Egészségmegőrzés

Hogyan érhetjük el az egészséges életmódot?

Az egészség mint „állapot” az életmódunkkal összefüggő módszerekkel befolyásolható. Nap­jaink embere e tekintetben sokkal jobban van informálva, mint az előző generációk tagjai, és az orvoslással szembeni elvárások is jelentősen megnőttek.

Egyszerű technikák is hozzásegíthetnek az egészségesebb – és hosszabb – élet eléréséhez. A hirtelen, erőteljes változtatásokat nem ajánl­juk, ezeket úgyis meglehetősen nehéz hosszabb ideig fenntartani, és hatásaik is túl erősek, vá­ratlanok lehetnek.

A 21. század embere tovább él – valójában a világ összlakossága átlagban 20 évvel to­vább él, mint szülei… Mi lehet ennek a titka? Az bizonyos, hogy jobbak a táp­lálkozási, egészségügyi viszonyok, és az egészségügyi szolgáltatások is javultak.

Esélyek és kihívások

Az egészséges életmód esélyeken és kihí­vásokon alapul. Az esélyek, másképpen a lehetőségeink, adva vannak: a genetikai háttér, ami meg is védhet bizonyos beteg­ségektől, másokat viszont hajlamossá tehet. Ha tudjuk, hogy milyen betegségek­re vagyunk hajlamosak, arra is lehetősé­günk van, hogy megkíséreljük megelőzni azokat. A kihívások csoportjába tartozik mindaz, ami „fenyeget”: a helytelen táp­lálkozás, az alkohol, a dohányzás, a mozgáshiány és a mindennapi stressz.

A mérlegelv

Mint az élet legtöbb területén, az életmód dolgában is az „arany középutat” érdemes követnünk. Egy alkalmi „kilengés” nem fogja alapjaiban megrendíteni az egészsé­günket, de kell egy kis idő és gondosko­dás, amíg újra helyreáll a belső rend.

Ha változtatunk, és például meleg reg­geli helyett joghurtot és müzlit eszünk, ez pozitív hatású lehet, de ha csak néha élünk ezzel, nem lesz lényeges eredménye. Ha viszont elhatározásunk tartós, és pél­dául a reggeli mennyiségét hosszabb tá­von a felére csökkentjük, annak már lesz eredménye, és még meg is engedhetünk magunknak egy kicsit gazdagabb regge­lit a hétvégén…

Ugyanez vonatkozik a testmozgásra is. Döntsük el, milyen mozgásformát szere­tünk, és mi fér bele a napi programunkba! Fontos, hogy a mozgásmennyiséget foko­zatosan növeljük. Mindegy, hogy egy 20 perces napi sétát vállalunk a szabadban, vagy pedig tornázunk; mindkettő hasznos a szívnek, az izmoknak és a tüdőnek.

Magunk vizsgálata

Az orvos sokszor hagyatkozik arra az információra, amit a betege mond. Érdemes megjegyeznünk, magunkkal kapcsolatban mit tartunk normális jelenségeknek: a látásélességtől kezd­ve a bélmozgásokig, a bőr, az emlők, a herék állapotáig, és mi az, ami attól eltér. Saját magunk érezzük, hogy valami „nincs rendben”, és ezt minél korábban említjük meg orvosunknak, annál nagyobb az esély arra, hogy az állapot rendezhető.

Kezdjük minél korábban…

Az egészséges életmódra nevelést kis kor­ban érdemes elkezdenünk, mert a rossz szokások ekkor kezdenek „rögzülni”. Ha gyermekeink órákat ülnek a tévé előtt, ne tiltsuk el őket ettől, hanem kínáljunk fel valami hasznos aktivitást, ami jobban ér­dekli őket. A rossz szokások sajnos hamar beidegződnek, ezeket később egyre nehe­zebb befolyásolni.

Az egészségre káros dolgok bemutatá­sát is kezdjük minél hamarabb! Ha gyer­mekeinknek a dohányzás káros hatásairól beszélünk, a legjobb hatást akkor érjük el, ha mi magunk nem dohányzunk.

A pozitív hatásoknak sokféle formája lehet, akár egy egészségesebb diéta, vagy családi programok szervezése, biciklitúra, kirándulások. Ebben fontos a rendszeres­ség és a példaadás, ami a gyerekek életébe mintakövetés formájában be is épül.

Pozitív gondolkodás

Harmóniában és boldogan élni nem könnyű. Vizsgálatok kimutatták, hogy a pozi­tív gondolkodás sokat segít a napi stresszel való megküzdésben, és javítja általános egészségi állapotunkat is. A kutatások sze­rint a személyes „jó érzésvilág” kedvező ha­tást gyakorol fizikai állapotunkra is. Elkép­zelhetetlenül sokat jelent a pozitív gondol­kodás beépítése napi dolgainkba, akár élettanilag, akár pszichés szempontból.

Nézzük, milyen „jutalmak” járnak azért, ha betartunk néhány szabályt:

  • Természetesen sokkal egyszerűbb min­dent negatívan és kritikus módon tekin­teni, mint erőfeszítéseket tenni arra, hogy pozitívan értékeljünk valamit, és bátorítsuk magunkat – és másokat is.
  • Még a válsághelyzeteket is lehet némi távolságtartással szemlélni, és abban bízni, hogy képesek vagyunk egy-egy problémamegoldására.
  • Gondoljunk azokra a jó és kellemes dol­gokra, amelyek megtörténtek velünk.
  • Stresszhelyzetben konkrét segítség, ha megpróbáljuk megnyugtatni magunkat, mély lélegzetvételekkel, megnyugtató képek vagy emlékek felidézésével.

Az információ hatalom

Az egészséggel, betegséggel kapcsolatos információk még soha nem álltak ilyen bőségben rendelkezésre, mint napjaink­ban. Ha orvosunk valamilyen betegségre gyanakszik nálunk, mindennek alaposan utánanézhetünk, akár könyvtárban, akár az interneten, esetleg betegszervezeteknél, alapítványoknál. Megtalálhatjuk a beteg­ségre vonatkozó információkat, tényeket. Minél többet tudunk, annál könnyebb az orvossal együtt a felelős döntést meghoz­ni. Sokkal nagyobb biztonságban érezzük magunkat, mert merünk és tudunk is kér­déseket feltenni az orvosnak.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.