Ecet származása alkotóelemei egészségtana elkészítése
Már az ókorban felismerték, hogy az ecet egészséges, Nagy Sándor is, Július Caesar is vitt magával ecetet hódító útjaira katonái szomjúságának csillapítására. Kleopátra szépészeti célokra használta, amikor pedig Európában a pestis dühöngött az orvosok ecettel védték magukat a ragály ellen. Az ecet éppen jótékony egészségi hatása következtében ért el napjainkban soha nem látott népszerűséget. Ma már a legkülönfélébb ízesítésű és előállítású ecetek kaphatók: van almaecet, eperecet, de levendula-, dió- és citromecet is.
Honnan származik az ecet?
A szőlőtermesztő népek hamar rájöttek arra, hogy az alkoholtartalmú italok erjedésekor ecet keletkezik. Ezt nemcsak étkezési, hanem gyógyászati célokra is használták. A babilóniaiak már úgy 5000 évvel időszámításunk előtt is nagy becsben tartották az ecetet gyógyhatásáért, ők a datolyapálma terméséből állították elő. Hippokratész görög orvos a sebeket ecetes borogatással gyógyította.
A Biblia is említést tesz arról, hogy italként ecetes vizet fogyasztottak. Hosszú időn át ez volt az egyik szer, amellyel az élelmiszereket tartósítani tudták, míg csak a hűtőszekrény át nem vette ezt a szerepet.
A kérdést, hogy a borból hosszabb-rövidebb idő alatt miért lesz ecet, a francia Louis Pasteur válaszolta meg. 1846-ban jött rá, hogy az ecetbaktériumok (acetobakter) oxigén segítségével az alkoholt ecetsavvá alakítják át. Napjainkban különböző eljárásokkal készítenek ecetet borból, gyümölcsökből, sherryből, borpárlatból, vagy éppen rizsből. A szokásos étkezési ecet általában 5-15,5 gramm ecetsavat tartalmaz deciliterenként.
Milyen alkotóelemekből áll?
Az ecet 95%-a víz, ezért érthetően igen kalóriaszegény: egy evőkanál ecet 2 kalóriát tartalmaz. Az ecetsav mellett találhatók benne egyéb szerves savak is, így citromsav vagy almasav. Vannak azonban benne csekély mennyiségben vitaminok is, különösképpen A-, C-, B1, B2-, B6- vitamin és pantoténsav, továbbá ásványi anyagok (mindenekelőtt kálium, magnézium, vas, kalcium és nátrium).
A legfontosabb nyomelemek közül említésre méltó benne a cink, a réz, a mangán, a kobalt, a jód, a fluor és a szelén. Egészségünk szempontjából értékesek a másodlagos növényi anyagok is, elsősorban a flavonoidok, valamint az enzimek és az aminosavak. Az almaecet tartalmaz koleszterincsökkentő ballasztanyagot, (alma) pektint is, továbbá B12-vitamint.
Legfontosabb tudnivalók az ecetről dióhéjban
- Bár az ecet savanyú, ásványi anyagainak köszönhetően szervezetünkben bázisosan hat. Fontos bázisképzőként ezért kerülhető el segítségével, hogy szervezetünkben túl sok sav képződjön.
- A bioecetet nem pasztörizálják, nem kénezik, így minden értékes anyag megtalálható benne. Előállításakor nem adnak hozzá mesterséges aromaanyagot, és nem kezelik oxidációt gátló anyagokkal sem.
- A híres olasz balzsamecet olyan borecet, amelyhez nagy koncentrátumú szőlőmustot adnak, majd az ecetet 12 évig hordóban érlelik.
- Külsőleg alkalmazva az ecet alkalmas lemosásra, borogatáshoz, lázcsökkentésre. Az almaecetes masszázzsal serkenthetjük a bőr vérkeringését, felfrissíthetjük a fáradt bőrt.
Egészségtani jelentősége
Az ecet nélkülözhetetlen ízesítő- és tartósítószer, egyetlen konyha sem lehet meg nélküle. Mindemellett számos egészségtani hatása is van. Az ecetben található savak gyorsítják az anyagcsere-folyamatokat, serkentik a nyáltermelést és aktivizálják az emésztést, s így a felvett zsírok és szénhidrátok jobban hasznosulnak.
Káliumtartalmánál fogva vízhajtó hatású is, ami rendkívül fontos a szervezet általános méregtelenítése szempontjából. A kálium emellett serkenti az agyműködést, támogatja az idegrendszer működését. Rendszeres ecetfogyasztással elérhető a vér kismértékű hígítása is. Az orvosi tapasztalat szerint az almaecetnek többféle gyógyhatása is van: jótékonyan hat végtagfájdalom, bőrgyulladás, húgyúti megbetegedés esetén. Enyhe antibakteriális hatása folytán megakadályozza a gyulladások kialakulását. Az almaecet pektintartalmánál fogva koleszterincsökkentő hatású is.
Egészséges élvezet
Minthogy az ecet sok fémet képes megkötni, ami egészségkárosító fémsók létrejöttét eredményezheti, az ecetet soha ne tároljuk fémkancsóban, csak sötét üvegedényben.
Illatos fűszerecet
Hozzávalók (kb. 1 liter)
2-2 evőkanál bazsalikom, kakukkfű, majoránna, lestyán és petrezselyem zöldje, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál mustármag, 7 szem fekete bors, 1 liter almaecet vagy fehérborecet
Elkészítés
A fűszernövényeket megmossuk, lecsöpögtetjük, finomra vágjuk. A fokhagymát félbevágjuk. Az ecetet a zöldfűszerekre, fokhagymára, a mustármagra és a szemes borsra öntjük, az üveget lezárjuk, és sötét, hűvös helyen 2-4 hétig érleljük. 1-2 naponta megforgatjuk, megrázogatjuk. Ha az ízek kellőképp összeértek, szitán vagy gézen átszűrjük, és kisebb üvegekbe töltjük. Tetszés szerint tehetünk az üvegekbe egy-egy szál friss zöldfűszert. Az ecetet egyaránt használhatjuk főzelékek, húsételek, saláták ízesítésére.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.