• fejfájás
• migrén

A migrén és annak folyamata

Azt hihetnénk, hogy ebben az esetben a fejfájás maga a betegség. Biztosan nem erről van szó, hiszen előfordulnak fejfájás nélküli esetek is és a migrénben szenvedőknek nemegyszer panaszaik vannak a fejfájásos rohamok közti időben is. Általános betegség, mely néha allergiahajlammal párosul, sokszor jár ideges tünetekkel és ritkán az egyszerű emberek betegsége.

A migrénes egyén általában túlérzékeny, ingerlékeny, feszült, túlzottan lelkiismeretes, nemegyszer kicsinyes, máskor aszkézisre hajlamos, általában intelligens, de az emberekkel való érintkezésében nehézségekkel küzd, gátlásos. Valójában kevés olyan egzakt vizsgálat van, mely a mondottakat bizonyítaná. Úgy tűnik, hogy a migrén és a psychicum kapcsolata túlzott.

A migrén folyamata

A migrén a vascularis fejfájások sorába tartozik. A rohamot megelőző vasoconstrictio, majd a roham alatt bekövetkező érfalellazulás, fokozott áramlás, az artériafal steril gyulladása vagy az érfal feszülésének elképzelése nem elegendő magyarázat a migrénes panaszok keletkezésére. Biztonsággal csak annyit állíthatunk, hogy a migrén komplex vasomotoros zavar. Újabban keletkezésében előtérbe került humorális tényezők, így elsősorban szerotonin, bradykinin, noradrenalin szerepe. Antiszerotonin készítmények hatásos megelőzői a migrénes roham keletkezésének.

Ha a migréntípusú vasomotoros fejfájást meg akarjuk határozni, azt mondhatjuk, hogy familiárisán megjelenő, rohamokban mutatkozó, visszatérő, legtöbbször egyoldali fejfájás, mely étvágytalansággal, hányingerrel, hányással jár; gyakran sensoros, motoros és hangulati idegrendszeri elváltozások előzik meg. A betegségre elsősorban a periodicitás jellemző, valamint a fejfájás féloldali megjelenése, az utóbbi sajátság azonban nem mindig mutatkozik, és előfordul, hogy a kezdetben típusos migrénes fejfájás idővel két oldalra, esetleg az egész fej területére kiterjed.

A rohamszerű fejfájás

A rohamszerű fejfájást, mely rendszerint már reggel kezdődik és határozottan lüktető jellegű, ideges tünetek kísérik, és legtöbbször a következő jelenségek is: émelygés, hányinger, gyakran hányás, fénykerülés, szemkáprázás, szédülés, székrekedés, esetleg hasmenés. Magát a rohamot scotorna, szemkáprázás, hemianopsia, paraesthesia, beszédzavar előzheti meg.

A roham alatt a legváltozatosabb tünetek mutatkozhatnak: szédülés, tremor, hasi feszülés, sápadtság, a végtagok hidegsége, zsibbadása, szájszárazság, izzadás, esetleg borzongás, hidegrázás érzése. A roham néhány óráig, de súlyos esetben napokig is eltarthat. Típusos formájában könnyű felismerni a migrénes rohamot, gondolnunk kell azonban migrénre olyan féloldalt megjelenő rohamszerű fejfájás esetében is, mely az ismertetett tünetekkel nem jár.

A betegek – inkább nők, mint férfiak – gyakran fejfájásra ébrednek, amely csak a déli vagy késő esti órákban szűnik meg lassan, fokozatosan. Máskor a melléktünetek olyan mértékben dominálnak, hogy a fejfájás szinte a háttérbe szorul, esetleg el is marad. Gyermekek, serdülők „abdominális migrén”-jében a hasi görcsök annyira előtérbe kerülnek, hogy ileus, epekőroham, ulcus stb. gyanúját kelthetik.

Migrénes rohamok

A migrénes rohamok rendszerint a serdülés korában kezdődnek, de bármily életkorban megjelenhetnek először. A rohamok száma és intenzitása a korral általában csökken. Egy családban rendszerint több migrénes egyén fordul elő, állítólag migrén és epilepszia együttes előfordulása sem ritka. Nőkön a rohamok menstruációval lehetnek kapcsolatosak, terhesség alatt gyakran megszűnnek. A klimax beálltával az igazi migrén megszűnik. Testi és szellemi megerőltetés szaporíthatja és súlyosbíthatja a rohamokat. Ezek kiváltásában néha allergiás tényezők is kideríthetők. Van, akinél csokoládé, kávé vagy más étel szerepelhet a rohamok kiváltásában.

Igen jellemző az igazi migrénes fejfájásra ergotamin tartarát parenterális 1-2 mg-jának – különösen a roham kezdetén – gyors fájdalomcsillapító hatása. Koffein az ergotamin tartarátnak ebben a tekintetben synergistája. Sajnos az ergotamin tartarát gyakran okoz melléktüneteket, így hatására izomfájdalom, paraesthesia, nausea, hányás, szívtáji fájdalom keletkezhet. Az ergotamin tartarát hatása azonban olyan határozott, hogy e gyógyszer adása diagnosztikus próbaként is felhasználható. A fájdalmat általában enyhíti a carotisra gyakorolt nyomás is.

Átmenetileg a fájdalmat temporális, frontális, supraorbitalis, fül mögötti, tarkótáji nyomással is befolyásolhatjuk. Ebben az utóbbi tekintetben a migrénes fájdalom hasonlít a hypertoniában szenvedők fejfájásához. Az ideges eredetű fejfájást a nyomás általában inkább fokozza. Vízszintes helyzetben a migrénes fájdalom általában nagyobb mértékű, mint a fej függőleges tartásakor. Az agytumor okozta fejfájás éppen ellenkezőképpen viselkedik.

A migrén fájdalmának jelenléte

A migrén fájdalma leggyakrabban a halántéktájon vagy a tarkótájon jelenik meg, de előfordul pl. a szem mögött érzett vagy az arcra terjedő, vagy akár az állkapocsszöglet tájékára, esetleg a vállba terjedő fájdalom is. Az erek tágulásából és feszüléséből származó fájdalomhoz izom kontrakció okozta fájdalom is társul. Ezt természetesen az ergotamin tartarát nem szünteti meg.

A migrén időtartama

Ha a roham már néhány órája tart, a fájdalomlüktető jellege megszűnik és az állandóvá, egyenletessé válik. Ez az artéria tartósan tágult állapotával magyarázható. Ebben a stádiumban a Gynergen már nem hat. A tágult és rigid artéria temporalis pl. jól tapinthatóvá válik ilyenkor és határozottabban érezhető, mint a rohamok közti időben. Ilyen esetekben az arteriafal izomzatának és adventitiájának ödémáját tételezik fel, mely tartós vasodilatatio kísérleti létrehozásakor is kimutatható.

A migrénes rohamot olykor polyuria követi. Egyéb fejfájások közül polyuria csak a diabetes insipidust okozó tumorok esetében fordul elő. Polyuriával végződik azonban minden vegetatív idegrendszeri érzékenységgel járó roham, de a paroxysmusos tachycardia is.

Nagymértékben jellemzők a migrénre a beteg pszichés tünetei is, a nyugalomra, csendre irányuló vágy, depresszió, a gyakran negativisztikus viselkedés, máskor túlérzékenység, ingerlékenység. E tünetek azonban más okból származó, pl. tumoros fejfájásban is előfordulnak. Nem ritkák a migrénnel kapcsolatos féloldali vasomotoros zavarok sem; az arc sápadtsága, máskor kipirulása, esetleg a pupillák különbsége is megfigyelhető a roham alatt. Köztiagyi tünetek is előfordulnak eszméletvesztéssel.

A migrénes rohamok utalhatnak betegségre

A migrénes rohamok kapcsán bizonyos esetekben átmeneti oculomotorius bénulást láttak, amelynek tünete ptosis, strabismus divergens, mydriasis volt. Ezekben az esetekben azonban utólag legtöbbször tumor, aneurysma vagy más organikus bántalom derült ki; oculomotoriusbénulással járó fejfájás esetében tehát inkább organikus okra gondoljunk.

A migrén klasszikus formája csupán az esetek mintegy 10%-ában figyelhető meg. Erre a kontralaterális neurológiai jelenségekben, leginkább látászavarban nyilvánuló prodromális, esetleg sensoros vagy motoros jelenségek jellemzők. Az egyoldali, lüktető jellegű fájdalmat étvágytalanság, hányinger, hányás kíséri. A migrén leggyakoribb formájában a prodroma nem határozott és néha órákkal, sőt napokkal előzheti meg a rohamot, máskor egészen hiányzik. Leginkább pszichés, hangulatbeli zavarokban, gastrointestinalis jelenségekben, a vízforgalom zavaraiban, pl. oedema képződésben nyilvánul meg. A roham maga elhúzódó, esetleg több napig tart és nemegyszer kétoldali.

A migrén különleges alakja

Az ún. „cluster headache” rohamok hosszú ideig elmaradnak, akár évekig is szünetelnek, máskor halmozottan jelennek meg, de rövidek. Az inkább fiatalkorban megjelenő hemiplegiás vagy ophthalmoplegiás migrén, az artéria basilaris migrén, a maradandó változásokkal járó szövődményes forma a migrénnek különleges alakja. Mindezekről a következő cikkben részletesen szólunk.

A migrént mindig el kell különítenünk más rekurráló fejfájástípusoktól. Ilyenek az intracranialis angiomákkal (leggyakrabban a parietooccipitalis régióban) járó fejfájásos rohamok, melyek az angioma oldalán jelennek meg. Tartós idegrendszeri tünetek regisztrálása, agyi arteriográfia, computertomográfia, a fejen hallható zörej teszi lehetővé felismerését. Migrénes beteg koponyájának auscultatiója ezért mindig ajánlatos.

Agytumorok fejfájása korai szakban intermittáló is lehet, gyakran mutatkozik kora reggel vagy éjszaka. A fej mozgásakor, köhögéskor, erőlködéskor a fájdalom fokozódik. Az arteritis temporalis idősebb emberen fordul elő és főleg helyi fájdalom, tartós, mély, égő fájdalom, mely különbözik a migrénlüktető fájdalmától. Az artéria basilaris vagy a carotis elégtelenségével, a hypertoniával járó fejfájásokról a vascularis fejfájások között szólunk. Az elkülönítésben szóba jön még a glaucoma okozta fejfájás és az izom összehúzódás okozta fejfájás.

A glaucoma fejfájás jellemzői

A glaucoma fejfájása ugyancsak rohamszerűen jelenik meg, ugyancsak féloldali, de leginkább magának a szemnek a területére és a szem környékére lokalizálódik. A fájdalom azonban néha kisugárzik a halántéktájra, a homloktájra, sőt a fül, esetleg a nyak területére is, így nemcsak migrénnel, de trigeminus neuralgiával is összetéveszthető.

Az akut glaucomás roham általános rosszulléttel és nemritkán hányással is járhat. Jellemző a lámpa vagy más fényforrás körül mutatkozó színes körök látása. E gyűrűk megjelenése vezeti be a rohamot. Gyanúnkat glaucoma irányában a tág, enyhén reagáló pupilla kelti fel, és a diagnózist a szem nyomásának mérése igazolja. Helyes szabály, hogy mindenfajta fejfájás esetében kérjük fel a szemészt is a beteg vizsgálatára, a szembetegségek egész sora okozhat ugyanis fejfájást. A szem eredetű fejfájásról a későbbiek során részletesebben szólunk.

Az izomösszehúzódásos fejfájás leggyakrabban a tarkótájon jelenik meg, nem jár prodromával és legtöbbször kétoldali, nem lüktető, inkább szorító, nyomó jellegű és gyakran tartós. Ilyen fájdalom azonban a migrénes rohamot is kísérheti és a kétféle fájdalomjelenséget csak igen gondos anamnézissel lehet elkülöníteni.

Néha a migrén jellegét utánozza a vasomotoros fejfájás is, melyet zavart keltő elnevezése helyett inkább neveznénk ideges fejfájásnak. Ez inkább krónikus panasz, melynek azonban rohamszerű megnyilvánulásai is ismeretesek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.