• fájdalom
• fejfájás

A fejfájás elkülönítő diagnózisa

A fejfájás okainak sokrétűsége nehézzé teszi az osztályozást egységes szempontok szerint. Lehetséges a nyomási, psychogen, izomkontrakciós fejfájások elkülönítése a vascularis fejfájásoktól, melyek sorába tartozik a migrén és sok egyéb fejfájás.

A fejfájás eddigi lehetőségeinek felsorolása is világossá teszi, hogy az elkülönítés csak úgy lehetséges, ha a fejfájás tényének regisztrálásakor az eddig tárgyaltakon, vagyis a fejfájás akut vagy krónikus, rohamokban megjelenő vagy állandó jellegén kívül figyelembe veszünk minden olyan jellegzetességet, mely a fájdalmat közelebbről határozza meg, vagy minden olyan tünetet, mely a fejfájással együtt mutatkozik.

Ezek közül legfőbbek a következők: a fájdalom helye, ideje, minősége, a nyomásérzékenység, a fénykerülés, látászavar, szédülés, pszichés zavar, a szemfenék lelete, a liquor lelete, láz vagy hőemelkedés, a röntgenlelet stb. A következőkben megkíséreljük a fejfájást elkülönítő diagnosztikus célból a felsorolt tünetek szerint csoportosítani. Minthogy a legkülönbözőbb okokból azonos jellegű, azonos helyen mutatkozó és azonos tartalmú fájdalmak származhatnak, kísérletünk – előreláthatólag -tökéletlen lesz.

A fájdalom helye

Ha a fejfájás egyoldali, elsősorban migrénre gondolunk. A migrén fájdalma leggyakrabban a halántéktájon jelenik meg. Említettük azonban, hogy a migrénnek vannak szokatlanabb megjelenési helyei is, sőt kétoldali fejfájás is lehet migrénes eredetű. Az agyvelő gócos megbetegedései, tumor vagy abscessus, féloldali fejfájást okoznak, amely bizonyos körülmények között lokalizációs jelentésű is lehet. Kiterjedt agytumor diffúz fejfájást okoz. Ugyancsak egyoldali halántéktáji fájdalmat okoz az arteritis temporalis, melynek azonban helyi oka a fizikális vizsgálatkor kiderül. A halántéktájon, kétoldalt mutatkozik a szorító jellegű, ideges fejfájás.

Ugyancsak halántéktáji, de inkább feszítő jellegű a kifáradás, rossz levegő, megerőltetés, tűző nap hatására keletkező fájdalom. A hypertonias fejfájás, mely gyakran nem a hypertonia közvetlen következménye, tarkótáji, máskor frontális. Homloktáji fejfájás jellemző sinusitisre, vagy a szem betegségei vagy fénytörési rendellenesség okozta fejfájásra is. A homloktájon, még inkább kétoldalt a halántéktájon okoz fejfájást a hypophysis tumora vagy a suprasellarisan elhelyezkedő tumor. A kisagyi tumorok, a hátsó scala tumorai általában tarkótáji fejfájást okoznak, a kisagyhíd szögleti tumor pl. az azonos oldali fül mögötti tájon nyomási és spontán fájdalmat vált ki.

Tarkótáji fejfájásban a már említett hypertonián kívül myalgiára, myositisre, fibrositisre kell gondolnunk, vagy a nyak fájdalmainak tárgyalásakor említendő csigolya és egyéb megbetegedésekre. Helyi kopogtatási vagy nyomási érzékenység periostitises, a csont megbetegedésein kívül ritkán agytumorban, a homloktájon és az arcon sinusitis okozta fájdalomban fordul elő. Neuralgiákban általában az idegek kilépési helye érzékeny és fájdalmas. Ideges eredetű fejfájásokban és sympathalgiákban is tapasztalható bőrérzékenység, különösen a hajas fejbőrön. Traumák után a koponyacsont igen sokáig érzékeny marad.

A fájdalom megjelenésének ideje

A migrén és a hypertonia fejfájása gyakran a reggeli órákban jelenik meg, rendszerint úgy, hogy a beteg a fájdalomra ébred. Ugyancsak az éjszakai pihenés végén erős a nyaki spondylarthrosisos fájdalom. Ez utóbbi felkelés után megszűnik, a hipertenzió fájdalma tovább tart, a migrén fájdalma pedig fokozódik, és legfeljebb a délutáni órákra enyhül.

Ugyancsak reggel a legerősebb a sinusitis fájdalma, mely a nap folyamán szintén enyhülni szokott. Ha egyáltalán függ a napszaktól, az agytumorral vagy más agynyomás-fokozódást okozó betegséggel kapcsolatos fejfájás általában a délelőtti órákban, esetleg éjszaka a legkínzóbb. Mindezekkel ellentétben a szem eredetű vagy kimerültséggel kapcsolatos nervosus pszichogén fejfájás a nap folyamán kezdődik el és estére a legerősebb.

A neurasthenia tüneteként mutatkozó fejfájás nappal ugyancsak erősödik, az esti órákban azonban legtöbbször elmúlik. Minden súlyos fejfájás – így a meningitis, encephalitis okozta fájdalom, de az agytumorral kapcsolatos súlyos fájdalom is – gyakran éjszaka a legerősebb és a beteget gátolja alvásában. A kínzó éjszakai fejfájás egyébként luesre szokott jellemző lenni. Reggeli fejfájás kínozza az alkohollal vagy kábítószerekkel élő beteget, és a reggel megjelenő fájdalom esetében arra is gondolnunk kell, hogy a beteget éjszaka érte valamilyen ártalom: pl. szénmonoxid, mely a rosszul szelelő kályhában keletkezett.

Beteg elhelyezkedése

A fájdalom megjelenésének idejét a beteg elhelyezkedése is befolyásolja. Az ágynyugalom vízszintes helyzete a fejfájások legnagyobb részében enyhülést hoz. Migrénben azonban azt tapasztaljuk, hogy a vízszintes helyzet nem kedvező, és legelőnyösebb a fej függőleges tartása, tehát az ülő helyzet. A sinusitis okozta fejfájás lefekvéskor átmenetileg rosszabbodik, negyedfél óra alatt azonban lassan enyhülni szokott. Vízszintes helyzetben enyhül a tumoros fejfájás is.

A fejfájás mozgáskor, helyzetváltoztatáskor legtöbbször fokozódik, bármilyen eredetű is. Köhögésre, erőlködésre (pl. székelés) is csaknem valamenynyi okból szármázó fejfájás fokozódik. Ez a panasz azonban aránylag gyakran az arteriosclerosisos vagy a hypertonias betegek megfigyelése.

Hosszan tartó fejfájás oka

Ha a fájdalom évtizedek óta tart, legtöbbször ideges eredetű, szinte meg szokottá vált neurosisos fejfájásra kell gondolnunk. Idült betegségek okozta fejfájás is rosszabbodhatik akut módon, a hirtelen keletkező fejfájás tehát nem zárja ki pl. arteriosclerosis, hypertonia vagy akár sclerosis multiplex fejfájásának lehetőségét. A rohamszerű fejfájás elsősorban migrénre, neuralgiákra jellemző, ha azonban valakinek szabályos, de rövidebb időközökben ismétlődik a fejfájása, kétnaponként vagy akár naponként, intermittáló lázzal járó betegségre vagy akár malarias roham okozta fejfájásra gondolhatunk. A hosszú szünetek után hosszabb periódusokban mutatkozó fejfájás, és még inkább arcfájdalom, „cluster” fájdalmakra utal.

A fejfájás minősége

A fejfájás minőségéből és jellegéből eredetére alig lehet következtetni. A villanó, szúró rohamszerű fájdalom a trigeminus neuralgiát jellemzi; a heves, görcsös, hányingeres, émelygős, ugyancsak rohamszerű fejfájás a migrén jellemzője. Lüktető jellegű a fájdalom lázas betegségekben, hypertensióban, meningitisben, néha sinusitisben. A szorító, abroncsszerű fejfájás ideges eredetre jellemző; feszítő, tompa, szédítő fejfájás arteriosclerosis cerebrire. Minél színesebben ecseteli a beteg fejfájásának jellegét, minél több hasonlatot vesz segítségül annak elmondásában, annál valószínűbb a funkcionális eredet.

Tumorokban állandó, egyenletes tompa fájdalom fordul elő. Ilyen a meningitises fájdalom is, mely azonban változó intenzitású, lüktető lehet. Ha a fájdalom igen súlyos, tartósan kínzó, minden esetben organikus betegséget kell feltételeznünk: agytumort, meningitist, encephalitist, megrepedt agyi anaeurysmát stb. a fájdalom intenzitásának megítélésében természetesen tekintetbe kell vennünk a beteg egyéniségét is. Vannak olyan betegek, akik a legnagyobb fájdalmakat is türelemmel és nyugodt fegyelemmel viselik, mások a csekély fájdalmakra is súlyos panaszokkal reagálnak.

A fejfájást kísérő zavarok

Hányás és émelygés leggyakrabban migrénben, máskor glaukómas rohamban fordul elő, de a hypertonias krízisek is fejfájással és hányással járhatnak. Ha a fejfájást lázas betegség okozza, az esetleges hidegrázást is hányinger és hányás kísérheti. Az émelygés nélkül vagy kevés émelygéssel hirtelen keletkező, „teli szájjal” hányás agynyomás-fokozódásra jellemző és agytumorban, meningitisben fordul elő. Pszichés zavarok legtöbbször organikus agyi betegség, tumor vagy vascularis megbetegedés jelei. Előfordulhatnak encephalitisben is.

Látászavar a migrénes roham kezdetére jellemző

Az akut glaukómas roham speciális látászavart okoz (színes körök a fény körül). A pangásos papillával járó megbetegedések a látás romlásából is megítélhetők. Hipertenzió, idült vesebetegség fejfájását szemfenéki vérzés, retinitis jellemzi, mely szintén látászavart okoz. Szabályos látótérkiesés a hypophysis tumoraira, esetleg a halántéklebeny tumorára jellemző.

A szem fénytörési zavara, akut iritis megfelelő látási zavarokkal, szemfájással társuló fejfájást okoz. Szemizombénulás leggyakrabban agytumor, encephalitis, máskor meningitis, basilaris anaeurysma, encephalomalacia következménye, hypertonias eredetű vagy arteriosclerosisos agyi bántalom okozhatja gyakran diabéteszben, ritkán a periostitis orbitális.

Hallászavar

Hallászavar elsősorban a fejfájás füleredetére utal. Bizonyos agy tumor ok is okozhatják, így pl. a kisagyhíd szöglet tumora.

Szédülés

Szédülés a migrén rohamát szokta megelőzni, ugyancsak lehet agytumor, igen gyakran arteriosclerosis vagy hypertonia tünete. Szédüléssel jár a traumás fejfájás minden formája. A Meniére-szindróma, melynek fő tünete a szédülés néha szintén fejfájással jár.

Láz

A láz vagy fejfájást okozó infekciós betegség következménye (influenza, typhus, meningitis stb.) vagy sinusitist jelez. Lázas fejfájás leggyakrabban meningitisben vagy meningismusban fordul elő. Agytumor, agytályog is járhat lázzal. Hidegrázás, hőség érzése láz nélkül migrénes rohamban fordul elő.

Aluszékonyság

Aluszékonysag, bágyadtság, kimerültség érzése az anaemias fejfájások kísérő tünete, de encephalitisre is jellemző, máskor egyszerű neurasthenia jele. Az ilyen általános idegrendszeri panaszokkal járó neurosist nehéz elkülöníteni a cerebrális arteriosclerosis kezdeti állapotától.

Polyuria

Polyuria a migrénes roham lezajlását szokta követni. A 3. agykamra tumorának ritka eseteiben is előfordul. A diabétesz insipidus néha ugyancsak fejfájással jár.

A liquorlelet fejfájásban

Ha a fejfájós beteg liquora lebocsátásakor nagyobb nyomással ürül, meningitisre gondolunk. Minden más agynyomás-fokozódással járó betegségben is nő a liquor nyomása, ha azonban pangásos papillát találunk, nem szabad lumbálpunkciót végeznünk. A liquorvizsgálat alkalmas lehet a meningitisek különböző fajtáinak elkülönítésére, erről azonban más cikkben részletesen szólunk. Sejtszámszaporulat ugyancsak meningitis jele, kisfokú pleocytosis encephalitisben, agytályogban is előfordul.

A röntgenlelet

A radiológiai vizsgálatnak a sinusitisek diagnózisában, a csontok betegségeinek felismerésében közvetett diagnózisában van jelentősége. Anaeurysmák angiográfia segítségével mutathatók ki. Az agynyomás fokozódásának jelei egyszerű röntgenfelvételen is kimutathatók, agytumorok diagnózisában azonban az encefalográfiának, ventrikulográfiának és arteriográfiának döntő szerepe van. Néha kimutatható az agyi erek vagy a hypophysis meszesedése is. A röntgenvizsgálat felhasználható a csigolyafolyamatokból, arthrosisból származó fejfájás felismerésére is. Az agytumorok diagnózisában a legfontosabb vizsgálati leletet az ügyi szcintigráfia nyújtja.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.