A cigaretta hatásai hosszabb távon – a gyógyulás útja
A kár
A dohányzás, a világ legegészségrombolóbb szokása közvetlenül felelős a szívbetegség és a rák okozta halálozások 30-30 százalékáért, a tüdőrákos esetek nem kevesebb, mint 90-95 százalékáért, illetve a krónikus obstruktív légúti betegségek 80-85 százalékáért. Növeli a szájüregi, a garat-, a nyelőcső- és a húgyhólyagrák, sőt a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát is. Nem csoda, hogy a dohányzást a fejlett világban az első számú közellenségnek nyilvánították.
Magyarországon…
Magyarország dohányzással összefüggő adatai igen kedvezőtlenek. A 15 éven felüliek 34%-a (a férfiak közel 40, a nők 27%-a) rendszeresen dohányzik, ami körülbelül 3-3,5 millió (!) lakost jelent. Figyelmeztető adat, hogy a 18 éves fiatalok közül csaknem minden második cigarettázik, és ez ebben a korosztályban mindkét nemre egyformán jellemző. Hazánkban naponta több mint 80, évente pedig mintegy 30 ezer ember (vagyis 20 percenként egy!) hal meg a dohányzás következményeként.
Kockázatos
A dohányzás viszontagságai
A dohányfüstben lévő mintegy 4000-féle vegyi anyag halálos a szívre és az érrendszerre: óriási mértékben elősegíti a szívinfarktus, a stroke, valamint a magas vérnyomás kialakulását, mert az oxigénellátás blokkolásával gyakorlatilag megfojtja az izomszöveteket, merevvé teszi az érfalakat, lenyomja az úgynevezett „jó” vagy HDL-koleszterin szintjét, és elősegíti a vérlemezkék összetapadását, vagyis a vérrögképződést és az érelzáródást. A dohányzás a bőr idő előtti öregedéséhez is hozzájárul.
Légúti problémákat okoz
A dohányzás kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rövid lefolyású légúti problémákat, például a hörghurutot és az asztmás rohamokat, és közvetlen előidézője a krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD, „dohányostüdő”), amely lehetetlenné teszi a hatékony légzést. Magyarországon körülbelül 500 ezerre tehető a COPD-s betegek száma: 80-90%-uk legalább 10-15 éven át dohányzott. Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD-ben: a vezető halálokok között nálunk ez az ötödik.
Jóvátehető? Igen, ha időben abbahagyjuk.
A dohányzás idejétől és intenzitásától függően a károk nagy része jóvátehető – de csak akkor, ha időben lépünk, és végérvényesen felhagyunk a füstöléssel. Angol és dán kutatók nagyszabású vizsgálatából, melynek során több mint nyolcezer, 30-60 év közötti személy egészségi állapotát követték nyomon 25 éven keresztül, az derül ki, hogy a huzamos ideje dohányzók legalább negyedénél alakul ki COPD. A kockázat annál nagyobb, minél tovább dohányzik valaki. Jó hír, hogy azoknál, akik már a vizsgálat korai időszakában letették a cigarettát, nem figyeltek meg súlyos COPD-t.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Fitten egy életen át – gyakorlatsorok
- Fitt mindennapok, motiváció a testmozgáshoz
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az utolsó szál elszívása után
Az utolsó szál elszívását követően órák alatt megindul a tüdő, valamint a szív és az érrendszer regenerálódása. A vérnyomás nyolc órán belül kezd visszaállni az egészséges értékre, s ezzel egy időben csökken a mérgező szén-monoxid magas koncentrációja a véráramban. Egy nap múlva a szívinfarktus veszélye is mérséklődik, a normál ízérzékelés és szaglás két nap alatt helyreáll. Egy hónap elteltével mélyebbeket tudunk lélegezni, a légutakban lerakódott sűrű váladék feloldódása nyomán csillapodik vagy akár el is múlik a köhögés, fokozódik a vitalitás, javul az állóképesség.
A változtatás további előnyei
A dohányzás abbahagyása után a fentieken túl javul az ellenálló képesség, ritkábban fertőződünk meg. Kellemesebb lesz a lehelet, a bőr visszanyeri fiatalosságát, ruháink sem fognak cigarettafüsttől bűzleni – mindez magabiztosabbá tesz, javítja a közérzetet.
A gyógyulás útja
A dohányzás visszaszorítása
Az előrejelzések szerint 2020-ra a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálok a fejlett országokban, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 5 pontban foglalta össze a dohányzás visszaszorításának érdekében meghozandó intézkedéseket (pl. dohányfüst-mentes környezet kialakítása stb.). Ennek megfelelően egyre több helyen tiltják be a dohányzást bizonyos közterületeken, közintézményekben.
Függőségként kezelendő
A legtöbb nem dohányzó – és a dohányosok egy része – képtelen felfogni, hogy a füstölés szenvedélybetegséggé válhat. Márpedig ha ez történik, a leszokás nem sikerülhet egyik napról a másikra. Lelkileg és testileg egyaránt fel kell rá készülni, ki kell dolgozni egy stratégiát, szükség esetén terápiás lehetőségeket kell találni. Alternatív tervre is szükség lehet, ha az eredeti stratégia kudarcba fulladna.
Segédeszközök, gyógyterápia, támogatás
Léteznek nikotinos tapaszok, rágógumik, orrspray-k, inhalálok, cukorkák és tabletták, melyek enyhítik a cigaretta utáni vágyakozást. Egyes gyógyszerek szintén alkalmasak a nikotinvágy mérséklésére. Alkalmazásukkal megduplázódik a siker valósz-nűsége, és ha gyógyterápiát is igénybe veszünk, négyszer jobb az esély.
Az egészség megóvása
Fontos a jó alvás, a bőséges folyadékpótlás (lehetőleg vízivás), az aktív életmód, a rendszeres testmozgás – mindezek élettani előnyei csakhamar feledtetik a dohányzás abbahagyásából fakadó hiányérzetet.
A megfelelő időzítés
A leszokást stresszmentes, nyugodt időszakban kezdjük el.
Sok gyümölcs és zöldség
Klinikai adatok szerint ritkább a tüdőrák azoknál az aktív és exdohányosoknál, akik sok gyümölcsöt és zöldséget esznek, valószínűleg azért, mert a friss terményekben rengeteg sejtvédő antioxidáns található.
Fokozatos nikotinmegvonás
A naponta elszívott szálak számának fokozatos csökkentésével egy időben alkalmazzunk nikotinos tapaszt vagy rágógumit. A tapaszt vagy rágót használjuk addig, amíg szükségét érezzük.
Néhány visszaesés még nem kudarc
A sikeresen leszokott exdohányosok többsége menet közben többször is visszaesik. Tekintsük ezt a leszokást nehezítő akadálynak, és dolgozzunk ki alternatív stratégiákat. Ha például a cigaretta az ebéd vagy vacsora utáni „desszert” szerepét tölti be, igyunk helyette egy csésze teát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.