• Crohn-betegség
• gyulladásos bélbetegségek

Gyulladásos bélbetegség fajtáji és kezelésük

Tünetek

A gyulladásos bélbetegség (IBD) több bélrendszeri betegség közös elnevezése. A tünetek a betegség helyétől és természetétől függően változnak. A betegség két leggyakoribb típusának a tünetei a következők:

• Crohn-betegség: idült hasi fájdalom és hasmenés. Étvágytalanság és súlyvesztés. Érzékeny, duzzadt nyirokcsomók. Fájdalmas végbélrepedések, sipolyok. Láz, vérszegénység, ízületi gyulladás. Gyerekeknél kezeletlen esetben fejlődésben való visszamaradás.
• Colitis ulcerosa: a has alsó részében fellépő, görccsel és fájdalommal járó időszakos rohamok. Véres, nyákos hasmenés. Előfordulhat láz, súlyvesztés, vérszegénység és általános rossz közérzet.

Veszélyeztetett cseoportok

A gyulladásos bélbetegségek Magyarországon 70-80 ezer embert érintenek, számuk fokozatosan nő. Ennek oka nem is-mert. Az IBD pontos oka sem tisztázott, noha valószínűsítik a genetikai tényezők szerepét A betegséget kiválthatja fertőzés vagy egyéb olyan tényező, amely autoimmun választ vált ki, azaz az immunrendszer megtámadja a bélfalat.

A Crohn-betegség általában 30 éves kor körül kezdődik. Minden hatodik beteg családjában halmozódik az IBD. Úgy tűnik, a dohányzás szerepet játszhat kialakulásában és súlyosbodásában.

A Colitis ulcerosa leggyakrabban 15 és 30 éves kor között kezdődik, ritkábban alakul ki 50 és 70 éves kor között. Nem mutat családi halmozódást, és úgy tűnik, a dohányzás sem tartozik a kiváltó okok közé.

Kialakulása

A Crohn-betegség, melyet ileitisnek és enteritis regionálisnak is neveznek, az emésztőrendszer bármelyik részét érintheti, de a leggyakrabban a csípőbélben, a vékonybél utolsó szakaszában alakul ki. Kezdetben gyulladásos szövetfoltok és kis fekélyek jelennek meg az érintett bélszakaszokban. Ahogy a gyulladás súlyosbodik és terjed, tályogok alakulnak ki, a bélfal duzzadttá válik és megvastagodik. Sipolyok alakulhatnak ki a belek és egyéb hasi szervek között. A szövődmények közé tartozik az ízületi gyulladás, valamint a vesekő, a húgyúti fertőzés és egyéb húgyúti betegségek. Epekő, tápanyag-felszívódási zavar és egyéb emésztési probléma is kialakulhat.

A Colitis ulcerosa jellegzetesen a végbél gyulladásával és kifekélyesedésével kezdődik, mely felfelé terjedve végül az egész vastagbelet érinti. Az általános korai jelek közé tartoznak a súlyos hasi görcsök és a véres, nyákos széklet. Először a székrekedés okoz gondot, de ahogy a gyulladás felfelé terjed a vastagbélben, a széklet egyre véresebbé, gyakoribbá, állaga lazábbá válik. Az idült vérvesztés kimerültséghez és vérszegénységhez vezethet. A láz, az étvágytalanság és a súlyvesztés ugyancsak általános. A vastagbélrák kialakulásának a kockázata jelentősen nő.

Mit tegyünk?

A gyulladásos bélbetegség tüneteinek jelentkezésekor minél előbb keressünk fel orvost. A has jeges borogatása enyhíti a görcsöket és tompítja a fájdalmat, ne használjunk viszont melegítőpárnát, mely súlyosbíthatja a gyulladást. Pihenjünk minél többet.

Ha Crohn-betegségben szenvedünk és dohányzunk, tegyünk meg mindent a leszokás érdekében. Tartsunk olyan diétát, amelyet az orvos rendelt. Együnk kis adagokat, de gyakran, valamint tartózkodjunk a fűszeres, zsíros ételektől. A kiszáradás megelőzése érdekében hasmenés esetén fokozzuk a folyadékfogyasztást, de kerüljük a koffeint, az alkoholt, valamint a szénsavas italokat. A stressz szintén fokozhatja az IBD-t, ezért próbáljunk meg életmódot változtatni.

Kezelés

Gyógyszerelés

Kodeint vagy egyéb kábító fájdalomcsillapító gyógyszert lehet a súlyos fájdalom ellen adni. Ez gátolja a hasmenést is. Szükség lehet egyéb speciális, hasmenés elleni gyógyszer használatára is. A gyulladást szteroid típusú gyógyszerekkel, valamint sulfasalazinnal lehet csillapítani. Antibiotikumot és bélgörcsöket enyhítő gyógyszereket, például a belladonna oldatát, szintén lehet alkalmazni, különösen a colitis ulcerosában. A gyulladásos bélbetegséget enyhe esetben ambulánsán is lehet kezelni, de a súlyos tünetek kórházi ellátást igényelnek. Itt infúziós kezelést és erősebb szteroidokat adnak.

Műtéti kezelés

Sok Crohn-betegségben és colitis ulcerosában szenvedő betegnél műtétet is kell végezni. A sipolyokat, valamint a vékony- és a vastagbél érintett szakaszát gyakran el kell távolítani.

Megelőzés

Mivel az IBD eredete ismeretlen, nincs mód a rendellenesség megelőzésére.

Alternatív terápiák

• Étrendi terápia: A Crohn-betegek számára rendszerint magas fehérje- és alacsony rosttartalmú étrendet javasolnak. Tartózkodjunk a nyers zöldségektől és gyümölcsöktől, a tejtermékektől, a teljes kiőrlésű lisztből készített, nagy rosttartalmú ételektől és azoktól, amelyek puffadást okoznak, nagyon fűszeresek, átsütöttek vagy zsírosak. Kerüljük az alkoholfogyasztást, valamint a koffein- vagy szén savtartalmú italokat, melyek fokozhatják a bélrendszer működését. Hasonló étrendi előírások érvényesek az enyhe és a közepes fokú colitis ulcerosában szenvedő betegek számára is. Súlyos vastagbélgyulladás esetén a vastagbél gyógyulásának elősegítése érdekében átmenetileg kizárólag infúziós táplálás szükséges, melynek során a tápanyagokat közvetlenül az érpályába adják.
• Táplálékkiegészítők: Az IBD sok esetben akadályozza a tápanyagok felszívódását, ezért rendszerint nagy hatékonyságú multivitamin-készítményeket kell adni. Ezeket gyakran együtt adják egyéb, nagy tápanyagtartalmú táplálékkiegészítőkkel is. Vaskészítményeket rendelnek a vérszegénység kezelésére. Ha a rendszeresen szedett vastabletták gyomorpanaszokat okoznak, térjünk át lassan lebomló vaskészítményekre. A PABA-nak, amely egy B-vitaminokat tartalmazó készítmény, és az E-vitaminnak gyulladáscsökkentő hatása van. Az E-vitamin napi ajánlott adagja 800 NE, a PABA-é pedig a heveny gyulladásos időszakban 3000 mg, naponta három részre osztva, egyébként pedig naponta 1000 mg két részre osztva.[brbr]A legújabb kutatások szerint az A-vitamin elősegíti a IBD okozta fekélyek gyógyulását. Heveny gyulladásos időszakokban szedjünk 25 000-50 000 NE-t naponta, a gyulladásmentes időszakban pedig csökkentsük az adagot 8000-10 000 NE-re. Ilyen nagy dózisban azonban az A-vitamint csak orvosi javallatra szabad szedni! A nagy adagban alkalmazott A-vitamin fejlődési rendellenességeket okozhat, ezért a teherbe esés előtt legalább három hónappal hagyjuk abba szedését. Az IBD kezelésében sok esetben eredményes hatású sulfasalazin hosszan szedve akadályozza a folsav felszívódását. Ezért szedjen napi 1-2 mg (1000-2000 mikrogramm) folsavat táplálékkiegészítőként.
• Gyógynövénygyógyászat: Az édesgyökér, az orvosiziliz-gyökér és a vörös szil csillapítja az IBD-t és elősegíti a gyógyulást. A leghatékonyabbak napi három-öt csésze teaként fogyasztva. A zöld teában lévő tannin érösszehúzó hatású, és elősegíti a belek gyógyulását. Az ugyancsak a teában található polifenolok csökkentik a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát. Néhány gyógynövényszakértő aloe vera termékek fogyasztását is ajánlja
• Relaxációs kezelések: A meditáció, a jóga és az önhipnózis azok közé a kezelések közé tartozik, amelyek enyhítik a gyulladásos bélbetegséget súlyosbító stresszt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.