Fájdalom enyhítése

Visszértágulat: lüktető érzés a lábban!

Nőkben gyakrabban fordul elő, mint férfiakban. A többnyire váran­dósság idején kialakuló visszértágula­tot az okozza, hogy a nem kielégítő vérkeringés következtében bizonyos helyeken az erekben apró pangásos szakaszok alakulnak ki, amelyeket lassú véráramlás és növekvő helyi vérnyomás jellemez.

További okai: elégtelen testmozgás, túl hosszadal­mas állás vagy súlyfelesleg. Az erek kitüremkedései fájdalmas és viszkető tünetekkel járnak, ez súlyos esetben visszérgyulladásra is vezethet.

Tünetek

  • Sajgás, viszketés, meleg, égető, nehéz vagy lüktető érzés a lábban.
  • Kellemetlen érzés a lábban, és gyakran az alvást is megzavaró görcsök.
  • Elszíneződött vénák, amelyek mérete és színe a vöröses „pókhálóktól” a vastag, kidudorodó kék visszerekig terjedhet; ez utóbbiak a lábszáron a legfeltűnőbbek.
  • Súlyos esetekben fájdalmas bőrfekélyek alakulhatnak ki, a környező bőrön pedig barnásszürke foltok jelenhetnek meg.

Veszélyeztetett csoportok

A visszértágulat igen gyakori probléma: egyes becslések szerint a nők 25%-ánál és a férfiak 10%-ánál fordul elő. Az orvosok szerint valószínűleg örökletes tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában, mivel egyes családokban különösen gyakori. A terhesség alatt sok nőnél képződik visszértágulat, ez részben a hormonális változások, részben pedig a fejlődő magzat okozta megnövekedett hasűri nyomás és csökkent vénás visszaáramlás következménye. A tágult visszerek a szülés után sok esetben el is tűnnek, bár néhány évvel később kiújulhatnak. Az elhízás, az idült székrekedés és a hasvízkór növelik a visszértágulat veszélyét. A felületes visszérgyulladás is növeli a visszértágulat képződésének valószínűségét.

Kialakulása

A visszértágulat általában középkorú embereknél alakul ki. Az állapot az idősödéssel egyre romlik. Az elszíneződött erek eleinte kicsik, apró vörös vagy kék póklábakra emlékeztetnek. Egy részük ilyen is marad, de a visszerekben lévő billentyűk működési rendellenessége miatt egyre nehezebben áramlik bennük a vér. A kék dudorok azokon a részeken jelennek meg, ahol a vér pang. A jelenség elsősorban a lábakat érinti. Mindazonáltal visszértágulat más testrészeken is kialakulhat, így a végbélnyílásnál (aranyér), a nyelőcső falában és a heréknél is.

Mit tegyünk?

A hideg borogatás enyhítheti a kellemetlen tüneteket. Próbáljunk naponta többször is úgy pihenni, hogy a lábunkat jól felpolcoljuk. A visszértágulattal összefüggő éjszakai lábgörcsök csökkenthetők azzal, ha az ágy láb felőli végét mintegy 15 centiméterrel megemeljük. Ne tegyük keresztbe a lábunkat, mivel az akadályozza a véráramlást a lábban. Lehetőleg ne álljunk vagy üljünk egy helyben sokáig; a járkálás fokozza a véráramlást! Ha hosszú autóútra megyünk, néhány óránként álljunk meg, nyújtóztassuk ki a tagjainkat, és sétáljunk egy kicsit.

Ha repülőgépen utazunk, lehetőleg óránként álljunk fel és járkáljunk egy keveset. Amikor ülünk, akkor is gyakran mozgassuk a bokánkat, illetve a lábfejünket és a lábujjainkat. Egyébként a naponkénti testmozgás – például a séta, a kerékpározás, az úszás vagy a kis terheléssel, de az oxigénfogyasztás fokozódásával járó gyakorlatok – igen fontosak a megfelelő izomtónus és a jó lábi vérkeringés megőrzése szempontjából. A testmozgás ezenkívül fokozza a szervezet endorfintermelését is: ezek a természetes fájdalomcsillapítók segíthetnek a kellemetlen érzés megszüntetésében.

A rugalmas gyógyharisnya összenyomja az ereket, és segíti a véráramlást!

A receptre kapható változat hatékonyabb, mint a „közönséges” gyógyharisnya. Ezt a segédeszközt reggel kell felvenni – lehetőleg még mielőtt felkelnénk az ágyból.

Ha dohányzunk, próbáljunk leszokni, ugyanis akadályozza a vérkeringést, és ezért a visszértágulatot is tovább ronthatja. Fontos még a súlyfelesleg leadása, valamint a víz- és rostbevitel fokozása, amivel megakadályozható a székrekedés. Ha ezek a módszerek nem nyújtanak kellő javulást, forduljunk orvoshoz.

Kezelés

A visszértágulat az esetek többségében nem annyira orvosi, mint inkább kozmetikai probléma, így a kezelés is főként a külső meg-jelenés javítására irányul. Az olyan, súlyos visszértágulat esetében azonban, amely fájdalmat vagy bőrfekélyt okoz, vagy súlyos esztétikai zavarral jár, az orvosok műtéti megoldást javasolnak.

A kezelésre a következő fő módszerek kínálkoznak:

  • A szkleroterápia a kisebb visszértágulatok kezelésére alkalmas. A tágult visszerekbe irritáló hatású oldatot, például nátrium-tetradeci lszulfátot fecskendeznek. A beteg vénák fala összeesik, és a vér a közeli egészséges visszerekbe terelődik át. Az injekciók helyén vattapamacs és ragtapasz segítségével akadályozzák meg a vérzést. A lábat ezután néhány napra befáslizzák, majd a betegnek rugalmas gyógyharisnyát kell viselnie a teljes gyógyulásig. Az injekció helyén kellemetlen, viszkető érzés jelentkezhet egy-két napon át; maguk az injekciók mérsékelten fájdalmasak. Több ilyen kezelés is szükséges lehet.
  • A lézerterápia, melynek során a kisebb visszértágulatokat és a pókhálóvénákat nagy teljesítményű fénynyalábbal semmisítik meg, jó alternatíva lehet a szkleroterápiára. Előbb zselét kennek a bőre, majd lézersugárral világítják meg. A kezelés gyakorlatilag semmi fájdalmat és vérzést nem okoz. Többszöri kezelésre lehet szükség – de általában hamarabb eredményes, mint a szkleroterápia. A kezelt vénák idővel elhalványulnak, bár némi elszíneződés azért megmaradhat. A véráramlás a többi közeli visszérbe terelődik át.

Figyelem!

Aki visszértágulatban szenved, annak kerülnie kell a szaunázást, a forró fürdőt, a melegítőpárna és a meleg borogatás használatát, mivel ezek a beteg vénák kitágítása, és ezért a pangó vérmennyiség növelése miatt csak rontanak a helyzeten. A hideg vagy jeges borogatás nem okoz gondot, sőt enyhíti a tüneteket.

Forradalmi újdonságok

Egy új, a lézerhez hasonló módszer még egy lehetőséget kínál az orvosoknak a visszértágulat kezelésére. Noha a berendezést többnyire csak a kisebb, felszíni visszértágulatok és pókhálóvénák kezelésére használják, úgy is beállítható, hogy a mélyebben húzódó visszereket is elpusztíthassa. A lézerkezeléshez és a szkleroterápiához hasonlóan itt is több kezelési alkalomra lehet szükség, főként akkor, ha nagy, erősen kidudorodó vénákról van szó.

A phlebectomia, azaz vénakimetszés

Egy olyan műtéti eljárás, amelynek során a rendellenes vénát több, a bőrön ejtett bemetszésen át távolítják el. A módszert a nagyméretű visszerek esetében javasolják, főleg azoknál, amelyek a bokától a lágyékig futó nagy bőrvéna egy részét vagy annak egészét érintik. A kezelést általában helyi érzéstelenítés mellet végzik. Kis be-metszéseket ejtenek a visszér mentén, a mellékágakat elkötik, majd a sebész egy speciális eszközt végigvezet a beteg éren, és utána kihúzza a beteg érszakaszt. Ha mélyebb vénák is érintettek, azok szintén eltávolíthatók.

A beavatkozás nagyjából 30 percig tart, és amikor egy héttel később eltávolítják a varratokat, a beteg már mérsékelt intenzitású testmozgást is végezhet. A kellemetlen érzést általában már recept nélkül kapható fájdalomcsillapító is enyhíti, de a hideg borogatás is segíthet. Az erőteljes testmozgást a teljes gyógyulásig kerülni kell – ez általában két hetet jelent. Szövődmények csak ritkán fordulnak elő, bár egyes betegek bokája zsibbadni kezdhet, ha a műtét során idegek is megsérülnek. Ez azonban csak átmeneti, később megszűnik.

Megelőzés

A visszértágulat többnyire örökletes jellegű, így a megelőzésére sincs mód. Az ideális testsúly megtartásával és egyéb öngyógyító módszerekkel viszont lelassítható az állapot romlása.

Alternatív terápiák

  • Gyógynövénygyógyászat: A szakértők azt javasolják, hogy az érintett ereket vadgesztenye- és varázsmogyoró-kivonatba mártott ruhával borogassuk; ezek az összehúzó hatású anyagok enyhítik a kellemetlen érzést és viszketést. Az ázsiai gázló (gotu kola) kivonata fokozza a véráramlást, és segít az erek rugalmasságának a megőrzésében; szokásos adagja naponta háromszor 200 mg kivonat. A gyakran nehezen gyógyuló lábszár-fekélyeket nadálytőfőzettel célszerű borogatni. A frissen vágott levélből préselt aloe vera zselé is segíti a gyógyulást.
  • Homeopátia: A homeopaták a Pulsatillát, az Arnicát és az Aconitumot javasolják a visszértágulattal összefüggő kellemetlen érzés, viszketés enyhítésére. A Carbo vegetabilis javítja a vérkeringést, és csökkenti az alvást zavaró tüneteket. A Hamamelis a bőrfekélyek gyógyítására használható.
  • Táplálékkiegészítők: Ha a székrekedés állandó gondot jelent, két evőkanálnyi őrölt psylliummag (bolhamag útifű) elfogyasztása segíthet, ha mellette naponta legalább 8-10 pohár vizet vagy alkoholmentes üdítőitalt fogyasztunk. Az erek egészségének megőrzése szempontjából hasznos még napi 1000 mg C-vitamin, 400-800 NE E-vitamin és 500 mg flavonoid – ez utóbbi anyagok a C-vitamin hatását fokozzák.
  • Aromaterápia: A ciprus, a citrom, a lime (zöld cit­rom) és a szantálfa olaja vérkerin­gés-serkentő hatású, azonban csak nagyon óvatosan szabad az érzékeny területeket masszírozni, inkább meleg (nem forró!) fürdőhöz adagoljuk az illóolajokat.
  • Reflexológia: Masszírozzuk meg a második és a harmadik lábujjunk közti bőrle­benyt mindkét lábon.
  • Jóga: Végezzük el a bemuta­tott gyertyaállást és hal pozíciót.

Verőérnyújtás

A verőerek „nyújtása”az akupresszúra sajátos, Japánon kívül nemigen ismert formája. Ott viszont elterjed­ten alkalmazzák, és hatékonynak tartják a verőerek meszesedése okozta keringési zavarok gyógyítására. Bármennyire hatékony is, előrehala­dott verőeres betegségek esetén a keze­lés fájdalmas lehet, ráadásul veszélyes is, ha nem szakember végzi.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.