Egészségmegőrzés

Szűrővizsgálatok fontossága, vizsgálatok

Nagyon sokféle, viszonylag egyszerűen elvégez­hető vizsgálattal korán felismerhetőek egyes tünetek, és így a komolyabb betegségeket, szö­vődményeket meg lehet előzni. Ezeket a vizs­gálatokat akár a háziorvos is el tudja végezni. A fejlett országokban nemzeti szűrőprogramok léteznek a különböző daganatos betegségek – emlőrák, méhrák, prosztatarák, vastagbélrák stb. – szűrésére.

Más szűrővizsgálatok a látást, hallást, a fogak ál­lapotát vizsgálják, vagy a vérnyomást, illetve a szérum koleszterinszintjét elemzik. Az orvosok manapság már számos olyan vizsgálati módszerrel rendelkeznek, ame­lyek alkalmasak lakossági szűrésekre és ar­ra, hogy idejekorán kiszűrjék a betegsége­ket, tüneteket.

Vérnyomás megfigyelése

A vérnyomás az életkor előrehaladtával emelkedik, ez élettani folyamatnak tekint­hető. Bizonyos emberek azonban család­tagjaiknál fokozottabb hajlamot mutatnak a magas vérnyomásra. A magas vérnyomás nem mindig jár tünetekkel, viszont sok egyéb betegség kockázatát növeli. Ezért fontos, hogy a háziorvos időről-időre meg­mérje a vérnyomást!

Ha a magas vérnyo­mást idejében felismerik, megfelelő keze­léssel az összes kockázati tényező mér­sékelhető, megelőzhető. Ez egyaránt jelenthet életmódbeli változtatásokat és gyógyszeres kezelést. A vérnyomás mérése rendszeres legyen; az volna az optimális, ha 40 éves kor felett a háziorvos legalább 2-3 évenként megmérné a vérnyomást.

A szérumkoleszterin-szint mérése

A magas koleszterinszinttel számos szív­érrendszeri betegség összefüggésben van. Vérvizsgálatból megállapítható a kolesz­terin és a vérzsírok mennyisége, aminek „lipidprofil”a neve. Létezik „normál” és „magas” koleszterinszint, de mindig te­kintetbe kell venni az egyéb tényezőket is: életkort, nemet, dohányzást, vérnyomást.

A koleszterinszint értékei:

  • 6,5 mmol/1 felett magas kockázat,
  • 5,4-6,5 mmol/1 érték között közepes kockázat,
  • 5,4 mmol/1 érték alatt enyhe kockázat.

Fogászati szűrések

A rendszeres fogorvosi vizsgálat alkalmas lehet pl. az ínybetegség korai felismerésére és kezelésére. Magunk is sokat tehetünk fogaink állapotáért: ebben fontos szerepet játszik a meg­felelő és helyes szájhigiénia. Az íny állapota jelezhet egyéb betegségeket is, így a fogorvos is idejében felismerheti őket. Érdemes fogorvosunkat félévente-évente felkeresni, még ha nincs is tünetünk.

Mammográfia

A mammogram az emlő egyszerű rönt­genvizsgálata, amely segít az emlőrák korai felismerésében, már a rákmegelőző állapotokban is. A fejlett országokban rutinszerűen alkalmazott módszer, 50 és 65 év közötti nőkön 3-5 évenként el kell végezni. Ha a családban már előfordult emlőrák, a rendszeres szűrés sokkal na­gyobb jelentőségű!

Mammográfia

(Kép fent) A rutinjellegű mammográfiai vizsgálat célcsoportja főként az idősebb nők, de fiatal korban is érdemes elvégeztetni az emlőrák megelőzése miatt.

Kenetvizsgálat

Ez a rendszeres szűrőprogram a méhnyak állapotát vizsgálja egyszerű módszerrel. A vizsgálattal megállapítható, milyen a méhnyak nyálkahártyája, kellenek-e esetleg további vizsgálatok, és ha szüksé­ges, a kezelés még a méhnyakrák kialaku­lása előtt megkezdhető.

A kenetvizsgálat egyszerű (Magyaror­szágon a nőgyógyász végzi): egy spekulum (tükör) behelyezésével lehet betekinteni a hüvelyen át a méh irányába. Ezután egy spatulával vagy speciális kefével kis mennyiségű szövetmintát nyernek. A minta mikroszkópos vizsgálatát a kórhá­zi szövettani laboratórium végzi el. A szexuálisan aktív nőkön nagyon aján­latos legalább háromévenként elvégeztet­ni a kenetvizsgálatot.

Prosztatavizsgálat

A férfiak prosztatája az öregedéssel élet­tanilag is megnagyobbodik, arra hajlamos emberekben ez daganatképződéshez is ve­zethet. Vérvizsgálattal, a speciális prosz-tata-antigének szintjéből a prosztata specifikus antigén kimutatásával egy nem specifikus indikátor áll rendelkezésünkre, amiből következtethetünk a prosztata állapotára, a rák valószínűségére. Ötven­éves kor felett ajánlatos ezt a vizsgálatot elvégeztetni! Még nem alkalmazzák ru­tinszerűen, de elterjedése valószínű a jö­vőben.

Hallásvizsgálat

A hallás (érzékenysége) az életkorral csök­ken. 70 éves kor felett az emberek több mint felének már kialakult a hallásromlá­sa, rosszabbul hallják a háttérzajokat, hát­térzenét. Jelentős lehet a hallásvesztés depresszióban vagy tudatzavarok esetén.

Nem könnyű a halláscsökkenés méré­se, mert lassan, fokozatosan fejlődik ki. Ha azt észleljük, hogy bizonyos hangokat nem hallunk jól vagy tisztán, vagy esetleg mások mondják, hogy nem halljuk őket, érdemes ezzel orvosunkat felkeresni. A hallásvizsgálat kimutathatja, ha esetleg hallókészülékre van szükségünk.

Látásvizsgálat

A látásélesség is csökken az életkor előre­haladtával. Ez szemüveggel, kontaktlen­csével könnyen korrigálható, akár közel – akár távollátási probléma adódik. A sze­mészek azonban nemcsak ezt vizsgálják, hanem a szürke- és zöldhályogot is, mivel mindkettő idősebb korban gyakoribb, és ezek kezelhető betegségek. A szem és a látás állapotát befolyásolja a cukorbeteg­ség és a magas vérnyomás is, így ezek a be­tegségek akár egy rutinjellegű szemvizs­gálatnál is kiderülhetnek. Érdemes évente egyszer szemvizsgálatot végeztetni, még ha nincs is szemüvegünk, mert a látáséles­ség csökkenése nem mindig jár tüne­tekkel!

Cukorbetegség

A cukorbetegség tényének megállapítá­sára egyszerű vizeletpróba is alkalmas lehet. Ha családunkban több diabéteszesről is van vagy volt tudomásunk, ér­demes gyakran elvégeztetni ezt a próbát.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.