Egészségügyi kérdezz-felelek

Orvosi vizsgálatok – Gyakran ismételt kérdések

Az orvosom nagyon sokféle vizsgálatra utalt be. Honnan tudhatom, hogy ezek mind szükségesek-e?

A betegségek kivizsgálását szakmai kollégiumok által, a nemzetközi kutatási eredmények figyelembevételével összeállított protokollok alapján kell végezni. Az egyszerűbb, háziorvosi rendszerben kivizsgálható és gyógyítható betegségeket a háziorvos vizsgálja ki. A háziorvosnak jogosultsága van alapvető laborértékek vizsgálatára, röntgen és ultrahangvizsgálat elrendelésére.

Amennyiben olyan betegségre derül fény, amely részletesebb és mélyebb vagy speciális kivizsgálást igényel, akkor háziorvosa szakmaspecifikus szakorvoshoz irányítja önt. A szakorvos olyan újabb, kiegészítő laborteszteket és képalkotó vizsgálatokat kérhet, amelyekre a háziorvosnak már nincs jogosultsága, az ön betegségének pontos diagnosztizálásához pedig szükségesek.

CT (computer tomográf) vagy MRI (mágneses rezonancia) vizsgálatot például csak szakorvos rendelhet el, és speciális laborértékeket is csak szakrendelésen lehet bekérni. A szakrendeléseken végzett vizsgálatok is szigorú protokollok és szakmai irányelvek alapján történnek. Egyes laborvizsgálatokat csak meghatározott időközönként lehet elvégeztetni ingyenesen.

Vizsgálatok a rizikófaktorok miatt

Ha az orvosa megelőző céllal küldi szűrővizsgálatra például Pap-kenet vételére, székletvér-vizsgálatra, éhgyomri vércukorszint mérésre vagy tüdőszűrésre, az azért van, mert egyes betegségek előfordulása bizonyos rizikófaktorok megléte mellett vagy egy meghatározott kor felett gyakoribb lehet.

Ha az ön esetében fennáll valamilyen rizikófaktor, például dohányzik, akkor indokolt legalább évente tüdőszűrésre mennie. Ha nő, akkor 25 év felett vagy a szexuális élet megkezdése után 3 évente javasolt nőgyógyászati citológiai vizsgálaton, 45 éves kor felett pedig mammográfiás vizsgálaton részt vennie, ha férfi, akkor 50 év felett ajánlatos prosztataszűrést végeztetnie.

Kérjek papírt az orvostól a vizsgálati eredményekről?

Minden orvosi vizsgálat befejeztével önnek meg kell, kapnia a betegellátása során készített leletet. Ebben szerepelnie kell az orvosi vizsgálatnak, a kért laborértékeknek, a radiológiai vizsgálati leletnek, az esetlegesen megkért más szakmák szakvéleményének. Ha laborvizsgálatát nem sürgősséggel kérték, előfordulhat, hogy az eredménye csak másnap lesz meg, és azért be kell mennie.

A nem sürgős radiológiai vizsgálatoknak is később készül el az értékelése, és néhány nap múlva kell elmennie érte. CT és MR vizsgálatok után a szöveges kiértékelés mellett a CD-re kiírt képeket is megkapja. Ez azért fontos, mert később összehasonlítási alapja az orvosoknak. Gyűjtse össze a leleteit és állítsa össze saját aktáját időrendi sorrendben! Ennek a későbbiekben nagy hasznát veszi.

Nem baj, ha nem megyek el a rendelőbe, hanem csak egy gyógyszertárban kapható tesztet végzek el otthon?

Semmilyen betegség diagnosztizálására nem szabad házilagosan elvégezhető teszteket használni! Ha úgy véli, hogy beteg, forduljon orvoshoz! A már ismert rendellenességek figyelemmel kísérésére viszont nyugodtan használhat ilyen teszteket. A cukorbetegek például rutinszerűen teszik ezt, amikor a vércukorszintjüket ellenőrzik. Azon magas vérnyomásos pácienseknek pedig, akik nemcsak az orvosnál méretik meg a vérnyomásukat, hanem otthon is rendszeresen ellenőrzik azt, általában egészségesebbek a mért értékeik, mint azoknak, akik nem fordítanak gondot arra, hogy otthon is folyamatosan figyelemmel kísérjék vérnyomásuk alakulását.

Kaphatók házilagosan elvégezhető tesztek a magas koleszterinszint, a vastagbélrák (székletvér), a terméketlenség és számos egyéb rendellenesség vizsgálatára is. Sőt akár azt is vizsgálhatja , hogy mikor van peteérése, vagy, hogy használt-e kábítószereket tinédzserkorú gyermeke.

Amennyiben ilyen teszteket kíván alkalmazni, fontos, hogy betartsa az alábbi szabályokat:

  • Gondosan olvassa végig a használati utasítást és győződjön meg arról, hogy tökéletesen érti, miként kell elvégezni a vizsgálatot, és hogy hogyan kell értelmezni a kapott eredményeket!
  • A tesztet használat előtt megfelelő módon tárolja; a minta vételét és tárolását pedig pontosan az előírások szerint végezze!
  • Legyen tisztában azzal, milyen tényezők befolyásolhatják a vizsgálati eredményeket!
  • Ellenőrizze a teszt lejárati dátumát, és ha már lejárt, ne használja fel!
  • Csak CE jelzéssel és négyjegyű kóddal ellátott ellenőrzött teszteket használjon! (A CE maga a forgalomba hozatali engedély, a négyjegyű kód pedig a minőségbiztosítási tanúsítvány kódja.)
  • Vezessen feljegyzéseket a teszteredményeiről! Soha ne változtasson a gyógyszeradagjain vagy a kezelésén a házilagosan elvégzett tesztek eredménye alapján anélkül, hogy azt orvosával megbeszélte volna!

Ha aggasztó teszteredményt kap, mielőbb keresse fel orvosát (vagy legalább hívja fel)! Egyébként is nagyon fontos a rendszeres, orvos által végzett felülvizsgálat, bármit mutassanak is az otthon elvégzett tesztek!

Érdemes tudni: Kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) előtt jobb sportitalt inni, mint vizet

A kolonoszkópia előtti napon ki kell tisztítania a vas­tagbelét. Ezen “bélelőkészítés” során akár 4 liternyit is meg kell innia egy különleges, hashajtóhatású készítményből. Mivel a folyamat eredményeként kiszáradhat, nagyon fontos, hogy sok (legalább két liter) egyéb folyadékot is megigyon. A vizsgálatok szerint a páciensek kevésbé száradnak ki és jobban ki tudják üríteni beleiket, ha víz és hasonló átlátszó italok helyett valamilyen szénhidrátot tartalmazó sportitalt fogyasztanak.

Miért csak bizonyos vizsgálatok előtt kell koplalnom?

A szervezetében lévő étel módosíthatja egyes orvosi vizsgálatok eredményét, másokét azonban nem. A leggyakrabban végzett vizsgálatok közül az alábbiak esetében fontos a koplalás.

  • Vércukorszint vizsgálatok: A magas vércukorszint a cukorbetegség jele. Ha szénhidrátokat tartalmazó ételt fogyaszt, az megemeli a vércukorszintjét. Amennyiben ön egészséges, a szint néhány óra alatt újra normális értékre csökken. Ám ha cukorbeteg, akkor a vércukorszintje magas marad. Az éhgyomri glükózszint (éhgyomri vércukorszint) vizsgálat a cukorbetegség diagnosztizálására szolgáló tesztek egyike, amely akkor ad pontos eredményt, ha a vizsgálatot megelőző 8 órában semmit nem evett.
  • Koleszterin és trigliceridszint vizsgálatok: Egyes vérzsírok, mint a koleszterin vagy a trigliceridek emelkedett szintje növelheti a szívbetegség kockázatát. Az „ártalmas” LDL-koleszterin szintjét a laboratóriumok egy képletből határozzák meg, amihez meg kell mérniük az ön összkoleszterin szintjét, a „jó” HDL-koleszterin szintjét és a triglicerid-szintjét is. A triglicerid-szint közvetlenül étkezés után akár 20-30 százalékkal is megemelkedhet, ezért a triglicerid-szintre is kiterjedő koleszterinszint vizsgálat előtt 12 órán át semmit sem szabad enni. Mivel pedig az alkohol is növeli a trigliceridek szintjét, a vizsgálat előtti 24 órában már semmilyen szeszes italt ne fogyasszon! Azonban a legtöbb laboratórium ma már megfelelő kalibrátorokat és speciális módszereket alkalmazva közvetlenül méri az LDL-koleszterin szintjét, így ehhez nem szükséges éhgyomorra érkeznie.
  • Kolonoszkópia és egyéb emésztőrendszeri vizsgálatok: A kolonoszkópia, a szigmoidoszkópia, a hasi ultrahangvizsgálat és az emésztőrendszer felső szakaszát érintő vizsgálatok (gasztroszkópia) során képalkotó eszközökkel kutatnak az emésztőrendszerben rákos daganatok és egyéb betegségek nyomai után. A gyomor, illetve a béltartalom miatt az orvos figyelmét elkerülhetnék egyes jelek, ezért kérik a pácienseket arra, hogy a vizsgálat előtt ne egyenek (és általában arra is, hogy erős hashajtókkal alaposan ürítsék ki a beleiket).

Érdemes tudni: Önnek kell érdeklődnie az eredménye után

Bármilyen vizsgálaton vesz részt, amely nem ad azonnal eredményt, az ön feladata a megbeszélt idő­pontban orvosát ismét felkeresni az eredményért. A megfelelő minőségbiztosítással működő egészség­ügyi intézmények vezetnek ugyan dokumentációt szövettani mintákról, s ha ön nem jelentkezett, akkor egy hónap múlva értesítést küldenek önnek, hogy az eredménye elkészült, szíveskedjen kezelőorvosát felkeresni. De ez a laborértékekre már nem terjed ki, ami érthető is a napi nagy mennyiségű laborvizsgá­latot tekintve. Tehát az ön felelőssége, hogy jelentkez­zen az eredményeiért.

Érdemes genetikai vizsgálatot végeztetnem, hogy kiderítsem, nagy-e nálam a rák kockázata?

Amennyiben a családjában előfordult már rák, például valamelyik szülőjénél vagy testvérénél, akkor érdemes lehet. Ne feledje, hogy a pozitív teszteredmény nem feltétlenül jelent halálos ítéletet, a negatív eredmény pedig nem jelenti azt, hogy biztosan nem lesz rákos. A kapott eredményt szakorvosa több tény figyelembevételével fogja kiértékelni, és szükség esetén genetikus szakvéleményét is kikérik.

Vegyük például a BRCA1 és BRCA2 gének mutációit kimutató teszteket, amelyekkel az emlőrák megnövekedett kockázata mutatható ki. Ha a vizsgálat azt találja, hogy egy nőnél jelen van e mutációk egyike, akkor a nő esetében nagyjából 60 százalék a valószínűsége annak, hogy az élete folyamán kialakul nála az emlőrák ez ötször nagyobb kockázat, mint a mutáció nélkül élő nők esetében. Ámde egyáltalán nem biztos, hogy az illető rákos lesz. Másfelől ugyanakkor a negatív teszteredmény sem jelenti azt, hogy az adott nőnek biztosan nem lesz emlőrákja, hiszen annak kialakulásában egyéb mutációk és életmódbeli tényezők is közrejátszanak.

Ha a családjában még nem fordult elő rák, akkor nem sokat nyerhet a genetikai vizsgálattal, sőt az akár még ártalmas következményekkel is járhat. Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a genetikai helyzet megismerése kedvező módon hatna az egészségre. Ráadásul, mivel a genetikai vizsgálatok eredményei nem mindig egyértelműek, az is előfordulhatna, hogy azok alapján fölöslegesen részesülne esetleg súlyos mellékhatásokkal járó kezelésekben. A BRCA1 és a BRCA2 tesztek például az esetek 13 százalékában kétértelmű eredményt adnak.

Van okom aggódni a hamis negatív és hamis pozitív eredmények miatt?

Azt tudnia kell, hogy szinte bármelyik klinikai vizsgálat adhat pontatlan hamis negatív vagy hamis pozitív eredményeket. Hamis negatív eredményről akkor beszélünk, ha egy teszt nem mutatja ki egy betegség jelenlétét, vagyis azt a téves benyomást kelti, hogy a beteg személy egészséges. A hamis pozitív eredmény pedig azt jelenti, hogy a vizsgálat betegségre utaló jelet mutat ki, holott a páciens nem is beteg, tehát a leletből hibásan úgy tűnik, hogy az egészséges személy beteg.

Szinte bármelyik orvosi vizsgálat adhat hamis negatív vagy hamis pozitív eredményt, bár egyes vizsgálatok esetében nagyobb a hibás vagy félrevezető eredmény valószínűsége, mint másoknál. A hamis negatív eredmény késleltetheti egy betegség észlelését, ami akár végzetes következményekkel is járhat. A hamis pozitív eredmények gyakran vezetnek felesleges további vizsgálatokhoz, amelyek kényelmetlenek, stresszesek és akár fájdalmasak is lehetnek.

Egyes gyakran alkalmazott orvosi vizsgálatoknál az eredmények elég nagy hányada pontatlan. A keringési betegségek kimutatására szolgáló terheléses vizsgálatok például gyakrabban adnak hamis pozitív eredményt, mint helyeset azoknál, akiknek nincsenek szívproblémákra utaló tüneteik. Ráadásul minél alacsonyabb valakinél a szívbetegség kockázata, annál valószínűbb, hogy a pozitív eredmény helytelen ez elég jó ok arra, hogy ne kérjen beutalót ilyen vizsgálatra „csupán a biztonság kedvéért”.

A legutóbbi vizsgálat eredményei kicsit magasak lettek, az orvosom mégsem tett semmit. Nem baj ez?

Néha az a legjobb kezelés, ha nem tesznek semmit, akár annak ellenére sem, hogy a vizsgálatok szerint kialakult vagy rosszabbodott egy betegség. Talán csak arról van szó, hogy a mért értékek még nem elég magasak a beavatkozáshoz, például gyógyszeres kezeléshez vagy műtéthez.

Ha azonban az elvégzett tesztről ismert, hogy nagy arányban ad hamis pozitív eredményt, az orvosa talán csak a következő vizsgálatsorozat eredményeire vár. Az is lehet, hogy a magas érték csak véletlen kiugrás, amelyet egy elfogyasztott étel, súlyosabb stressz vagy valamilyen más külső hatás idézett elő. Sok betegség lassan fejlődik ki, amely esetben a „figyelmes várakozással” töltött időszak nemigen okozhat bajt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.