• koleszterin
• magas vérnyomás

Magas koleszterinszint – Gyakori kérdések

Érdemes házilag elvégezhető teszttel ellenőriznem a koleszterinszintemet?

A házilag elvégezhető koleszterintesztek nem sokat segítenek. Igaz ugyan, hogy nagyon pontosak, de a legolcsóbb változatok csak az összkoleszterin-szintet mérik, így nem adnak információt arról, mennyi ebből az „ártalmas” LDL-koleszterin és a „jó” HDL-koleszterin, illetve hogy mennyi a triglicerid. Márpedig önnek és orvosának mindhárom értéket ismerniük kell ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni szíve egészsége védelmében. S bár a drágább koleszterinszintmérő eszközök már mindhárom vérzsír szintjét kijelzik, az eredményeket akkor is az orvosával kell megbeszélnie.

A házilagos teszteléssel pénzt sem fog megtakarítani, hiszen a legtöbb embernél elég ötévente egy ilyen vizsgálatot elvégezni. Ha orvosa ennél gyakoribb vizsgálatokat javasol, azzal valószínűleg az a célja, hogy figyelemmel kísérje, az életmódbeli változtatások vagy a gyógyszerek hatással vannak-e a szintekre ehhez pedig megint csak elkerülhetetlen a laboratóriumban és az orvosi rendelőben való megjelenés.

Sztatin szedése helyett az étrendem megváltoztatásával is csökkenthetem a koleszterinszintemet?

Talán. Az „ártalmas” LDL-koleszterin szintjét akkor tekintik magasnak, ha az meghaladja a 4,1 mmol/l értéket, illetve a 2,5 mmol/l-t, amennyiben ön cukorbeteg vagy korábban volt már szívbetegsége. Ha önnek ennél magasabb a szintje, akkor függetlenül attól, hogy szed-e koleszterinszint csökkentő gyógyszert, mindenképpen meg kell próbálnia több rostot fogyasztani és egyéb „szívbarát” életmódbeli változtatásokat végrehajtani. Ha pedig más, a szívbetegség kockázatát növelő tényezők is fennállnak önnél (például cukorbeteg), akkor orvosa valószínűleg a gyógyszerszedés azonnali elkezdését fogja javasolni. Ilyen plusz rizikótényezők híján viszont érdemes megpróbálnia egészségesebben élni.

Stratégiájának az egészséges testsúly elérése és a rendszeres testmozgás mellett a telített zsírok bevitelének csökkentésére kell irányulnia, mivel a szervezet koleszterint állít elő belőlük. E zsírok fő forrásai a zsíros tej és tejtermékek, a jégkrém, a vaj, a zsíros húsok és a trópusi eredetű olajok (pálma és kókuszolaj). Az oldható rostok napi bevitelének növelése is segíthet. A rostoknak ez a fajtája, amelyből sok van például a babfélékben, az árpában, a zabpehelyben, az almában, a körtében és egyes más gyümölcsökben, valamint a rosttartalmú étrend kiegészítőkben, az emésztőrendszerbe kerülve kocsonyás anyagúvá duzzad, megköti a koleszterinben gazdag emésztőnedveket, és a tápcsatornán végighaladva kiüríti őket. Egy reggelire megevett nagy tál zabpehely vagy napi félcsészényi bab 8%os koleszterinszint csökkenést is hozhat.

Az oldható rostok abban is segíthetnek, hogy ne kelljen nagyobb dózisban szednie a koleszterinszint csökkentő sztatinokat. A Róbert Wood Johnson Orvosi Egyetem kutatói 68 mérsékelten magas (161186 mg/dl Magyarországon használt mértékegységekben mérve 4,24,8 mmol/l) LDL-koleszterinszintű páciens vizsgálata alapján megállapították, hogy akik naponta 10 mg szimvasztatint szedtek, és mellé 3 teáskanál őrölt psyilliumot (oldható rostban igen gazdag növényi anyag) is megettek, azoknak ugyanolyan mértékben csökkent a koleszterinszintjük, mint a napi 20 mg szimvasztatint szedőknek.

Az orvosom szerint a HDL-szintem túl alacsony, az LDL-szintem pedig túl magas. De az összkoleszterin-szintem 5,1 alatt van, az pedig egészséges érték, nem?

Az orvosának igaza van: a HDL- és LDL-érték fontosabb. Ha csak az összkoleszterin-szintre figyel, lehet, hogy nem fogja észrevenni az aggasztó jeleket. Bőven van rá bizonyíték, hogy a szív optimális egészségéhez alacsony LDL és magas HDL-szintre van szükség. A legtöbbünknek a 3,4 mmol/l alatti LDL-szintet érdemes megcéloznunk, de akinek volt már szívrohama, vagy aki nagy kockázatúnak számít (olyan rizikótényezők kombinációi miatt, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a családban előfordult szívbetegség vagy a túlsúlyosság), annak a 2,5 mmol/l a célérték.

A HDL-szint pont fordítva működik, minél magasabb, annál jobb. 1,42 mmol/l felett tekinthető normálisnak, alsó határértéke a 0,9 mmol/l, ez alatt kórosnak mondható. A szív és érrendszeri betegségek kockázatát általában a HDL és az összkoleszterin érték hányadosával szokták becsülni: ossza el a HDLt az összkoleszterinnel. Ideális esetben 24% felett kell lennie az eredménynek, a 10% alatti érték jelentős kockázatot jelez.

Érdemes megvenni a koleszterinszint csökkentőként reklámozott margarinokat és narancsleveket?

Ha egy kicsivel még lejjebb szeretné szorítani az LDL-szintjét, akkor igen. A szteroloknak és sztanoloknak nevezett természetes vegyületekkel dúsított margarinok és narancslevek a javaslat szerinti, legalább 3 hónapon át való fogyasztás esetén 7-11 százalékkal csökkenthetik az „ártalmas” LDL-koleszterin szintjét. A szterolok és sztanolok a koleszterin felszívódásának gátlása révén fejtik ki hatásukat; mivel azonban a karotinoidoknak nevezett, a zöldségekben lévő egészséges tápanyagok felszívódását is gátolhatják, egyen meg mindennap eggyel több adag vörös, sárga vagy narancssárga színű zöldséget vagy gyümölcsöt is!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.