a terhesség egyik leggyakoribb – és meglehetősen súlyos – szövődménye; jellemző tü­netei a terhesség második és harmadik harmadában fellépő hirtelen hízás, folyadék-visszatartás, magas vérnyomás és püffedés. Az állapot egy ideig még a szülés után is fennmaradhat.

Egyéb lehetséges tüne­tei között említést érdemel a látás megváltozása és a fejfájás, de ezek a gyorsan előrehaladó esetekben nem is mindig jelentkeznek. Toxé­miás terhesség a terhességek 5-8%-ában alakul ki, és a koraszülések 15%-ának az okozója. A rendellenesség a terhesség legérthetetlenebb jelenségei közé tartozik, és nincs ismert gyógymódja. A diagnózist követően az orvos rendszeresen ellenőrzi a pácienst, hogy megelőzze az egyéb, az anya és a gyermek életét is veszélyeztető szövődménye­ket. Egyes esetekben a toxémiás terhesség addig súlyosbodhat, hogy az orvos mesterségesen megindítja a szülést.

Kutatási eredmények! A Pittsburghi Egyetem Egészségtudományi Karán dolgozó dr. Lisa Bodnár megállapította, hogy ötször gyakrabban fordul elő toxémiás terhesség azon nőknél, akik­nek 25-D-vitamin-szintje a terhesség alatt alacsony volt.

Arra is felhív­ta a figyelmet, hogy már a terhesség alatti enyhén alacsony 25-D-vita­min-szint is duplájára növelheti a rendellenesség kockázatát. A hiány valószínűsége még azoknál is nagy volt, akik magzatvédő vitamint szed­tek. Ez persze nem is meglepő, hiszen a magzatvédő vitaminok D-vi­tamin-tartalma messze nem elegendő a megfelelő szint beállításához.

Hogyan juthat elég D-vitamin a babának?

Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia ma azt javasolja, hogy min­den gyermek születésétől kezdve egészen a gyermekkor végéig szedjen napi 400 NE D-vitamint.

A legtöbb esetben ez könnyen teljesíthető azzal, ha a gyermek elfogyaszt három-négy pohár D-vitaminnal dúsí­tott csecsemőtápszert, tejet vagy narancslevet; a kizárólag szoptatott babáknak azonban legalább 400 NE D-vitamint is kell adni táplálék­kiegészítő formájában. Beszél­jék meg a gyermekorvossal, hogy melyiket válasszák! Gondoljanak arra is, hogy a napi 400 NE pusztán csak egy feltétlenül szükséges mini­mumérték, és összesen napi 1000 NE lenne a megfelelő.

A kisgyermekek is napoztathatok, de az arcukat minden esetben védeni kell

Ugyanúgy, ahogyan a felnőttekét is. Egyéves korban nyugodtan meg lehet növelni a gyermek D-vitamin-adagját napi 1500 NE-re, amit táplálékkiegészítő formájában vehet be. Emellett nyugod­tan fogyaszthat D-vitamint tartalmazó tápszert, tejet vagy multivita-mint, és persze napozhat is. Ha a kicsi nem akarja lenyelni a tablettát vagy kapszulát, érdemes összetörni vagy kiönteni a tartalmát, és egy pohár tejhez vagy gyümölcsléhez keverni, de jó megoldás folyékony D-vitamin-készítményt beszerezni.

Legyen D-vitamin az étrendjében!

Az étrendből gyakorlatilag kép­telenség elegendő D-vitaminhoz jutni, meg kell jegyezni, hogy vár­hatóan nőni fog a boltokban kapható, D-vitaminnal dúsított ételek és italok választéka. A D-vitamin legjobb étrendi forrásai a (lehetőleg va­don halászott) lazac, a gomba, a vitaminozott narancslé, tej és joghurt, valamint a vitaminozott gabonakészítmények és kenyerek. A gomba talán furcsának tűnik ebben a felsorolásban, de egyfelől természete­sen is tartalmaz D-vitamint, másfelől pedig a termesztők manapság ibolyántúli fénnyel világítják meg terméküket, hogy ezzel növeljék D-vitamin-tartalmát. Az alábbi táblázat a D-vitamin étrendi forrá­sait mutatja be:

ForrásD-vitamin-tartalom
Lazac, friss, vadon halászott600-1000 NE/100 g, D3-vitamm
Lazac, friss, tenyésztett100-250 NE/100 g, D3-vitamin, D,-vitamin
Lazackonzerv300-600 NE/100 g, D3-vitamin
Szardíniakonzerv300 NE/100 g, D3-vitamin
Makréla konzerv250 NE/100 g, D3-vitamin
Tonhalkonzerv236 NE/100 g, D3-vitamin
Csukamájolaj (tőkehalmájolaj)400-1000 NE/teáskanát, D3-vitamin
Shiitake gomba, napon aszalt1600 NE/100 g, D,-vitamin
Shiitake gomba, friss*100 NE/100 g, D,-vitamin
Tojássárgája20 NE/sárgája
D-vitaminnal dúsított ételek
Vitaminozott tej100 NE/250 ml
Vitaminozott narancslé100 NE/250 ml
Csecsemőtápszerek100 NE/250 ml
Vitaminozott joghurtok100 NE/250 ml
Vitaminozott vaj50 NE/100 g
Vitaminozott margarin429 NE/100 g
Vitaminozott sajtok100 NE/90 g
Vitaminozott reggeli gabonapelyhek100 NE/adag
Vitaminozott kenyér100 NE/adag
Gyógyszerek és táplálékkiegészítők
D2-vitamin (Ergocalciferol)50 000 NE/kapszula
Multivitamin400 NE D2- vagy D-vitamin
D3-vitamin400, 800,1000 és 2000 NE
Megjegyzés: mivel sokan tartanak attól, hogy a D2-vitamin kevésbé hatásos, mint a D3-vitamin, a táptálék kiegészítők és vitaminok gyártói a D2-vitamint általában csak D-vitaminként emlegetik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.