• állkapocs
• ízület

Állkapocs-ízületi szindróma

Ha szája kinyitásakor és becsukásakor fájdalmat érez, lehet, hogy állkapocs-ízületi szindrómában (angol rövidítéssel TMJ) szenved. A csaknem minden hatodik embert – többnyire nőket – érintő rendellenesség fájdalmat és érzékenységet okoz a fültőnél, ahol az állkapocscsont (az alsó állkapocs) a fej oldalán lévő halántékcsonttal ízesül. Ez a szervezet legtöbbet dolgozó ízülete; rugalmasságának köszönhetően tudjuk állkap­csunkat fel-le és jobbra-balra mozgatni.

Tünetei

Ha azonban probléma van vele, az nemcsak magánál az ízületnél okoz­hat fájdalmat és érzékenységet, hanem ezenkívül fül-, fej- és fogfájáshoz is vezethet, s megakadályozhatja, hogy az ember képes legyen a száját a megszokott mértékben kinyitni.

Okok

A rendellenesség egyik leggyakoribb oka az, hogy a beteg napköz­ben és éjszaka összeszorítja vagy csikorgatja a fogát. Emiatt elkophat az ízesülő csontvégek közötti kis korong, amely segít elnyelni az állkapocs mozgásakor jelentkező terhelést. Ha a korong elkopik, megsérül vagy elmozdul a helyéről, fájdalmat érezhet, illetve az állkapocs mozgásakor pattanó hangot is hallhat a csontból. Állkapocs-ízületi szindróma akkor is kialakulhat, ha az ízületi porc kopás vagy reumás ízületi gyulladás miatt károsodik, ha az ízület megsérül, vagy ha az állkapocs izmai egyszerűen kimerülnek a fogak állandó összeszorításától, illetve csikorgatásától.

Ezenkívül még a rossz testtartás is közrejátszhat benne: ha ugyanis egész nap ugyanabban a helyzetben üldögél, az megterhelheti az arc és a nyak izmait. Az ok természetesen nagymértékben befolyásolja, mit tesz majd az orvos a fájdalom enyhítése érdekében. A probléma kezelése sokféle lehet a fogorvosi ellátástól kezdve egészen a műtétig, de sok esetben a legegysze­rűbb módszerek a leghatásosabbak.

Az első teendők

Amikor állkapcsába belehasít a fájdalom, nehéz bármi másra figyelni – az alábbi lépések azonban enyhíthetik a panaszát.

1. Használja kevesebbet az állkapcsát!

Nem kell abbahagynia a beszédet, viszont sokat segít, ha puhább ételeket választ, kisebb falatokra vágja fel a táplálékot és lemond a rágógumiról.

2. Szedjen gyulladáscsökkentőket!

A vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő szerek, mint az ibuprofen és a naproxen, négy-hat óránként szedve enyhülést hozhatnak.

3. Készítsen meleg borogatást!

A gyulladáscsökkentő bevétele után nyomjon az arcára 15 percen át forró törülközőt, hogy ellazítsa állkapcsa izmait. Ez a módszer gyakran cso­dákra képes.

4. Derítse ki a fájdalom okát!

Ha az állkapocs-ízületi szindróma már hosszabb ideje kínozza, menjen el orvosához vagy egy fogorvoshoz.

Mit tehet az orvos?

Orvosa, illetve fogorvosa először is kérdéseket tesz föl: Mennyi ideje érzi a fájdalmat? Milyen jellegű a fájdalom? Érte-e sérülés az állkapcsát, vagy részesült-e a közelmúltban fogászati kezelésben? Olykor fogászati beavatkozás is kiválthatja a TMJ-t, mert túl nagy terhelésnek teszik ki, esetleg hátrafelé nyomják az ízületet, vagy mert túl hosszú ideig kell tágra nyitnia a száját. A szakember a fogait és a harapását is ellenőrzi, és megfigyeli, nem hallatszik-e kattogó hang állkapcsa mozgatásakor. Ezenkívül még arról is érdeklődhet, nem túl feszült-e mostanában.

Miután mindent kiderített, az alábbi módszerek közül javasolhat akár többet is.

Szájvédő. Amennyiben fájdalmát fogcsikorgatás okozza, orvosa lágy vagy kemény harapásvédőt (más néven szájvédőt) írhat föl egy rövid időre. Az eszközt az alsó vagy a felső fogsorára kell rácsúsztatni, amely így meg­akadályozza, hogy álmában a fogát csikorgassa. A szájvédő alkalmazásá­val kapcsolatos vizsgálatok eredményei azonban vegyesek – talán mon­dani sem kell, hogy ha fájdalma nem enyhül, netalán erősödik, azonnal hagyja abba az eszköz használatát, és jelezze a problémát fogorvosának.

Harapáskorrekció. Egyes esetekben az állkapocs-ízületi szindrómát a nem megfelelő harapás okozza, amit fogorvosa a fogak túl magas csú­csainak lecsiszolásával, illetve a hiányzó fogak vagy fogrészek pótlásával korrigálhat. Esetleg a teljes rágófelszínt beborító harapásemelő nyugalmi helyzetbe hozhatja az ízületet.

Ízületi punkció. Fogorvosa tűt szúrhat az ízületbe, hogy kimossa onnan a szövettörmeléket és a gyulladásból származó váladékot.

Triciklikus antidepresszánsok. Egy kis léptékű, három héten át folyta­tott vizsgálat során az amitriptilin nevű antidepresszánst szedő TMJ-ben szenvedő páciensek 75 százaléka számolt be fájdalma jelentős enyhülésé­ről, míg a placebóval „kezelt” kontrollcsoportban ugyanez az arány csak 28 százalék volt. A szer azáltal hat, hogy növeli néhány, a fájdalmat eny­hítő hatású idegi ingerületátvivő anyag szintjét.

Segítsen magán!

A TMJ-t sok esetben a fogak stressz miatti összeszorítása, a rossz testtartás vagy egy hosszadalmas fogászati beavatkozás okozza. E problémák esetén az alábbi módszerek hatásosak lehetnek.

Nyújtsa állkapocs- és nyakizmait! Ez segíthet ellazítani őket, és a fáj­dalmat is enyhítheti. A következő gyakorlatokat naponta többször is elvé­gezheti: nyissa ki a száját, és tegye be két vagy három összeszorított ujját úgy, hogy csak a felső fogaihoz érjenek hozzá, az alsókhoz ne. Maradjon így 5-10 másodpercig, aztán csukja be a száját, és lazítsa el izmait. Négy­-öt ismétlést végezzen. Ezután hajtsa oldalra a fejét, mintha a fülével meg akarná érinteni a vállát. Maradjon így öt másodpercig, majd ismételje meg a másik oldalra is. Hajtsa előre a fejét, és maradjon így öt másodpercig. Ismételje meg néhányszor.

Javítsa testtartását! A rossz testtartás is közrejátszhat a TMJ-s fáj­dalomban. Ülő helyzetben figyeljen oda arra, hogy a derekánál homorú legyen a háta. Állát tartsa vízszintesen, emelje meg a szegycsontját, lapoc­káit pedig mozgassa hátrébb és lejjebb. Éjszaka ne aludjon mindig csak az egyik oldalán vagy a hasán, mivel ez is megterheli az állkapocs és a nyak izmait. Ha csak lehetséges, aludjon a hátán, így ugyanis kisebb annak a veszélye, hogy összeszorítja vagy csikorgatja a fogait.

Kognitív viselkedésterápia. Ha a TMJ-t stressz váltja ki önben, orvosa beutalhatja egy terapeutához, aki megvizsgálja, mi okozza a feszültséget, és segít elsajátítani a stresszt hatékonyabban oldó fogásokat. Olyan rela­xációs technikákra is megtaníthatja, mint a mélylégzés vagy a progresszív izomlazítás, amelynek során megfeszíti, majd elernyeszti teste különböző izomcsoportjait. A Washingtoni Egyetem kutatói megállapították, hogy a TMJ-fájdalom 50 százalékkal enyhült azoknál, akik részt vettek négy kognitív viselkedésterápiás foglalkozáson.

Szóljon a fogorvosnak! Ha hosszadalmas fogászati beavatkozás előtt áll, amelynek során tartósan nyitva kell tartania a száját, vagy nagy nyo­mást gyakorolnak az állkapcsára, kérdezze meg fogorvosát, nem volna-e lehetséges néhány rövid szünetet közbeiktatni, hogy azalatt ellazíthassa állkapcsa izmait.

Ha nagyobb a baj

A TMJ a legtöbb esetben viszonylag egyszerű módszerekkel is megszün­tethető. Ám ha ezek nem hatnak, lehet, hogy szájsebészhez kell fordul­nia, aki az ízületekről készített röntgenfelvételek alapján az alábbi műtéti módszerek valamelyikét javasolhatja.

Műtéti korrekció. E beavatkozás során kijavítják vagy kicserélik az áll­kapocs csontjait kipárnázó ízületi korongot, vagy helyreállítják a károso­dott szöveteket.

Artroszkópos ízületcsere. Ha ön porckopásban szenved, az állkapocs mozgásának könnyebbé tétele érdekében részleges vagy teljes ízületcserét végezhetnek.

Botox. A plasztikai sebészek által a mimikai ráncok eltüntetésére hasz­nált botulinumtoxint (botox) az állkapocs izmaiba injekciózva jelentősen csökkenthető a TMJ fájdalma, állítja több tanulmány. A toxin átmenetileg legyengíti vagy megbénítja az izmokat, amelyekbe beadták, így megaka­dályozza a túlzott izom-összehúzódásokat, és csökkenti a fájdalmat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.