Miért hízzák vissza a leadott kilókat annyian?
A kimerítő testmozgás alapvetően azért elhibázott, mert zsírt éget, azaz nem azt, amit kellene! Bármilyen meglepően hangzik, élettanilag erről van szó. A hosszadalmas, 20 percet meghaladó erőkifejtés beindítja a kortizon termelést, ami zsírégetéshez vezet.
A zsírraktárak kimerülésével a szervezet sietve nekilát a készletek pótlásának, és ehhez újabb és újabb adag zsírt szintetizál. Minden újabb erőpróba elindítja a zsírégetés-zsírraktározás ördögi körét. Idővel meg is tanuljuk ezt a helytelen választ.
A hosszú, kitartó öngyötrés tehát végső soron a zsír elraktározásához vezet. Ami nem is gond, amennyiben a folyamatos testmozgás az újonnan képződött zsírt is elégeti. Hanem elég egy kis lazsálás, és máris hízni kezdenek.
Miért okoz függőséget a futás?
A maratoni és a terepfutás mámoros örömmel tölti el a futókat. A túlterhelt szervezetben a tobozmirigy endorfinnak nevezet neurotranszmittereket kezd el termelni. Hatásukra alig érzünk fájdalmat, és további öngyötrésre is hajlandók vagyunk. Mindez evolúciós válasz, amely megkönnyítette őseinknek, hogy vadászva, zsákmány után járva bírják a fokozott terhelést.
Pontosan erre van szükségük az agresszív versenysportok művelőinek is, a birkózóknak, súlyemelőknek, jéghokizóknak vagy rögbizőknek, akik sérüléseikre fittyet hányva ütik-vágják egymást tovább.
A testmozgás leghatékonyabb formája ezzel szemben az, amelyre az evolúció is felkészítette az embert: a rövid távú, hamar véget érő erőkifejtés.
Hogyan sportoljunk? Hét bevált portolási tipp:
- Fontos, hogy ne hajszolják túl magukat, fele annyi erőkifejtés is bőven elegendő. Semmi haszna nincs, ha kimerülnek. A testmozgásnak élénkítenie, felfrissítenie kell. Kellő gyakorlással amúgy is megnő majd a teherbíró képességük.
- Honnan tudják majd, mikor kell leállniuk? Pofonegyszerű. Amikor szájon át kezdenek el lélegezni. Ez annak a jele, hogy a szervezet átállt a stressz-üzemmódra, és energiatartalékait kezdi el felhasználni. Amire pedig semmi szükség. Ezt a fajta légzést, adrenalin-légzésnek is nevezik. Álljanak le pihenni, amennyiben magukon észlelik. Az izzadás ugyanilyen intő jel lehet.
- A legokosabb tehát úgy növelni az izomtónust és izomerőt, hogy rövid erőkifejtéssel megnöveljük a szív igénybevételét, majd amikor lihegni kezdünk, lelassítunk (de nem állunk le teljesen). Az egy-két perces lazítás a legegészségesebb.
- A lihegés fázisában a szervezet az izomzat összetett cukorkészleteit kezdi el felhasználni. Az utóbbiak pótlására azután a pihenés idején lebontja a zsírraktárakat.
- A megterhelő erőkifejtés során is fogyunk, ez azonban nem tartós. Szervezetünk minél hamarabb igyekszik újratölteni a kiürült zsírraktárakat, mintegy felkészítve magát a következő erőpróbára, amelyet fenyegetésnek él meg.
- Alapszabály továbbá, hogy nappal mozogjunk. így maradunk összhangban az életfolyamatok természetes ritmusával, miközben maximálisan hasznosítjuk az energia áramlását. A legcélszerűbb ezért reggel 6 és 10 óra között mozogni, vagy pedig késő délután, 5 és 6 között. Munka után eljárni az edzőterembe ezzel szemben fölöttébb rossz ötlet. Testünk ugyanis lassulni kezd napnyugta után.
- Ne mozogjunk közvetlenül étkezés előtt vagy után sem, mert ezzel visszafogjuk Agni tüzét, és emésztési zavaroknak nézünk elébe. Egy kurta, negyedórás séta étkezés után ugyanakkor jót tesz az emésztésnek. További tanács: igyunk vizet mozgás előtt és után, mert így nem sűrűsödik be a vér, és elejét vesszük a kiszáradásnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.