• gyógynövények

Rebarbara – hatóanyagai, gyógyászati használat, hatások, ellenjavallatok

Rebarbara (Rheum sp.) története, alkalmazott drogjai

A rebarbara a kínai orvoslás tradicionális hashajtó hatású növénye, amelynek alkalmazását az európaiak is átvették. A székrekedés kezelésére alkalmas drogot szolgáltató Rheum fa­jok (Polygonaceae), a Rheum palmaium L. (tenyeres rebarbara), R. officinálé Baillon (orvosi rebarbara) Ázsia magashegységeiben honos növények.

A nemzetség több faja tartalmaz antrakinon-származékokat, de sok esetben kisebb mennyiségben, és nemkívánatos kísérő­anyagokkal együtt. A növényeket gyógyászati céllal Európában is termesztik. Az antranoi-dok főleg a gyökérben halmozódnak fel, ezért a 8-10 éves növények tavasszal vagy ősszel gyűjtött gyökérdrogját használják fel hashajtóként (Rhei radix Ph. Hg. VIII.; tenyeres és orvosi rebarbara gyökér). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv kritériumainak megfelelő drog legalább 7.5% antrakinonszármazékot tartalmaz reinben kifejezve.

A nemzetség néhány egyéb faja (R. rbaponticum, R. rhabarbarum) élelmiszernövényként is hasznosítást nyer. Ételek (lekvár, befőtt, leves, saláta stb.) készítéséhez a levélnyelet hasz­nálják fel.

Jellemzővegyületek, hatóanyagok

A drog 2,5-10% antranoidot (zömében antrakinon-glikozidot) tartalmaz. A rebarbara­gyökér pektint és 5-10% cserzőanyagot is tartalmaz.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A rebarbarát a kínai és tibeti orvoslásban régóta alkalmazzák hashajtásra.

Preklinikai vizsgálatok

A rebarbara antrakinon-glikozidjainak hatása a szenna és az aloé vegyületeihez viszonyít­va kevésbé markáns. A rebarbarának kettős, hasmenést csillapító és hashajtó hatása is van, mivel az antranoidokon kívül cserzőanyagokat és pektint is tartalmaz. A hatóanyagok ará­nyától és a dózistól lügg. hogy melyik hatás kerül előtérbe.

A bélfalizgató hatású antrakinonszármazékok közvetlenül hatnak a bélnyálkahártyára és a bél simaizmaira. A bélepithclscjtek Na⁺-K⁺-ATP-áz enzimének gátlásával megakadá­lyozzák a nátrium és víz felszívódását, fokozzák a kloridion-kiáramlást az epithelsejtck-ből. amit vízkiáramlás követ.

A bélnyálkahártya receptorainak izgatásával fokozzák a vas­tagbél motilitását, lerövidítik a tranzitidőt, ami csökkenti a víz- és elektrolitvisszaszívás mértékét.

Az antranoidok hatása drasztikus és gyorsan alakul ki. Az antrakinon-származékok hatásmechanizmusát, hatásosságát in vitro, állat- és humán vizsgálatok sora igazolja.

A cserzőanyagok a fehérjékkel kovalens kötést képezve irreverzibilisen kicsapják azokat, és így védőréteget alkotnak a bélnyálkahártya felszínén, csökkentve a bél érzékenységét és a szekréciót, gátolva a toxinok felszívódását.

A cserzőanyagok antibakteriális hatásúak, valamint megkötik a toxinok egy részét, ezért fertőzéses eredetű hasmenések esetén is kedvező hatásúak. A pektin a béllumenben lévő víz megkötésével szintén hasmenéscllenes hatást fejt ki.

Humán bizonyítékok

A rcbarbaragyökér hatását nem tanulmányozták modern humán vizsgálatokban, de a ren­delkezésre álló tapasztalat és a hatóanyagok hatásának ismerete racionálisan is megalapo­zottá, biztonságossá teszi alkalmazását. A modern fitoterápiában elsősorban hashajtóként történő felhasználása elfogadott.

Indikációk, adagolás

A hatás az alkalmazott dózistól függően alakul ki: kis dózis (0,1-0,3 g) adagolása esetén az adsztringens hatás kerül előtérbe, ezért enyhe hasmenés csillapítására alkalmazható. Nagyobb dózisban (1-4 g) a hashajtó hatás érvényesül. A cserzőanyagok és az antranoi­dok mennyiségének aránya eltérhet, a hatás jellege különböző eredetű drogok azonos dó­zisa esetén különbözhet.

A hatás bizonytalansága miatt nem jellemző a hasmenés-csilla­pítóként történő leihasználás, általában hashajtóként alkalmazzák a növény drogját. Csak rövid ideig (1-2 hétig) alkalmazható hashajtásra. Laxatív hatású drogokkal kombinálva hashajtó, amara aroinalikumokkal együtt alkalmazva diszpepsziás panaszokat enyhítő készít­mények előállítására használják fel.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A drog leggyakoribb nemkívánatos hatása a görcsös hasfájás, egyéb jellemzői megegyez­nek a többi antrakinontartalmú drog jellegzetességeivel. Viszonylag magas oxálsavtartalma miatt arthritisben, vesebetegségben és egyéb húgyúti problémákban (pl. vesekövesség) szenvedők számára a rebarbara kontraindikált. A cserzőanyag-tartalomból adódó mellék­hatások általában nem alakulnak ki rebarbarafogyasztás esetén, mert az antranoidok jelen­léte nem tesz lehetővé olyan mértékű cserzőanyag-bevitelt, amely nemkívánatos hatások kialakulásával járna.

Az antranoidokat tartalmazó drogok – köztük a rebarbara – szedése a várandósság ideje alatt általában kontraindikált, mivel a vegyületek alhasi vérbőséget okozhatnak, ami menstruáció esetén tokozott vérzéssel járhat, terhességben viszont megnövelheti a veté­lés kockázatát. A fokozott abortuszrizikót humán adatok nem erősítették meg, azonban a magzat maximális védelme indokolja a tiltást. A felszívódó vegyületek az anyatejben is kiválasztódhatnak, ezért óvatosságból szoptató anyáknak kontrandikált a rebarbaratartal­mú hashajtók fogyasztása.

12 éves életkor alatt, gasztrointesztinális obstrukció, bélgyulladás esetén az antraki­nontartalmú hashajtók kontraindikáltak. Spasztikus székrekedés esetén az antrakinon-származékok alkalmazása ellenjavallt, mert (okozhatják a belek görcsét. Hosszú időn át történő alkalmazásuk sem javasolt, mivel folyadék- és elektrolitzavarok alakulhatnak ki. és a vastagbél neuronjai degenerálódhatnak, ami a hatás csökkenéséhez vezet („lusta bél szindróma ). Az elektrolitzavar legfontosabb része a hipokalémia, ami tovább súlyosbít­hatja a székrekedést, fokozza a szívglikozidok hatását, zúlyosabb esetben szívritmuszavar is jelentkezhet.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.