Folyékony gonosz: a növényi olajok
A növényi magolajok omega-6-tartalma már önmagában elég rossz, ám ezek gyakran más toxinokat is tartalmaznak.
Az 1950-es évektől kezdve — de különösen az 1970-es évektől, amikor az amerikai kormány elkezdte propagálni a növényi olajok használatát — sok tudós egyetértett azzal, hogy az omcga-6-ban gazdag olajok egészségesek a koleszterinszint-csökkentő hatásuk miatt.
Ez végzetes hibának bizonyult. Dr. William E. Lands ezt írta:
„Úgy tekintettünk az esszenciális […] zsírsavakra, mintha »angyalok« lennének, pedig túlzott mennyiségben ördöggé változnak.”
A növényi olajok olcsók, de sajnos két óriási probléma van velük:
- A növényi olajok tele vannak omega-6 zsírsavakkal, amelyek nagy dózisban toxikusak. A szójaolaj omega-6-tartal ma 55%, a kukoricaolajé 54%, a sáfrányos szeklice-olajé 75%, a canolaolajé (repceolajé) pedig 18%.2
- A növényi olajok – különösen a gabonából és hüvelyesekből készített olajok, mint a szója-, a földimogyoró-, a kukorica- és a búzacsíraolaj még növényi toxinokat is tartalmaznak.
Mi a probléma a túlzott omega-6 bevitellel?
Már bizonyítottuk, hogy az omega-6 zsírok a kalóriabevitel 4%-át meghaladó mennyiségben mérgezőek. Nem ismételünk meg minden bizonyítékot, csupán két kulcstényezőt:
- Jó zsiradékokat tartalmazó ételek listája
- Több teljes kiőrlésű élelmiszert, több rostot
- Olívaolajjal szabad főzni?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- A legtöbb amerikai a kalóriabevitelének mintegy 9%-át – azaz a biztonságos bevitel háromszorosát — omega-6 zsírokból fedezi. Ez a túlzott fogyasztás okozati össze-függésben áll egy sereg olyan egészségügyi problémával, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák, a mentális betegségek, az elhízás, valamint a megnövekedett halálozási arányok.
- Az omega-6 túlzott beviteléért elsősorban a növényi olajok nyakló nélküli fogyasztása tehető felelőssé.
Ha futó pillantást vetünk az áruházak polcaira, láthatjuk, hogy az élelmiszeripar által gyártott ételekben mennyire uralkodó a növényi olajok használata. A szójaolaj, a salátaöntetektől kezdve a süteményekig, szinte mindig előkelő helyen szerepel az összetevők listáján.
Növényi toxinok az omega-6-ban gazdag növényi olajokban
Csaknem minden, magas omega-6-tartalmú növény tele van toxinokkal. A gabonák és a hüvelyesek toxicitásáról szóló korábbi fejtegetéseink után valószínűleg nem lesz meglepő, hogy a gabonából és a hüvelyesekből készített olajok a legveszélyesebbek.
A földimogyoró-olaj, valamint a szív- és érrendszeri betegségek
Amikor a rhesusmajmokat a zsírbevitelük 40%-ában földimogyoró-olajjal etették, tizenhat hónapon belül az összes majomnál érelmeszesedés alakult ki, egyharmaduknál pedig szívroham. A bűnös egyrészt lehet a földimogyoró-agglutinin lektin (PNA), másrészt a mérgező foszfolipidek, amelyek a földimogyoró molekulái és az omega-6 zsírsavak meghatározott keverékei.
A fán termő diófélék olajának és a kakaóvajnak nincsen ilyen hatása, így azt javasoljuk, hogy a mogyoróvajat helyettesítsd a fán termő diófélékből – kesudió, mandula és makadámiadió – készült vajjal.
A kukoricaolaj, valamint a szív- és érrendszeri betegségek
A kukoricaolaj – amely valószínűleg szintén tartalmaz növényi toxinokat — éppen úgy okozhat érelmeszesedést, mint a földimogyoró-olaj. Valószínűleg a kukoricaolajjal végzett vizsgálat volt a leghalálosabb, amelyet véletlenszerű kísérletben emberekkel valaha végeztek. A Rose kukoricaolaj-vizsgálat során a kukorica olajat fogyasztó csoport körében a halálozási ráta 364%-kal volt magasabb, mint az állati, illetve tejtermékből származó zsírokat fogyasztó kontrollcsoportnál.
A szójaolaj és májkárosodás
1961 óta az ilyen parenterális táplálásnál zsírforrásként szójaolajat használtak. Évtizedek teltek el, s közben az így táplált babák szörnyű máj- és agykárosodásokat szenvedtek, a halálozási arány pedig a gyerekek négyéves koráig 30%-os volt.
Végül a bostoni gyermekkórház orvosai elkezdték vizsgálni, hogy az agy- és májkárosodásokat okozhatják-e a növényi olajok. Egereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a májkárosodás oka a szójaolaj volt, amelyet megpróbáltak halolajalapú tápszerrel helyettesíteni. Az eredmény „ijesztően fantasztikus” volt a kórház orvosai szerint, és „maga a csoda” a szülők szerint.
Miért ilyen lassú az orvosi fejlődés?
Miért tartott negyvenhárom évig, amíg rájöttek, hogy a szójaolaj öli meg ezeket a kisbabákat? Dr. Mark Púder, a gyermekkórház orvosa adott erre egy magyarázatot:
„Miközben megpróbáltuk kitalálni, hogy a parenterális táplálás (PN) miért okoz máj károsodást, néhány kutató — mint dr, Judah
Folkman és dr. Róbert Shamberger – azt feltételezték, hogy hiányzik nekik egy olyan tápanyag, amely a rendes ételben megtalálható. Mások arra gondoltak, hogy talán magának az oldatnak az összetevőit lehet hibáztatni. Az évek során mindkét elméletet elvetették…”
Púder, szerencséjére, nem volt PN-szakértő, különben már az elején ő maga is kizárta volna a lipideket mint problémaforrásokat …
„Egy dolgot nem tettem meg: nem olvastam el a szakirodalmat, hogy megtudjam, mi az, amin mások már gondolkodtak.”
Púder lényegében nem is tudta, hogy az orvosok mit gondolnak, amíg el nem kezdett mesélni másoknak a megfigyeléseiről, és ők cserébe elmondták neki, hogy téved.
„Amikor a kutatók kivonták a zsírokat a PN-ből, de az még mindig májkárosodást okozott, valószínűleg azt feltételezték, hogy a PN-készítménynek egy másik összetevője a bűnös” — mondja. — Egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a lipid típusát kérdőjelezzék meg.”
Alapvetően, ha a tápláláshoz szükséges energiát szénhidrátból fedezzük, akkor a cukormérgezésen keresztül zsírmáj alakul ki. Amennyiben a szénhidrátok egy részét szójaolajjal helyettesítjük, akkor megmarad a zsírmáj, de most a cukor és az omega-6 toxicitásának a keveréke miatt. A megoldás az volt, hogy csökkenteni kell a szénhidrátokat és az omega-6 zsírokat, de ezt soha nem vizsgálták.
A parenterális táplálásról szóló más tanulmányok azt találták, hogy a szójaolaj megöli az immunsejteket. A limfociták elpusztításának a csökkentésére a kutatók azt fontolgatták, hogy a 100%-os szójaolaj helyett 80% olívaolaj és 20% szójaolaj keverékére kellene váltani. Az új keverék még mindig ölte az immunsejteket, de kisebb mértékben.
Búzacsíraolaj (Tritici aestivi oleum virginale, Tritici aestivi oleum raffinatum)
A búza kétségkívül az emberiség legfontosabb termesztett növénye. Vetésterülete a Földön valamennyi termesztett növényfajé közül a legnagyobb. Már az i. e. 7- évezredből származó leletek között is találtak olyan búzaszemeket, amelyek egyértelműen termesztésre utaltak. A Trilicum nemzetség 20 fajt foglal magába, közülük a legfontosabb a közönséges búza (Trilicum aestivum L., Poaccae).
A natív búzacsíraolaj a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv definiciója szerint a Trilicum aes-livum csírázó magvaiból hideg sajtolással vagy más, alkalmas mechanikai eljárással előállított zsíros olaj. A finomított búzacsíraolaj (Tritici aestivi oleum raffinatum) a búza csírázó magvaiból hideg sajtolással vagy más, alkalmas mechanikai eljárással és/vagy kivonással előállított és finomított zsíros olaj. A tisztított olaj savszáma és peroxidszáma alacsonyabb, mint a natív búzacsíraolajé. Parenterális felhasználásra csak a tiszított olaj használható fel.
A szemtermés 10-12% mennyiségben tartalmaz zsírosolajat, amelynek mintegy 50%-a linolsav trigliceridje. kisebb mennyiségben palmitinsav, sztearinsav-, olajsav-, linolsav-gliccrideket is tartalmaz.
Jelentős az α-tokoferol (E vitamin) mennyisége is (0,3-0,5%). Tartalmaz továbbá p-szitoszterint, kampeszterint, valamint ezek észterszármazékait.
A búzacsíraolajat bőrápoló hatása miatt a kozmetikai iparban alapanyagként használják fel. A gyógyszeriparban segédanyagként alkalmazzák. Magas telítetlenzsírsav- és E-vitamintartalma miatt egészséges, a lipidszintet csökkentő tápanyag.
Finomított kukoricaolaj (Maydis oleum raffinatum)
A kukorica Amerikából származó jelentős tápláléknövény, amelynek bibéje vizelcthajtó hatása miatt nyer gyógyászati felhasználást.
A Ph. Hg. \ III. definíciója szerint a finomított kukoricaolaj Mavdis oleum raffinatum) a kukorica (Zea mays L., Poaceae) magvaiból préseléssel vagy kivonással majd finomítással nyert zsíros olaj.
Az olaj összetevői között megtalálhatók a palmitinsav, sztearinsav. olajsav, arachinsav, linolsav, linolénsav trigliceridjei. Tartalmaz továbbá β-szitoszterint, kampeszterint; α– és γ-tokoferolt. A kukorica zsíros olaját az élelmiszeripar használja fel. A magasabb arányú telítetlen zsírsav komponenseknek köszönhetően kedvezően befolyásolja a zsíranyagcserét. Koleszterinszintet csökkentő és érelmeszesedést megelőző étrend összetevője.
Finomított repceolaj (Rapae oleum raffinatum)
A repceolajat a Brassicaccae családba tarozó két faj. a Brassica napus L. és a Brassica campesl-ris L. magvaiból nyerik. Mindkét növényt nagy mennyiségben termesztik Európában. A finomított repceolaj a Ph. Hg. VIII. meghatározása szerint a fenti növények magvaiból mechanikus sajtolással vagy kivonással nyert, finomított zsíros olaj.
A zsíros olaj tőbb komponensei az olajsav, Iinolsav és a linolénsav észterei. Ezen kívül tartalmaz szterineket. a- és y-tokoferolt. Egyes repectajták olajának közel 50%-át a 22 szénatomos erukasav és trigliceridjei teszik ki, de az étkezési célokra nemesített fajtáknál ez az arány nem érheti el a 2%-ot. Az erukasav és származékai ugyanis állatkísérletekben nagy mennyiségben alkalmazva miokardiális toxicitást mutattak, károsították a mellékvesét és a májat is.
A repceolajat étkezési célokra, illetve margaringyártás során használják, és próbálkozások folynak a repceolaj biológiai üzemanyagként történő felhasználásával is. Az erukasav a műanyagipar számára fontos vegyület: detergensként, lubrikánsként alkalmazzák. A gyógyszergyártásban az olajat kenőcsök előállítására használják.
Finomított szezámolaj (Sesami oleum raffinatum)
A Ph. Hg. VIII. definíciója szerint a finomított szezámolajat a Pedaliaceae családba tarozó Scsaimnn indicum L. érett magvaiból sajtolással vagy hideg kivonással állítják elő. A növényt Indiában. Kínában, Japánban és további trópusi országokban is termesztik. A szezámolaj fő komponensei az olajsav és a Iinolsav gliceridjei, kis koncentrációban palmitinsav- és sztearinsav-észtereket is tartalmaz. 1%-os mennyiségben lignántípusú komponensek is találhatók az olajban (szezamin, szezamolin).
A Sesami oleum kedvező hatása, 1 /sírsavösszetételéból és a lignin vegyületek antioxi-dáns tulajdonságából adódik. Leírták szérum-koleszterinszintet csökkentő hatását. Az élelmezésben a szezámmagnak van fontos szerepe. Az olajat technológiai segédanyagként is felhasználják. Rovarirtószerek vivőanyagaként alkalmazva a piretrin dózisa 50%-kal csökkenthető a hatásosság megtartása mellett.
Hidrogénezett gyapotmagolaj (Gossypii oleum hydrogenatum)
A hidrogénezett gyapotmagolaj (Gossypii oleum hydrogenatum) a Cossypium hirsulum L. (Malvaceae) vagy más termesztett Cossypium fajok magjából nyert olaj finomításával és hidrogénezésével előállított termék. Az olaj a pamut- és vattagyártás mellékterméke. A magot burkoló fedőszőrök (a gyapot) eltávolítása után a visszamaradó, mintegy 15% zsírosolajat préseléssel nyerik ki.
A kinyert nyers olaj vöröses színű, jellegzetes szagú, fő komponensei a palmitin-, olajos linolsav gliceridjei.
A tisztítás során eltávolítják az olajban található mérgező (rákkeltő, férfiak termékenységét csökkentő) polifenolos vegyületet, a gosszipolt. A tisztított olajból hidrogénczéssel előállított termék fehér szilárd tömeg vagy por, amely melegítve tiszta, halványsárga folyadékká olvad. Főként palmitinsav és sztearinsav trigliceridjeiből áll (a hidrogénezés során az egyszeresen, illetve kétszeresen telítetlen olaj-, illetve linolsavból a telített sztearinsav keletkezik). A hidrogénezett gyapotmagolaj a gyógyszer-technológiában tablettázási segédanyagként nyer alkalmazást.
Összefoglalás
Az amerikaiak a biztonságoshoz képest háromszor annyi omega-6 zsírt fogyasztanak, a szöveti omega-6/omega-3 arányuk pedig az optimális kilencszerese. Ezért a túlzott omega-6 bevitelért elsődlegesen a növényi magolajok a felelősek, amelyek ezenfelül még természetes toxinokat, valamint az ipari feldolgozás során beléjük került mérgeket is tartalmaznak. A növényiolaj-fogyasztás összefüggésbe hozható a szívbetegség miatti halál, a depresszió, a rákos halálozások, a bélbetegségek és a májkárosodás megnövekedett arányával.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.