• orvosi vizsgálatok
• szívbetegség

Szívbetegségek kivizsgálása – CT, koronarográfia

Érdemes lenne ellenőriztetnem a CRP-szintemet?

Egyelőre vitatott kérdés, hogy a C-reaktív fehérje (CRP) tesztje értékes információkkal szolgál-e a szívbetegség kockázatát illetően. A CRP-t a máj termeli a szervezet bármely részén kialakuló gyulladásra válaszul. A gyulladást sokféle tényező válthatja ki, az egyszerű fertőzéstől (mint az influenza, a herpesz vagy az ínybetegség) kezdve egészen az ízületi gyulladáshoz hasonló gyulladásos betegségekig.

De okozhat gyulladást a nem megfelelő étrend, a has tájékon lerakódó zsír és az artériák falán megtapadó koleszterin is. Az orvosok az utóbbi években fedezték fel, hogy az artériák krónikus, alacsony szintű gyulladása a jelek szerint szívrohamot okoz, s ennek alapján vetették fel egyes szakemberek, hogy a CRP mérése esetleg segíthetne kimutatni a pácienseknél fennálló kockázatot.

Egyes vizsgálatok azt találták, hogy a megemelkedett CRP-szint ugyanolyan rizikót jelezhet a szívre nézve, mint a magas koleszterinszint vagy talán még nagyobbat is. A tanulmányok szerint a CRP-tesztek nem sok hasznos információt adnak azon csekély kockázatú páciensekre vonatkozóan, akiknek valószínűleg a teszt eredményétől függetlenül sincs szükségük kezelésre, ahogy azon nagy kockázatú pácienseknél sem segítenek sokat, akik mindenképpen gyógyszeres kezelésre szorulnak.

Az orvosom EBCT vizsgálatot javasolt, hogy ellenőrizni tudja artériáim kalciumtartalmát. Miért van erre szükség?

A CRP-vizsgálathoz hasonlóan az artériák kalciumtartalmának mérését szolgáló leképezéses szívvizsgálatok olyankor a leghasznosabbak, amikor az orvos azt próbálja eldönteni, mennyire agresszívan kezeljen egy határesetnek minősülő pácienst, akinél, a normálisnál csak alig nagyobb mértékű a szívbetegség kockázata. Vagy ha valakinek a családjában halmozottan fordul elő koszorúér betegség, de nem áll fenn egyéb egyértelmű rizikótényező. Ha ön e csoportok valamelyikébe tartozik, akkor a vizsgálat eredménye elméletileg segíthet az orvosának eldönteni, írjon-e fel valamilyen gyógyszert, például egy sztatint vagy egy kalcium csatornablokkolót, amely lassíthatja az artériák meszesedésének terjedését.

Az elektronsugaras komputertomográfiának (EBCT) nevezett vizsgálatban speciális CT-berendezéssel észlelik az erekben lerakódott kalciumot. A kalcium zsírokkal és koleszterinnel egyesülve szűkületeket okoz az ereken, amelyek gátolják a szív megfelelő vérellátását, és anginás mellkasi fájdalmakat vagy szívrohamot okozhatnak. A vizsgálatok szerint az artériákban lévő túl sok kalcium növeli a szívroham kockázatát.

A leképezéses vizsgálatok ritkán találnak sok vagy egyáltalán bármennyi kalciumot azon páciensek artériáiban, akiknél nem állnak fenn a szívbetegség főbb rizikótényezői, ezért nekik nincs rá szükségük. A vizsgálatnak nem sok haszna van azok számára sem, akiknél számos rizikótényező van jelen például elhízás, cukorbetegség, dohányzás és a közeli hozzátartozók körében előfordult keringési betegségek, hiszen nekik már amúgy is intenzív kezelésben kell részesülniük a szívroham megelőzése érdekében.

Ön akkor tartozhat ez utóbbi kategóriába, ha egy vagy két, a szívbetegség kockázatát növelő tényezője van, ha például korábban dohányzott, vagy ha a vérnyomása majdnem magas. A vizsgálat azonban nem veszélytelen. Egyfelől a CT viszonylag jelentős sugárterhelést okoz, másfelől pedig sokszor mutat ki gyanús csomókat a tüdőben, aminek eredményeként az orvosok fájdalmas szövetmintavételre kényszerülnek, hogy aztán a legtöbb esetben kiderüljön, csak jóindulatú göbökről van szó. Önnek és orvosának a lehetséges hátrányokat is mérlegelniük kell, amikor arról döntenek, valóban szükség van-e a leképezéses vizsgálatra.

Anginám van, és az orvosom koronarográfiára küldött. Ez veszélyes dolog?

A koronarográfia, azaz a szív ereinek (koronáriák) érfestéses röntgenvizsgálata általában elég biztonságos, bár valamivel, nagyobb kockázattal jár, mint a legtöbb egyéb szívvizsgálat. Ez a leggyakrabban alkalmazott vizsgálat a mellkasi fájdalomra, azaz anginára panaszkodó pácienseknél, mivel segít észlelni a szív saját ereinek beszűkülését vagy esetleges elzáródását, ami mellkasi fájdalmat okozhat, és idővel szívrohamot idézhet elő. A vizsgálathoz az orvos katétert (vékony, hajlékony csövet) helyez egy artériába, rendszerint a csuklóartériába vagy a combartériába (ehhez a lágyéknál kell apró bemetszést ejteni). Majd egészen a szívig vezeti fel a katétert, ahol kontrasztanyagot fecskendez közvetlenül a szív ereibe, hogy a röntgenfelvételen jól kirajzolódjanak az erek.

Mint minden invazív orvosi beavatkozásnak, a koronarográfiának is lehetnek szövődményei. Ezek többnyire jelentéktelenek, például véraláfutás vagy vérzés a katéter bevezetésének helyén. Előfordulhatnak azonban jóval súlyosabb problémák is, például szívritmuszavar, szívroham vagy stroke. Egyes becslések szerint 1000 beavatkozásból egynél alakulnak ki súlyos szövődmények, bár mások inkább 500ból egy esetről beszélnek. Egyeseknél emellett allergiás reakció is kialakulhat az alkalmazott kontrasztanyagra, ezért ha tudja, hogy ön allergiás arra, illetve a jódra vagy a kagylók, illetve rákok húsára, feltétlenül jelezze azt orvosának!

Amennyiben a vizsgálat olyan szűkületet talál, amely egy artériát legalább félig elzár, akkor próbálják, a szűkületet tágítani ezt nevezik angioplasztikának. Ha szükséges, egy apró fémhálóval, úgynevezett sztenttel bélelik ki a kitágított érszakaszt, hogy az később is nyitva maradjon.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.