• gyógynövények

Igazi édesgyökér – hatóanyagai, gyógyászatai alkamazása, mellékhatásai

 (Glycyrrhiza glabra) Története, alkalmazott drogjai

Az édesgyökér nemzetség különböző fajait a világ számos részén hasonló tünetek (légúti, emésztési) enyhítésére használták és alkalmazzák ma is.

Az drogot intenzív íze [glukosz riza (görög): édes gyökér] miatt édesítőszerként is alkalmazzák. Nyers, formába préselt vizes kivonata a medvecukor, amely régen népszerű édesség volt.

Az édesgyökér fekélyellenes hatásának jelentőségét egy holland gyógyszerész fedezte fel az 1940-es években. A drog tanulmányozása vezetett el a nyálkahártya-preventív ha­tású karbenoxolon kifejlesztéséhez. A karbenoxolon volt az első olyan szer, amely nem a savszekréció csökkentésével gyógyította a gyomorfekélyt.

Az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra L., Fabaceae) Dél-Európában honos, évelő, I m magas növény, amelynek ősszel begyűjtött gyökerét alkalmazzák a gyógyászatban. A Liquiritiae radix Ph. Hg. VIII.-at (igazi édesgyökér) a G. glabrán kívül két rokon ázsiai faj, a G. inflata Bat; valamint a G. uralensis Fisch is szolgáltathatja.

A VIII. Magyar Gyógy-szerkönyben ezen kívül a gyökér standardizált etanolos kivonata is hivatalos (Liquiritiae extractum fluidum ethanolicum normatum), az Európai Gyógyszerkönyv 6.1 kötetében pedig ízesítőként felhasználható száraz kivonata (Liquiritiae extractum siccum ad sapo-randum) található meg.

A gyökérdrog glicirrizinsav-tartalma legalább 4%. a standardizált kivonaté 3-5%, az ízesítőként felhasználható gyökéré pedig 5-7%.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A gyökérdrogban 6-13% mennyiségben előforduló triterpénszaponm-szerkezetű glicir-rizin, a glicirrizinsav kálium- és kalciumsója rendkívül édes, a szacharóznál kb. száz­ötvenszer intenzívebb ízű. A glicirrizm hidrolízissel aglikonjává, glicirretinsavvá alakul, amelynek nincs édes íze. A két vegyület főbb farmakológiai tulajdonságai megegyeznek. A drog jellemző vegyületei közé tartoznak a flavonoid-glikozidok (likviricin, izolikviricin) és az izoflavonoidok.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

Az édesgyökeret tradicionálisan légúti és emésztési panaszok enyhítésére, valamint édesí­tőként használták. A növény peptikus fekélyek gyógyítására és köptetőként való felhasz­nálásának megalapozottságát a későbbi tudományos vizsgálatok igazolták

Preklinikai vizsgálatok

Az édesgyökér gyulladáscsökkentő hatású, amely hatás a glicirrizinhez és aglikonjához köthető. A hatás részben a 15-hidroxiprosztaglandin-dehidrogenáz enzim gátlásával ala­kul ki, mert ezáltal a növény vegyületei meggátolják a prosztaglandinok (PGE₂, PGF₂) inaktiválódását. Ezek a prosztaglandinok gyomorprotektív hatásúak, fokozzák a gyomor­nyálkahártya sejtjeinek proliferációját, a védő hatású nyálka szekrécióját, amelynek ered­ményeként a már károsult gyomorfal gyógyulása gyorsul. A gyulladáscsökkentő hatású kortizol lebomlásának gátlása révén a növény vegyületei közvetve mérséklik a gyulladást, de az édesgyökérnek közvetlen gyulladáscsökkentő hatása is van.

A drog flavonoid-aglikonjai közül az izolikviricigenin és a likviricigenin spazmolitikus hatású.

A drognak szekretolitikus hatása van, azaz elfolyósítja a nyákot. A hatás a glicirrizinhez köthető, hátterében a nervus vagus izgatása áll. A gyomor-bélrendszer felső szakaszának in­gerlése reflexesen, a bronchusok transzepiteliális ion- és víztranszportjának fokozásával nagyobb mennyiségű, hígabb váladék elválasztását eredményezi, amely köhögéssel köny-nyebben eltávolítható.

Az édesgyökér in vitro több vírus ellen (HIV, herpes simplex, citomegalovírus, hepatitis A stb.) hatásosnak bizonyult, valamint antibakteriális aktivitással is rendelkezik.

Humán bizonyítékok

Az édesgyökér köptető hatását állatkísérletek és humán tapasztalatok is igazolják. Előnye, hogy a legtöbb köptető hatású, szaponintartalmú növénnyel ellentétben nem irritálja a gyomrot (ez valószínűleg a vegyületek gasztroprotektív hatásának eredménye).

Az édesgyökér a fekélykezelés tradicionális szere, amelynek hatásosságát állatkísérletek igazolják, de a droggal nem végeztek megfelelő minőségű humán vizsgálatokat.

Az 1960-as években a mellékhatások csökkentésére előállították az édesgyökér glicirrizinmentes kivonatát, amellyel számos, ellentmondásos eredménnyel záruló humán tanulmányt foly­tattak. A glicirrizinből kifejlesztett karbenoxolon gasztrointesztinális fekélyellenes hatá­sát több humán vizsgálatban tanulmányozták. 3-5 hétig tartó kezelés után a verum keze­lésben részesülők 70%-ánál javultak a fekélyes panaszok, míg a placebócsoportnál ez az arány 3 6% volt.

A növényt Japánban tradicionálisan alkalmazzák hepatitis kezelésére. Egy Japánban ki­fejlesztett, intravénásán adagolható édesgyökér-készítmény ígéretesnek tűnik a krónikus vírusos májgyulladás kezelésében.

A készítmény a megfigyelések szerint fokozza a szerve­zet interferontermelését (jelenleg a hepatitis C vírusfertőzöttek terápiájának az interfe­ron alapvető szere), parenterálisan alkalmazva humán vizsgálatokban a májenzimszintek normalizálódását, a hepatocelluláris karcinóma kockázatának csökkenését figyelték meg. A terápia kevesebb mellékhatással jár, mint a standard kezelés. A glicirrizin herpes simplex és herpes zooster lokális kezelésére is hatásosnak bizonyult az eddig elvégzett vizsgálatok alapján.

Indikációk, adagolás

Az édesgyökeret köptető hatása miatt légúti hurutokban, valamint gasztrointesztinális fekélyek kiegészítő kezelésére használják.

A drog ajánlott napi adagja 5-15 g (max. 200-600 mg glicirrizin), amit nem szabad 4-6 hétnél hosszabb ideig alkalmazni.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Az édesgyökér fő mellékhatásai (nátrium- és vízvisszatartás, káliumvesztés, ödéma, hiper­tónia) mineralokortikoid-aktivitásával kapcsolatosak. A mellékhatások nem közvetlenül, a mineralokortikoid-receptorokon keresztül alakulnak ki, hanem a glicirretinsav enziminhi-bítor tulajdonságából adódnak.

A glicirrizin és a glicirretinsav gátolja a kortizol átalaku­lását kortizonná. A kortizol nagy affinitással kötődik az aldoszteronreceptorhoz, így fo­kozza a nátriumreabszorpciót. A mineralokortikoid mellékhatások elsősorban a krónikus fogyasztóknál alakulnak ki, és a fogyasztás felfüggesztése után viszonylag gyorsan megszűnnek. Fokozhatja a káliumvesztő diuretikumok hipokalemizáló hatását. Az alacsony káliumszint a digitáliszglikozidok hatásának erősödésével jár.

Az édesgyökér egyes vizsgálatok szerint csökkenti a vérplazma tesztoszteronkoncent-rációját. A hormonszint valószínűleg a II-hidroxiszteroid-dehidrogenáz és a 17-20-liáz enzimek gátlása miatt csökken. A jelenség patofiziológiás és/vagy terápiás relevanciája kérdéses.

A drog alkalmazásának kontraindikációja a kolesztázis, a májcirrózis, a hipertónia, a hipokalémia, a veseelégtelenség és a terhesség (bizonyos adatok arra utalnak, hogy kora­szülésre hajlamosíthat).

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.