Egészségmegőrzés

A gyorséttermi étkezés hatásai – Káros vagy sem?

A kár

Jelentős. Óhatatlanul meghízik, és különféle súlyos egészségi problémák kockázatának teszi ki magát, aki gyakran fogyaszt dupla sajtburgert sült krumplival, desszertet is rendel, majd nagy adag kólával vagy epershake-kel öblíti le az ebédet. A Minnesotai Egyetem (USA) kutatói 3031 személy táplálkozási szokásait és egészségi állapotát követték nyomon 15 éven át, és megállapították, hogy kétszer gyakoribb az inzulinrezisztencia azok körében, akik hetente kétszer gyorsétteremben étkeznek, mint akik sokkal ritkábban térnek be hamburgerezni, ráadásul átlagosan 5 kiló súlyfelesleg van rajtuk.

Kalóriabombák

A magyarországi gyorséttermek látogatottsága évek óta nő, egy piackutató intézet felmérése szerint mára elérte a 38%-ot. Számos kutatási eredményből az is egyértelmű, hogy a gyorsétteremben étkezők a szükségesnél több kalóriával terhelik szervezetüket, hiszen az itt fogyasztott ételek valóságos kalóriabombák.

Egy sajtburgerből, közepes adag sült krumpliból, vaníliashake-ből és csokoládés muffinból álló menü 1745 kalóriát tartalmaz – ez közel 90%-a egy felnőtt nő számára ajánlott napi kalóriabevitelnek. Szervezetünk sajnos nem riaszt, ha egy táplálékban túl sok kalória és zsír van, kisebb adagok pedig nemigen kaphatók, ezért a pluszkalóriák szinte észrevétlenül halmozódnak, lassan, de biztosan növelve a derékbőséget, végül akár kóros elhízást okozva.

A kalóriabombák tetemes zsír-, szénhidrát-, kalória-és cukortartalma (és elenyésző rosttartalma) egyértelműen hozzájárul a felnőttkorban jelentkező cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz, szívproblémákhoz és bélbetegségekhez, köztük a vastagbélrákhoz.

Transzzsírok

A másik kockázat a káros transzzsírokból ered, melyek a legutóbbi időkig szinte minden főző- és sütőolajban ott voltak, és ma is sok termékben megtalálhatók. E zsiradékok növelik az úgynevezett „rossz” vagy LDL-koleszterin és a trigliceridek mennyiségét a vérben, érelmeszesedést és gyulladást idéznek elő, amelynek eredményeként zsíros plakkok rakódnak le az erekben. Ráadásul csökkentik a „jó” vagy HDL-koleszterin szintjét, amely megszüntethetné a zsírlerakódást, hozzájárulnak a hasra hízáshoz, ami a cukorbaj és a szívinfarktus melegágya. Már napi 5 g transzzsír rendszeres bevitele elég ahhoz, hogy a szívroham kockázata negyedével növekedjen!

Magyarországon…

Egy felmérés szerint a világon mindenütt „egyenételeket” kínáló gyorséttermek hazánkban egészségtelenebbek a nemzetközi átlagnál. Ugyanannak a terméknek a zsírtartalma és a transzzsírsavak aránya a magyarországi változatban lényegesen magasabbnak bizonyult. A gyorséttermek neve azonos, de választékuk világszerte más és más.

Jóvátehető? Igen, de nehéz lesz.

Az életmód és az étrend alapos átalakítása szükséges hozzá, ami eleinte biztos, hogy nehézségekkel jár majd. A gyorséttermek, habár nálunk egyáltalán nem olcsók, mégis nagyon népszerűek, mert kényelmes és gyors étkezési lehetőséget kínálnak, ételeik a sok zsírtól, sótól és cukortól kétségtelenül ízletesek – más pozitívum azonban nincs bennük. Az egészséges táplálkozás több időt és erőfeszítést kíván, anyagilag azonban aligha járunk rosszabbul, élettani előnyei pedig megfizethetetlenek.

A változtatás további előnyei

Amellett, hogy lefogyunk, óvjuk a szívünket, és a cukorbetegség közvetlen kockázata is elhárul. Pénzt is spórolunk, hiszen nálunk az amerikai típusú gyorséttermek meglehetősen drágán kínálják egészségtelen ételeiket.

A gyógyulás útja

Fokozatos leszokás

Az emberek többsége nehezen tud változtatni étkezési szokásain. Különösen nehéz búcsút inteni a gyorséttermi menüknek, ha valaki egyszer rákapott az ízükre. A megoldás: ritkítsuk a gyorsbüfék látogatását, rendeljünk kisebb adagokat, a zsíros, cukros ételek helyett egészségesebb saláták, gyümölcsök kerüljenek a tálcára.

Kerüljük a cukros üdítőket

Ahogy azt a korábbiakban már említettük, az édesített üdítők ártanak az egészségnek. Márpedig a gyorséttermek óriási adag kólákra csábítják a betérőt. Rendeljünk inkább palackos ásványvizet vagy tejet – így több száz üres, hizlaló kalóriától mentesül a szervezet. Tartózkodjunk az ugyancsak hizlaló, túlédesített turmixitaloktól is.

Csirkeburger előnyben

A szokásos marha- vagy sertéshúsos hamburger helyett rendeljünk csirkés szendvicset. A grillezett vagy lángolt változat a legegészségesebb a gyorséttermi kínálatban. Az öntetet külön kérjük, és csak egészen keveset használjunk belőle.

Sült krumpli helyett saláta

A hasábburgonyát bő olajban sütik ki, és alaposan besózzák, tehát árt a szervezetnek. A gyorséttermi saláták talán kevésbé kívánatosak, mint a ropogós, ízletes rósejbni, de azért laktatók – és százszor egészségesebbek.

Ne engedjünk a csábításnak

Sok autóst ellenállhatatlanul vonzanak az út menti gyorséttermek. Csak akkor térjünk be, ha tényleg nagyon éhesek vagyunk, de így se tömjük túl magunkat. Inkább nyeljünk egy nagyot, és haladjunk tovább.

Hamburger helyett közért

Aki úton van és megéhezik, gyorsétterem helyett térjen be inkább egy szupermarketbe, és vegyen gyümölcsöt, joghurtot, tálcás salátát. Ha ezt a megoldást választjuk, több és egészségesebb táplálék fogyasztására nyílik mód, talán még olcsóbban is. A városokban a hamburgernél jobb gyorsételek is kínálkoznak, például a hotdog, a gyros, a pizza.

Házi koszt

Étkezzünk jóízűen a saját konyhánkban! A vacsoráról maradt hideg sült ropogós kenyérrel és finom paradicsommal vagy más zöldséggel elfogyasztva bármilyen gyorséttermi ételt leköröz. Igyunk mellé egy pohár frissen facsart narancslét vagy jeges teát cukor nélkül.

Felülvizsgálat, életmódváltás

A gyorséttermek rendszeres látogatása egészségtelen életmódra utal. Aki jó útra óhajt térni, menjen el az orvoshoz, és méresse meg a vérnyomását, koleszterinszintjét. Ha kiderül, hogy bajok vannak, a többség megijed, és elkerüli a gyorsbüféket. Az emberek egy része viszont ,,azért él, hogy egyen”, tehát fütyül a vészjelekre, és addig tömi magát, míg le nem rokkan vagy bele nem hal – ne tartozzunk közéjük!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.