• fájdalomcsillapítás
• orvos

Keressen megfelelő segítséget!

Lehet, hogy kiváló a háziorvosa, de az alapellátásban dolgozó átlagos orvos – akinek a bokarándulástól kezdve a torokfájásig mindenhez kell értenie – nem feltétlenül járatos a fájdalomcsillapítás legkorszerűbb módszereiben. Ha heves fájdalmai vannak, vagyis ha gyakoribbak a rossz napok, mint a jók, akkor specialistára van szüksége, sőt talán több specialistára: fájdalomcsillapító szakorvos mellett fizioterapeutára, akupunktőrre, esetleg dietetikusra is, aki segít, hogy egészséges testsúlyt érjen el vagy hogy az ener­giaszintjét magasan tartó módon táplálkozzon – ezek a módszerek is mérsékelhetik a fájdalmat. Az alábbi tanácsokkal könnyebben rátalálhat a megfelelő segítségre.

Ne féljen orvost váltani!

A fájdalom enyhítése olyan, mint a háztető javítása: ha az első vállal­kozónak nem sikerül, próbálkozzon másikkal. Nyilván nem fog lyukas tető alatt élni. A következő jelek arra intenek, hogy érdemes máshová fordulnia.

Ha még mindig fáj. „A nem múló fájdalomnál nincs jobb ok arra, hogy másutt keresse az ember a megoldást – mondja dr. Chris Criscuolo aneszteziológus és fájdalomcsillapítás! specialista, a Nebraskai Egyetem Egészségügyi Központjának docense. – Ha úgy érzi, nem javul az állapota, illetve fájdalmát nem kezelik megfelelő módon, akkor érdemes átkérnie magát egy másik orvoshoz.”

Ha orvosa nem találkozott még ilyen esettel. Kérdezze meg orvosá­tól, kezelt-e már az önéhez hasonló fájdalmat. Abból is tudni fogja, hogy nem ő a legalkalmasabb szakember, hogy a kezelések nem segítenek, vagy állapota rosszabbodik. Az Amerikai Egyesült Államokban, egy Mary­land államban végzett felmérés kimutatta, hogy a fájdalomra panaszkodó páciensek 75 százalékát nem utalták be fájdalomcsillapítási szakember­hez, 65 százalékuk pedig nem is tudta, van-e ilyen specialista a lakóhelye környékén. Kérjen beutalót!

Ha nem kapja meg a kellő figyelmet! Ha fájdalma miatt fordul orvos­hoz, és a rendelői látogatások között egyszer sem érdeklődnek állapota felől, érdemes elgondolkoznia. Egy kutatás során 1337, krónikus ízü­leti, hát-, fej- vagy hasfájásban szenvedő pácienst vizsgáltak meg, és azt tapasztalták, hogy a fájdalom szintje 53 százalékkal csökkent, ha egy ápoló hetente egyszer fölhívta őket, az állapotukról érdeklődött, és esetleg új kezelési stratégiákat is javasolt. Ön tehát joggal várhatja el, hogy orvosa odafigyeljen önre.

Művelje ki magát!

Ahhoz, hogy megfelelő segítségben részesülhessen, tudnia kell, mi hiány­zott a korábbi ellátásából. Gondolja át, mire van szüksége, majd járjon utána, hogyan kaphatná meg.

Kezdje az orvosával! Az orvos nem sértődhet meg azon, ha beutalót kér tőle egy fájdalomambulanciára, ahol hatékony kezelésben részesülhet.

Tudjon meg mindent állapotáról! Minél többet derít ki fájdalma lehetséges okairól, annál biztosabban találhat rá az igazi segítségre. Hasz­nos ismereteket nyújthatnak például a világháló megbízható honlapjai, elsősorban azok, amelyek üzemeltetője a szakminisztérium, a különféle orvosi szervezetek, az egyetemek, illetve a betegsegítő egye­sületek. A kellő információk birtokában könnyebben tud majd beszélni állapotáról új orvosának.

Hívja fel a helyi kórházat! A kórházak felvilágosítást adhatnak, hogy működtetnek-e fájdalomambulanciát, illetve ha nem, akkor hol van a legközelebbi ilyen létesít­mény. Fájdalomambulanciára a háziorvostól vagy szakor­vostól, például reumatológustól kaphat beutalót. Felhív­hatja az egészségbiztosítót is, hogy érdeklődjön a környék ambulanciáiról, specialistáiról. Emellett kérjen tanácsokat és javaslatokat barátaitól és családtagjaitól.

Találja meg az igazit!

Eljutott tehát odáig, hogy megfelelő szakembert kell keres­nie fájdalma enyhítésére – lásson is hozzá. A fájdalom keze­lése csapatmunka, hiszen aneszteziológus, ideggyógyász, pszichiáter, fizikai gyógymódokat alkalmazó szakember és mások is közreműködhetnek benne. Mindenképpen ki kell deríteni a panaszok pontos okát, mert a gyógyszerek mellett esetleg sebészi beavatkozásra is szükség lehet, vagy krónikus fáj­dalom esetén a gyógyszeres kezelést fizikoterápiával, idegblokádokkal, netán pszichoterápiával kell kiegészíteni. Kövesse az alábbi tanácsokat a könnyebb eligazodás kedvéért.

Gondolja át, mit keres! Ha fölmerül annak lehetősége, hogy műtét­nek kell alávetnie magát, sebészhez forduljon, és ne fájdalomcsillapítási központhoz. Ha pedig egy bizonyos típusú beavatkozás jöhet szóba, pél­dául porckorong-operáció vagy sérvműtét, hívjon fel egy specialistát, és kérjen időpontot. Járjon utána, hogy fájdalma sürgős esetnek minősül-e, egyáltalán igényel-e orvosi, netán tartós, átfogó kezelést. Vegyen számba minden eshetőséget.

Nézzen utána a fájdalomambulanciáknak! Ha úgy dönt, hogy fölke­res egy ilyen központot, tájékozódjon, mielőtt cselekedne. Itt a betegségé­nek megfelelő gyógyszerrel látják el, de állapotától függően injekciókúrát is előírhatnak. A fájdalomambulancián beutalót kaphat egyéb, kiegészítő kezelésekre is, például kognitív viselkedésterápiára vagy fizioterápiára.

Faggassa ki az orvost! Tegye föl neki a kérdést: „Meg tudja szüntetni a fájdalmamat?” De ne azt várja, hogy igent mondjon, hanem azt, hogy őszinte választ adjon. Amennyiben a fájdalommentesség nem garantál­ható, kérdezze meg, mit tehet ön a fájdalma csökkentéséért és ezzel élet­minősége javításáért.

Ne vesse el a pszichológiai tanácsadás lehetőségét! Ennek szám­bavétele nem azt jelenti, hogy kizárná egy, a fizikai fájdalom enyhítésére összpontosító szakember segítségét. Sok páciens azonban nyugtalanító­nak tartja, hogy a fájdalom oka esetleg a fejben keresendő, és mereven elutasít minden olyan tanácsot, amely szerint érdemes volna beszélnie egy pszichológussal.

A fájdalom félelmet ébreszthet a jövőre, a további munkaképességre, a kapcsolatokra vonatkozóan, növelheti a stresszt, fokozhatja a sérülékenységet, és előhozhatja természetünk rossz oldalát, amelyet pedig jobb ellenőrzés alatt tartani. A terapeutáknak köszönhetően ismét úgy érezheti majd, hogy ura az életének.

Legyen jó partner!

Miután rátalált egy jó szakorvosra, a következő kulcslépés a megfelelő kommunikáció. „Az életben minden a személyes kapcsolatokon múlik – magyarázza dr. Minzter -, és ez az orvossal kialakított viszonyra is igaz.” Az alábbi tanácsok megszívlelésével többet hozhat ki a rendelőben tett látogatásaiból.

Fogalmazza meg, mit vár! Ha azért hagy ott egy orvost, mert dühös, amiért nem sikerült 100 százalékig megszüntetnie a fájdalmát, másutt is ez a csalódás várhatja. Mondja el neki, mi mindent szeretne csinálni ismét: játszana a kutyájával, kerékpározna, pulóvert kötne stb. Kérdezze meg tőle, mire számíthat az ésszerűség határain belül. A jó specialista őszintén fog felelni: valószínűleg megint képes lesz többféle tevékenységre a felsoroltak közül, de nem mindre.

Összpontosítson a fő panaszára! Talán úgy érzi, hogy mindene fáj, ám ha vég nélkül sorolja a bajait, az túl sok lehet időszűkében szenvedő orvosának. Előre döntse el, miről akar beszélni és mire vár megoldást, s csak ezt a panaszát hozza szóba.

Végezze el a házi feladatot! Minél többet tud meg egészségi problé­májáról az orvos fölkeresése előtt, annál hatékonyabb és eredményesebb lesz a beszélgetésük. Mielőtt szakemberhez fordulna, gondolja át – akár írja is le -, hogyan tudná jellemezni fájdalmát, például gyakoriságát, erősségét és helyét. Használjon olyan jelzőket, mint lüktető, égő, sajgó, bizsergő, szúró vagy mardosó.

Legyenek reális elvárásai! A fájdalom a legtöbb esetben nem fog teljesen megszűnni rögtön az első látogatás vagy kezelés után, és nem volna tisztességes ezért az orvost hibáztatni. Vezessen fájdalomnaplót, és rögzítse benne fájdalma szintjét is, így ön is és az orvos is nyomon tudja követni az elért eredményeket.

Írja össze gyógyszereit és egyéb kezeléseit! Jegyezze föl, milyen gyógyszereket szed, illetve milyen kezeléseket kap, s ennek egy példányát minden alkalommal vigye magával orvosához. Ő ugyanis nem emlékez­het minden részletre valamennyi páciensére vonatkozóan, és talán önnek sem jut eszébe az esetével kapcsolatos összes információ.

Fogadja meg a tanácsokat! Nem várhatja, hogy segítsenek az orvos által javasolt gyógymódok, ha nem azok szerint jár el.

Ismerje meg a jogait!

Fájdalommal kezelt páciens lévén megilleti önt bizo­nyos jogi védelem (Magyarországon az egészségügy­ről szóló, nemzetközi normákon alapuló 1997. évi CLIV. törvény foglalja össze a betegek jogait.)

A legmagasabb szintű ellátás. Ön jogosult a lehető legmagasabb szintű, folyamatosan elérhető egészségügyi ellátásra; alapvető joga van fájdalma csillapí­tásához és szenvedése csökkentéséhez.

A tájékoztatáshoz való jog. Önnek jogában áll, hogy egyéniesített formában – értelmi szintjének, korának, állapotának, iskolázottságának figyelembevételével -részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben, beleértve gyógykezelése módját, esélyét, és hogy megfelelő tájékoztatás után bizonyos kezelések elvégzését elfogadja vagy elutasítsa.

Orvosa nem hagyhatja cserben. Ha orvosa nem hajlandó opioidokat felírni krónikus fájdalmára – márpedig vannak, akik ódzkodnak ettől -, akkor be kell utalnia önt egy másik szakemberhez, aki megfon­tolhatja ezt a lehetőséget. Amennyiben orvosa feladja praxisát, át kell adnia önt egy új orvos gondozásába, akihez el kell juttatnia az önre vonatkozó valamennyi dokumentumot.

Jelenteni lehet a rossz ellátást. Ha úgy érzi, nem kapott megfelelő ellátást, vagy arra gyanakszik, hogy orvosa nem jól csinál valamit a kezelése során, akkor ezt jelentheti a kórház etikai bizottságának vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területi szervének.

Tágítsa látókörét!

A fájdalom leküzdése gyakran összetett megközelítést igényel. Lehet pél­dául, hogy bár orvosa kiváló ellátásban részesíti, csak gyógyszereket ír föl, jóllehet a kezelésben fontos szerep juthat olyan terápiáknak is, mint az akupunktúra, a masszázs és a Fizioterápia. Ha biztonságos módon sze­retne beiktatni újabb gyógymódokat a „repertoárjába”, próbálkozzon az alábbi módszerekkel.

Tudassa terveit orvosával! Beszéljen neki minden olyan kiegészítő terápiáról, amelynek a kipróbálását fontolgatja. Elképzelhető, hogy néme­lyik ronthatja éppen zajló kezelésének hatékonyságát, vagy nem alkalmazható az ön problémájára. Orvosa emellett beutalót is adhat jó hírű terapeutákhoz.

Használja ki a kórházi lehetőségeket! Vegye föl a kap­csolatot a helyi kórház fizioterápiás részlegével, és kérdezze meg, milyen kezeléseket, illetve foglalkozásokat kínálnak.Látogasson el egy wellnessközpontba! A wellness-központok között jelentős eltérések lehetnek, de szinte bizo­nyos, hogy mindegyikben sokféle szolgáltatást, programot és foglalkozást talál – például masszázsterápiát, természet­gyógyászatot, kiropraktikát, kínai gyógyászatot, akupunk­túrát, fitneszprogramokat és táplálkozási tanácsadást.

Beszéljen gyógyszerészével! A legtöbben úgy gondol­juk, hogy a patika pultja mögött álló férfiak és nők egy­szerű eladók. Pedig a patikusok hosszú éveken át folytatnak gyógyszerészeti tanulmányokat, így igen nagy segítséget nyújthatnak, ha kérdéseink vannak az egyes készítmények­ről, azok hatékonyságáról és az egyes szerek kölcsönhatá­sairól. Emellett hasznos tanácsokat adhatnak a vény nélkül kapható termékekről is.

Kutasson! Attól, hogy egyes felmérések szerint az aku­punktúra enyhítheti a fájdalmat, nem biztos, hogy az önt kínzó fájdalomtípusra is jó hatással lesz. Mielőtt időt és pénzt fordítana a kezelésre, járjon utána, mi használhat önnek, hogyan találhat megbízható terapeutákat s várhatóan mennyi időt és pénzt kell majd erre fordítania.

Csak megfelelően képzett természetgyógyászhoz forduljon! Legyen nyitott a különböző gyógymódokra, de csak olyan természetgyógyászok szolgáltatásait vegye igénybe, akik bizonyítvánnyal, oklevéllel tudják iga­zolni képesítésüket.

A fájdalom kezelésének specialistái

Ahhoz, hogy a lehető legjobb ellátásban részesülhessen, mindenekelőtt tudnia kell, milyen szakemberre és gondozásra van szüksége. Az alábbi­akban bemutatjuk a különféle fájdalomspecialistákat, és azt, hogy ponto­san mit is tehetnek.

Idegsebészek. Noha a legtöbben úgy gondolják, hogy az idegsebész agyműtéteket végez, ezek a szakemberek valójában az egész idegrendszer kezeléséhez értenek. Azokkal az idegrendszerrel kapcsolatos panaszok­kal foglalkoznak, amelyek műtéti úton gyógyíthatók: gerincsérv, arcideg-zsába, alagútszindrómák stb. Idejük 70 százalékában gerincproblémákat orvosolnak.

Ideggyógyászok. Az idegsebészekhez hasonlóan az ideggyógyászok is az egész idegrendszer – az agy és a gerincvelő, az idegek, az ideggyökök, valamint az izmok – betegségeit és sérüléseit kezelik. Fejfá­jás, alvászavarok vagy isiász (a medencénél eredő és a combban végigfutó ülőideg okozta fájdalom) esetén általában először ideggyógyászhoz utalják be a beteget.

Ortopéd szakorvosok. A mozgásszervi betegsé­gek, fejlődési rendellenességek sebészi megoldásával foglalkoznak. Elsősorban a csont- és ízületi elválto­zásokat korrigálják.

Reumatológusok. A mozgásszervi betegségek és a fejlődési rendellenességek gyógyszeres kezelését végzik, idetartozik a hátfájás, a kéztőalagút-szindróma, az isiász, az idegbecsípődés, a csontritkulás, a sportsérülések és a krónikus fájdalom. Összehan­golhatják a kezelési programokat, amelyek a gyulla­dáscsökkentő szerek szedésétől a fizioterápiáig sok­féle elemből állhatnak.

Aneszteziológusok. Régebben csak a műtét alatti fájdalomcsillapítás volt a feladatuk, ma azonban már a beavatkozások előtt, alatt és után is találkoznak pácienseikkel, és ellátják őket. Ezek az orvosok foglalkoznak heveny, kró­nikus és rákos fájdalomban szenvedő páciensek fájdalomcsillapításával és gyógyszeres kezelésével is.

Pszichiáterek. A pszichiáter olyan, orvosi végzettségű szakember, aki segít a fájdalom értékelésében és kezelésében, s a beteg kezelőorvosával karöltve kidolgozza az átfogó terápiás tervet, amely gyógyszerek (például antidepresszánsok) fölírását is tartalmazhatja. Ma már általánosan elfo­gadott tény, hogy a fájdalomra hatással vannak az érzelmek és a meg­győződések, illetve hogy a fájdalom depressziót, szorongást és elszigetelő­dést okozhat. Az antidepresszánsok olyankor segíthetnek, ha a fájdalmat depresszió kíséri, magyarázza dr. Minzter. „De enyhíthetik az égető fáj­dalmat is, és gyakran éppen ezért alkalmazzuk őket, az antidepresszáns hatástól függetlenül – sőt olykor annak ellenére.”

Pszichológusok. A pszichológus nem orvos, hanem olyan szakem­ber, akit a lelki és érzelmi problémáknak, például a fájdalommal gyak­ran együtt járó szorongásnak és depressziónak az oldására képeztek ki. Egyes pszichológusok elsajátították a kognitív viselkedésterápiát is: ez a pszichoterápia egyik változata, amelynek az a célja, hogy a negatív gondolkodást pozitívabb hozzáállással váltsa föl és segítsen a gyakorlati problémakezelésben.

Rehabilitációs szakorvosok. Mozgásszervi rendszert érintő műtétek (például csípő- és térdprotézis-beültetés, gerincműtétek) után a bete­gek rehabilitációs szakemberek irányításával gyógytornán és különféle fizikoterápiás kezeléseken vesznek részt, és életmódtanácsokat kapnak mozgásuk javítására s az otthoni életre való felkészülésre. Egyéb moz­gásszervi bántalmakkal küszködő betegek is ilyen ellátásban részesülnek. A pácienseket kórházi bentlétük alatt ellátják a mozgáshoz, az önellátás­hoz vagy otthoni ápolásukhoz szükséges gyógyászati segédeszközökkel is. Egy sikeres rehabilitációs folyamat lehetővé teszi, hogy a páciens újra teljes életet élhessen.

A gyógyulást segítő más szakemberek

Az orvosok mellett egész sor képzett egészségügyi szakember is része lehet a fájdalomkezelési programnak. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit csinálnak.

Akupunktőrök. Az akupunktúra a hagyományos kínai gyógyászat egyik formája, amelyet Kínában már évezredek óta gyakorolnak. Euró­pában is egyre inkább tért hódít. Magyarországon az akupunktúra nem része az orvosi ellátásnak, mindazonáltal elsajátítása orvosi végzettség­hez van kötve. A módszer – a szokásos orvosi kezelés mellett alkalmazva – hatásos bizonyos típusú fájdalmak enyhítésére. A terápia során nagyon vékony tűket szúrnak be a test megfelelő pontjainál, hogy megszüntessék az energia áramlását aka­dályozó blokkokat – még ha ez az elképzelés egyes nyugati szakemberek számára nehezen érthető is.

Biofeedback-terapeuták. Olyan szakemberek, akik járatosak a bioló­giai visszacsatolás (biofeedback) módszereiben, és élettani ismeretekkel is rendelkeznek. Gyakran ápolók vagy fizikoterapeuták, akik orvossal dol­goznak együtt. A biofeedback módszere az izomfájdalom és a stresszel összefüggő panaszok enyhítésében segíthet: a páciensek bőrére a hőmér­sékletet, az izomfeszültséget és az agyműködést figyelő elektródákat erősítenek, és megtanítják a betegeket ezeknek az életfunkcióknak a sza­bályozására. A kezelés általában több hétig tartó foglalkozássorozat kere­tében zajlik, ám ha sikerült elsajátítani a technikát, a betegek már otthon is bátran gyakorolhatják. Magyarországon ez a módszer sem képezi az egészségügyi ellátás részét.

Gyógytornászok, A gyógytorna speciális, az izmokat szelektíven erő­sítő és nyújtó, az ízületek mozgásterjedelmét szélesítő mozgásanyag, ame­lyet diplomás gyógytornászok alkalmaznak. A gyógytorna célja a megfe­lelő terhelhetőség, a stabil járás, mozgás kialakítása, a testtartás javítása, a megváltozott ízületi helyzet korrigálása. A gyógytornászok a betegek aktív és passzív tornáztatásával foglalkozó fizioterapeuták.

Fizikoterapeuták. A fizikoterapeutákat arra tanították meg, miként segíthetnek a betegnek, hogy visszanyerje erejét, hajlékonyságát és moz­gásképességét, illetve elsajátíthassa a fájdalom nélküli mozgást. Mun­kájuk során különféle eszközökkel jegelést, hőkezelést, ultrahangot és elektromos stimulációt is alkalmazhatnak – egészségügyi alapképzés mellett tanfolyamon ismerkednek meg ezekkel a speciális kezelési eljárá­sokkal. A fizikoterápia tulajdonképpen a fizioterápia egyik része: eszközös fizioterápia.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.