Fájdalmak diagnózisa

A lép betegségei és fájdalmai

A lép megnagyobbodása – bármilyen eredetű – tompa nyomásérzést okoz a bal hypochondriumban, mely éles fájdalommá alakul akkor, amikor perisplenitis keletkezik, vagy ha a lépben vérzés, infarktus, tályog, esetleg daganat keletkezik. A splenomegalia egyszerű tapintással vagy kopogtatással, kétes esetben szcintigráfia segítségével állapítható meg és így a probléma legtöbbször az, hogy a splenomegalia valóban a lép megnagyobbodásae és ha igen, mi idézi elő.

A perisplenitis a spontán fájdalom, tapintási fájdalom és a néha érezhető, többször hallható dörzsölő zörej alapján ismerhető fel. Perisplenitis mindenfajta lépnagyobbodás következménye lehet, leukaemias, polycythaemiás, cirrhosisos, myelosclerosisos lépben egyaránt előfordul, leginkább azonban léptályog vagy lépinfarktus következménye. Maga a lép inkább nyomásérzést, idegentestérzést okoz, ha azonban a lép igen nagy – pl. leukaemiában, lymphogranulomatosisban, Gaucherkórban, haemolytikus anaemiákban, néha akut hepatitisben – erős fájdalom keletkezhet perisplenitis nélkül is, a környező szövetekre gyakorolt nyomás következtében.

Lépfájdalom jellegzetessége

A lép fájdalma a légzéssel is összefügg és ezért el kell különítenünk a bal oldali pleuritis fájdalmától. Dörzszörej perisplenitisben elsősorban a megnagyobbodott lép felett, a bordákon kívüli területen hallható. Köhögés, hőemelkedés általában nincs, amennyiben az alapbetegség, pl. leukaemia nem okoz lázat.

Lépabscessusm leginkább szubakut bakteriális endocarditisben gondolhatunk, amikor a lépben keletkező infarktus gennyed el. A lép területének fájdalmasságán kívül láz, leucocytosis és legtöbbször bal oldali kísérő pleuritis teszi a kórképet felismerhetővé. A pleurapunctatumban fehérvérsejteket találunk.

Egy esetünkben hosszú ideig ismeretlen okból lázas férfi bal pleuraűrében jelent meg minimális folyadék, melynek punctatumában bőven találtunk fehérvérsejteket. Ugyanakkor léptáji fájdalom is kialakult. Léptályog vagy bal oldali subphrenikus abscessus diagnózisa alapján műtétre került sor. A sebész megtalálta a lépabscessust, splenectomiát végzett. Később kiderült, hogy a betegnek szubakut bakteriális endocarditise volt és a lépabscessus infarktus elgennyedéséből származott.

Lépbetegségek kimutatására alkalmas eljárások

Ma a diagnózist megkönnyítik olyan eljárások, melyek a lép gócos megbetegedésének kimutatására alkalmasak, ha a lépszövet megbetegedésének területe elég nagy ahhoz, hogy e módszerekkel feltüntethető legyen. Ilyen eljárás elsősorban a lép szcintigráfiája. Bizonyos esetekben a szplenoportográfia és a szelektív visceralis angiográfia is felhasználható. Ez utóbbi eljárással természetesen egyéb szöveti változás, így pl. a lép cisztája is kimutatható vagy a lép haemangiomája. Ezek a megbetegedések fájdalmat nem okoznak, inkább splenomegalia okai lehetnek.

A lép infarktusa dekompenzált, különösen pitvari fibrillatióban szenvedő betegek nem ritka megbetegedése. Hirtelen, a bal bordaív alatti, néha szúró, máskor tompa fájdalom jellemzi, kisfokú défense a lép területén, a légzés fájdalmassága és néha 1-2 nap alatt kialakuló perisplenitises dörzsölés. Elsősorban olyankor gondolunk lépinfarktus lehetőségére, amikor a betegnek stenosis ostii venosi sinistri vitiuma van, vagy ha már volt veseinfarktusa, vagy régebben hasonló hirtelen léptáji fájdalma.

A lépruptura

A lépruptura akut hasi katasztrófa képében jelenik meg. Bangbetegség, malaria, Gaucher-kór szövődménye, ritkábban mononucleosis infectiosában, polycythaemiában is előfordul. Leírták a karcinóma metasztázisokkal infiltrait lép rupturáját is. Szubakut bakteriális endocarditisben a lép spontán rupturája nem ritkaság, leírtak azonban léprupturát influenza kapcsán, malignus lymphomában, paroxysmusos éjszakai haemoglobinuriában, vénás thrombosis következtében, előfordul azonban a lép rupturája kimutatható ok nélkül is. Diagnózisának lehetőségét a fenti betegségekben kialakuló hirtelen bal hasi fájdalom, collapsus és hasi katasztrófa képe adja.

A lépvéna thrombosisa ugyancsak hirtelen keletkező bal bordaív alatti fájdalmat okoz, melyet legtöbbször haematemesis vagy legalábbis melaena és gyorsan kifejlődő splenomegalia kísér. Ritka jelenség a lép torsiója, mely a vena lienalis megrepedésével is járhat. A diagnózis csak műtétkor biztosítható.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.