Színezett mérgek ételeinkben?
Vegyük a mesterséges színezékeket és a tartósítószereket. Mára köztudott, hogy hipermozgásossá teszik az iskoláskor előtt álló kisgyermekeket. Ezért ha gyermekük „hiperaktív”, avagy figyelemhiányos hiperaktivitásban szenved, mindenfajta feldolgozott élelmiszert és holt táplálékot küszöböljenek ki az étrendjéből.
Az élelmiszergyárak számára a fekete soha nem az, ahogyan a fehér sem, hát még a színezékek. Nagy gonddal megszövegezett címkéik a legtöbb halálos vegyi anyagot, amit meg kellene emésztenünk, virágnyelven nevezik.
Elgondolkoztak-e valaha azon, miért vetik be az élelmiszergyártók ezeket az élénk és csábító színeket? Miért vesszük le szívesebben a polcról a kanárisárga édespaprikát, a rubinvörös almát, az élénksárga kukoricát és a smaragdzöld brokkolit? És persze, miért vannak azok a színes mizék a reggeliző gabonapelyhekben?
A színes alapanyagok valóban egészségesek is? Szervezetünk sokszor becsap!
E dörzsölt szélhámosság oka, amely veleszületett képességünkre alapoz; hogy ennek révén ismerjük fel az egészséges ételeket.
Az emberi agy úgy van programozva, hogy olyan élelmet válasszon, amelyik tápláló, és amelyik fokozza az immunitást. Ezek a jó tulajdonságok rendszerint jelen is vannak az ételekben: a gyümölcsökben, olajos magvakban és zöldségfélékben, amiről élénk színük is árulkodik. A természet szól így hozzánk: „Gyere, egyél meg, egészséges vagyok.”
Csakhogy az emberi szervezet egyvalamivel nem számol: a mesterséges színezékekkel, amelyek veleszületett reakciónkat kihasználva bolondítanak el és tömnek tele mérgekkel bennünket. Más adalékanyagok, például a tartósítószerek, megnövelik az élelmiszerek szavatossági idejét. Megint mások elpusztítják a baktériumokat, javítanak az ételek ízén, vagy helyettesítik a zsírokat és szénhidrátokat.
Milyen a zsír íze?
A nátriumglutamát egyike a feldolgozott élelmiszerek és a gyorséttermi ételek legmérgezőbb adalékanyagainak.
A vele etetett kísérleti egerek irdatlanul meghíztak. Ráadásul léziókat, kóros elváltozásokat találtak a hipotalamuszukban. Az agynak az a régiója ez, amely az étvágy, anyagcsere, energiaháztartás és így a testsúly szabályozásáért felel.
Nem meglepő ezek után, hogy ez az ízfokozó egyúttal a legsikeresebben elrejtett adalékanyag is, amely számtalan ártalmatlannak tetsző néven szerepel a címkéken, úgymint hidrolizált növényi fehérje, autolizált fehérje, növényi fehérjekivonat, textúráit protein, élesztőkivonat, élesztő, malátakivonat, levesalap, húsleves, ízesítő, ízfokozó és zselatin.
De nevezik fogyókúrás étrendi kiegészítőnek is, ami nem más, mint a vegetáriánusok „bio”-nak titulált feldolgozott élelmiszere. Ez az oka, hogy a vegetáriánus hamburger korántsem olyan egészséges, mint amilyennek gondolnák. Hosszú távon semmiképpen sem! Jusson ez eszükbe, ha legközelebb betérnének egy Burger Kingbe. A jeles intézmény honlapja szerint Veggie Burgere hat olyan hozzávalót tartalmaz, amely valójában a nátriumglutamát fedőneve: ilyen a szójafehérje-kivonat, az élesztőkivonat, a kalcium-kazeinát, a hidrolizált kukorica, a természetes ízfokozó, mi több, a „fűszerek” is!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.