• autoimmun betegségek
• betegség

Szisztémás autoimmun betegségek

Kollagén betegségek – szisztémás autoimmun betegségek

Az ebbe a csoportba tartozó betegségek előfordulása ritkának mondható. A betegségek jelentős része a fiatal korosztályt és főleg a nőket érinti. Ide tartozó kórképek a szisztémás lupus erythematosus (SLE), a kevert kötő­szöveti betegség (MCTD), az izomgyulladás (DM/PM), a szisztémás scle­rosis (PSS), Sjögren-betegség és a szisztémás vasculitisek (érgyulladások)

Ezek a betegségek az immunrendszer működészavara következtében alakulnak ki. Míg a normálisan működő immunrendszer egyik fő jellem­zője az, hogy különbséget tud tenni a saját (sejtek) és az idegen anyagok (kórokozók, fehérjék stb.) között, addig az úgynevezett autoimmun be­tegségekben a saját szöveteket is idegenként ismeri fel és ezért ellenük va­lamilyen módon ellenreakciót hoz létre.

Ezt az ellentámadást különböző módon hajthatja végre az immunrendszer (pl. sejtekkel, ellenanyagokkal stb.), aminek a következménye a megtámadott szövet/szerv gyulladása lesz. Ennek a gyulladásnak a fennállási idejétől és súlyosságától függően a megbetegedett szerv működése kisebb-nagyobb mértékben károsodik. Sokszor azonban életveszélyes állapot is kialakul.

Hogyan alakulhatnak ki ezek a betegségek?

A betegségek kóroka pontosan nem ismert. Általában nem egy, hanem több okra vezethetők vissza. Az egyik fontos tényező a genetikai hajlam. Emellett fertőzések, a nemi hormonok, sejtszétesést okozó sérülések, gyógyszerek és az ultraibolya sugárzás provokálhatják e betegségek kialakulását.

Az autoimmun betegségekben szenvedő egyének családját vizsgálva azt találták, hogy különböző ellenanyagok jelenhetnek meg látszólag egészsé­ges egyénekben is. Ez így maradhat az élet végéig, minden betegség vagy panasz kialakulása nélkül. Másokban azonban bizonyos hatásokra (lásd fenn) autoimmun kórképek alakulhatnak ki. Ezért igen fontos az auto­immun betegségben szenvedők családtagjainak időszakos ellenőrzése.

Sokszor az autoimmun betegségek kialakulása több év alatt következik be. Ezen időszak alatt már vannak bizonyos enyhe tünetek, de még nem jellemzőek a betegségre. Ha a kezelőorvos tudja, hogy a családban van már hasonló betegség, akkor ilyen enyhe tünetek esetén is kezdeményezi az immunológiai kivizsgálást. Így a korai kezelés megkezdhető.

Megelőzhetőek az autoimmun betegségek?

Elsődleges megelőzésről mégsem beszélhetünk, mivel nem tudjuk az okot – így elhárítására sincs mód. Nagyon fontos azonban e betegségek korai felismerése és mielőbbi kezelése. Ezáltal a megbetegedett szervek (általában több szerv egyidejű megbetegedése áll fenn) jelentősebb káro­sodása megelőzhető.

A „jól képzett” beteg az orvos partnere lehet a gyógyításban, ha maga is figyeli állapotát (a betegség fellobbaná­sát, új tünet jelentkezését) és mielőbb tájékoztatja orvosát. Ugyanígy a gyógyszerek alkalmazása során egyes gyógyszerek adagját orvosa jóváha­gyásával maga is változtathatja bizonyos határok között.

Szisztémás lupus erythematosus kialakulása

A napfény, bizonyos gyógyszerek, fertőzések betegségkiváltó hatását is­merjük. Ugyanígy a már kezelt esetekben is a tünetek fellobbanásához vezethetnek ezek a külső hatások. A nyári időszakban megfelelő ruházat­tal, fényvédő krémmel kell védeni a testet a közvetlen napsugárzástól. Pe­nicillin, szulfonamidok, fogamzásgátlók, prokainamid, epilepsziaellenes szerek okozhatnak SLE szerű tüneteket. A terhesség is fellobbanthatja a betegséget. Ezért különös körültekintést igényel az SLE-s beteg terhessé­ge annak egész lefolyása alatt.

Mit kell tudni a szisztémás sclerosis-ról?

Ennek kialakulását sem tudjuk megakadályozni. Tudjuk azonban azt, hogy szerves oldószerek provokálják ezt a betegséget. Ezért az ilyen anyagokkal történő foglalkozás különös körültekintést igényel.

A betegség egyik tüne­te a kéz- és lábujjak hajszálereinek keringési zavara következtében kiala­kuló kézujjfázás, elkékülés, zsibbadás, fájdalom. Mivel a hideg kiválthatja a panaszokat vagy súlyosbító lehet, a végtagok melegen tartása nagyon fontos már a kora őszi időtől kezdve (egyujjas kesztyű viselése, értorna). A végtagok sebei igen lassan gyógyulnak meg. Ezért a sérülésektől különö­sen kell óvakodni (tilos a kertészkedés, lábon vastagabb ruházatot kell vi­selni, kézen kesztyű munkavégzéskor).

Izomgyulladás és következményei

Ez a betegség is az immunológiai betegségek közé tartozik, de vírusfer­tőzések is provokálhatnak izomgyulladást. Az esetek 5-10%-ában daga­natos betegség van a háttérben, melynek például műtéti gyógyítása után az izombetegség is megszűnik. Az izomgyulladás heveny szakában a kife­jezett izomgyengeség áll előtérben, ami fájdalommal is társulhat.

Ebben a stádiumban erőteljes gyulladáscsökkentő kezelés szükséges, mégpedig kórházi körülmények között. A tünetek enyhülésével a gyógyszeres keze­lés csökkenthető és az izomerő visszaállítása a cél. Mindig csak a beteg állapotának megfelelő izomterhelés végezhető. A tünetek lezajlása után tartós gyógytornára van szükség, az elpusztult izmok mellett megmaradt izomzat fejlesztése végett.

Sjögrervbetegség jellemzői

Fő jellemzője a nyálkahártyák szárazsága. Elsősorban a szem-, a szájnyál­kahártya, a hüvely normálisan meglévő váladéktermelése csökken. A szem kellemetlen szúródásérzése, idegentestérzése a csökkent könnytermelés következménye, melyet úgynevezett műkönny készítményekkel mester­ségesen kell pótolni. A nyáltermelés csökkenése az étkezésben, beszédben okoz panaszt, fokozza a fogszuvasodás kialakulását.

Az emésztés zavarával is számolni kell. Gyakran ízületi panaszok, idegrendszeri tünetek érgyulladás is kísérik ezt a betegséget. Igen fontos a vese állapotának rendszeres ellenőrzése. A Sjögren-betegség társulhat más, előbb említett autoimmun kórképekkel, s így igen szerteágazó tünetek alakulnak ki.

Érgyulladás kiváltó okai

Számos formája van, a beteg közreműködésével sokat segíthet orvosának és magának is. Ezek a betegségek gyakran kiújulnak hosszabb-rövidebb nyugalmi fázis után. A tünetek mielőbbi észlelésével a beteg kezelése ko­rán megkezdhető, így a kialakuló szervi károsodások mértéke számottevő­en csökkenthető. Meg kell figyelnie, hogy milyen körülmények vezetnek a tünetek fellobbanásához (étkezés, fertőzés, fokozott fizikai megterhelés, vagy valamilyen gyógyszer?) És lehetőleg ezeket el kell kerülnie.

Mivel tudják kezelni az autoimmun betegségeket?

Ezen szisztémás autoimmun betegségek kezelésére erős gyulladáscsök­kentő szereket kell használni a heveny tünetek esetén, de sokszor tartósan, évekig kisebb dózisban. A gyulladáscsökkentő szerek tartós alkalmazásá­val a szervezet védekezőképessége a vírusos és baktériumos fertőzésekkel szemben csökken, így a betegek a fertőzésekkel szemben fogékonyabbak lesznek.

A gyulladáscsökkentő kortikoszteroid készítményeknek egy további mellékhatása a másodlagos csontritkulás kialakulása. Korábban olvashat­tunk arról, hogy a csontritkulás megelőzésének milyen lehetőségei van­nak. Erre az autoimmun betegség kezelése elején már kell gondolnunk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.