Egészséges étrend

A betegségek fertőzéses eredete

  • Mindannyiunknak vannak olyan krónikus fertőzései, amelyek a korral egyre súlyosabbá válnak. Ha a parazita mikrobák el tudnak szaporodni, komoly betegségeket képesek okozni.
  • Érdemes javítani a „terület” védelmét azzal, hogy segítünk az immunrendszerünknek ellenőrzés alatt tartani a krónikus fertőzéseket.

Az emberi lények teli vannak baktériumokkal

Minden embernek csak a beleiben százezermilliárd baktérium lakik, amelyek nagyjából 1-1,5 kilót nyomnak, és mintegy ezer fajból tevődnek össze. A bőrt, a homlok- és orrüregeket, a tüdőt és a test többi felületét ezenkívül még több ezer milliárd baktérium népesíti be.

Az emberi szervezetben nem túl barátságos mikrobák is élnek: a kórokozók legalább háromszáz fajáról ismert, hogy képes emberi betegséget okozni.

Baktériumok
Baktériumok

Bizonyos fertőzések akut lefolyásúak, azaz pár nap vagy hét alatt elmúlnak. Azonban sok közülük krónikus: a kórokozók megtelepednek a sejtekben vagy a biofilmen, és parazitákként ellopják a sejtek elől a glükózt, valamint a tápanyagokat, a saját túlélésük érdekében rongálják az immunrendszert, illetőleg évtizedek alatt fokozatosan elszaporodnak.

Köztudott, hogy a betegségek és a megromlott egészségi állapot oka nagyrészt három tényezőre vezethető vissza – a tápanyaghiányra, a toxinokra és a krónikus fertőzésekre -, amelyek mindegyikét lehet a táplálkozással befolyásolni. Azt már megnéztük, hogyan tudjuk megszüntetni a tápanyaghiányt, és elkerülni az élelmi-szertoxinokat. De hogyan szabaduljunk meg a krónikus fertőzésektől?

A baktériumokkal való találkozás elkerülhetetlen

A baktériumok elkerülése nem kivitelezhető, hiszen mindenütt körülvesznek bennünket:

  • A szabadban minden lélegzetvétellel ötvenezer mikroorganizmus jut be a szervezetbe. Belső térben ez még rosszabb: egy ember óránként harminchétmillió baktériumot és hétmillió gombát ereszt a szoba légterébe. Ezek a szobában tartózkodó minden személyre gyorsan átterjednek.
  • Minden teáskanálnyi tengervízben kétszázötvenmillió vírus él, amelyek mindennap elpusztítják az óceán mikroorganizmusainak mintegy 20%-át.

Az ilyen baktériumoknak a nagy része ugyan nem okoz betegséget az emberben, mégis lefoglalják az immunrendszert. A környezetünkben található mikroorganizmusokkal való találkozás növeli a betegségek kockázatát.

Krónikus parazitafertőzések

Az egészségünket leginkább károsító mikroorganizmusok nem azok, amelyek a tengervízben vagy a levegőben élnek, hanem azok, amelyek az embertársainkban telepedtek meg. Az egészségünket legfőképpen azok a mikrobák veszélyeztetik, amelyek képesek az emberi szervezetben élni – ezek kikerülik vagy blokkolják az immunvédelmet, és az elszaporodásukhoz szükséges forrásokat az emberi sejtek elől veszik el.

Általános jelenség, hogy a csírák krónikus fertőzést okoznak, amely eredetileg csupán enyhe lefolyású betegséggel jár, és úgy tűnik, hogy teljes gyógyulás követi. A felépülés azonban gyakran csak látszólagos: a csírák megmaradnak a szervezetben, enyhe funkció romlást okoznak, miközben parazitákként elszaporodnak.

Figyelem! Bizonyos krónikus betegségek annyira általánosak, hogy szinte mindenki megkapja őket: az amerikaiak mintegy 95%-a például már megkapta a cytomegalovírus-fertőzést.

Egy adott fertőzés gyakoriságát úgy tudjuk felmérni, ha megnézzük, hogy hány ember vérében találjuk meg a kórokozó elleni antitestek küszöbérték feletti koncentrációját. Az antitestvizsgálatok azt mutatják, hogy sok bakteriális és vírusos fertőzés rendkívül gyakori.

Baktériumok
Baktériumok

Az alaszkai eszkimókról szóló egyik vizsgálat a következőket állapította meg:

  • Az alaszkai eszkimók 94%-ánál találtak antitestet a citomegalovírusra (CMV), 90%-ánál a herpes simplex l-re (HSV1), 38%-ánál a herpes simplex 2-re (HSV2), 80%-ánál a H. pylorira és 42%-ánál a C. pneumoniae kórokozóra.
  • Több mint 82,1%-uknál találtak antitesteket a vizsgált öt kórokozó közül legalább háromra.
  • A szeropozitivitás a korral nőtt: tizennyolc éves korig a vizsgáltak 16%-a fertőződött meg HSV2-vel és 27%-a C. pneumoniae kórokozóval, de negyvenöt éves korig a résztvevők 50%-ában találtak antitesteket a HSV2-re és a C. pneumoniae-ra.

A C. pneumoniae fertőzöttségi arányai világszerte hasonlók:

  • A finnek között az antitestek elterjedtsége a tizenöt-tizenkilenc évesek között 70%, az idős férfiak között 100%.
  • A japánok 59-73%-ának van rá a vérében antitest,8 és a járvány nagyjából hatévenként tér vissza. Dr. Naoyuki Miyashita megjegyzi, hogy „a C. pneumoniae széles körben elterjedt, és legalább egyszer szinte mindenki megfertőződik tőle”
  • Az izraeli gyerekek 31 %-a és a felnőttek 74%-a szeropozitív.
  • Az olasz iskolások 29%-a rendelkezik antitestekkel, az előfordulás pedig a korral folyamatosan nő.
  • Szingapúrban az antitestek elterjedtsége 75%-os a férfiak és 65%-os a nők körében. Korcsoportok szerint: tizennyolc-huszonkilenc év között 46%, negyven év fölött 78,9%.

Mivel sok C. pneumoniae fertőzöttnél nem jelennek meg antitestek, ezek a számok azt sugallják, hogy negyvenéves korig szinte mindenki megfertőződik.

A protozoás és gombafertőzések ugyancsak nagyon általánosak. A protozoa parazita, a Toxoplasma gondii a legtöbb országban a népesség 20-60%-át megfertőzi, cisztákat okoz az egész testben – az agyban is -, és befolyásolja a viselkedést.
Az orvostudomány csak most kezdi összefüggésbe hozni a krónikus fertőzéseket az emberi betegségekkel.

2005-ben Barry Marshall és J. Robin Warren nyerte az orvosi Nobel-díjat, mert bebizonyították, hogy a H. pylori baktérium gyomorfekélyt okoz. 2008-ban a díjat 1 taráid zur Hausen kapta, mert felismerte a humán papillomavírus és a méhnyakrák közötti összefüggést. Elképzelhető, hogy a legtöbb emberi rákbetegséget a fertőzések okozzák.

A C. pneumoniae kórokozóval az érelmeszesedés, az agyvérzés, az Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex, az ízületi gyulladás és egyéb betegségek hozhatók összefüggésbe. C. pneumoniae-t találtak:

  • a szklerózis multiplexes betegek 97%-ának központi idegrendszerében;
  • az Alzheimer-kórbetegek 89%-ának az agyában, míg a nem Alzheimeres idősek között ez az arány csak 5%-os;
  • 71%-ban azokban az erekben, ahol atheromás plakkok is voltak, a korai érelmeszesedéses 67%-ában, ám az atheromás plakkok nélküli ereknek csak 9%-ában.
Vigyázat! A C. pneumoniae anititestek jelenléte 3,62-szeresére növeli az agyvérzés kockázatát. A cytomegalovírussal fertőzötteknél tizenkétszer nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség.

A Parkinson-kórt a Nocardia baktériummal hozzák összefüggésbe. Az amiotrófiás laterálszklerózist ALS vagy Lou Gehrig-kór – a cianobaktériumhoz kötik. A Toxoplasma gondii fertőzést a skizofréniával, a hangulatváltozásokkal és a szellemi leromlással hozzák összefüggésbe.

A 77 gondii parazitával fertőzött emberek hatszor nagyobb valószínűséggel lesznek közlekedési balesetek résztvevői, és hétszer nagyobb eséllyel követnek el öngyilkosságot. A fertőzött patkányokból eltűnik a macskáktól való félelem.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.