• diéta
• fogyás
• magas vérnyomás

A magasvérnyomás betegség diétája, fogyás

Az elméleti ismeretek, vizsgálati eredmények áttekinté­se után térjünk rá a diéta gyakorlati megvalósításának kérdéseire! Ez két részletben tárgyalható: az elhízott, ill. normális súlyú hipertóniás beteg diétájáról nem egymástól függetlenül, de külön-külön beszélhetünk.

A következőkben ajánlott diétás tanácsok nem szó szerint értendők, rugalmasan kezelendők; elsősorban azoknak a mérsé­kelten magas vérnyomású betegeknek szólnak, akik gyógyszeres kezelést nem kapnak. Az elhízott magas vérnyomású beteg számára ko­leszterin, szénhidrát- és zsírszegény, rostdús étrendet ajánlunk. Ez mindenkinél segíti a fogyást.

A részleteket illetően:

1. Hús

A hentesáruk közül a fogyókúra szempontjá­ból a relatíve zsírszegényebb termékekből (marha, szárnyas, vad, borjú, sovány sertéshús, virsli, krinolin, szafaládé, gépsonka, sonkaszalámi, baromfi- és puly­kafelvágott, diétás zsírszegény húskészítmények) elég nagy fogyasztható választék állna korlátozás nélkül rendelkezésre.

Tekintettel azonban arra, hogy a hús­ipari készítményeknek igen nagy a sótartalmuk, előál­lításuk során technológiai okokból a só vízkötő tulaj­donságát a zsírok emulgeálásában nem lehet mellőzni, a nátrium-kloridot és a sok nátriumot tartalmazó tartósítószert nem lehet kiiktatni, ezért bizonyos mennyiségi korlátozást mégis ajánlatos tenni ebben a kategóriában.

Húsok vonatkozásában ez napi 20 dkg, húskészítményekre vonatkozóan pedig szigorúbb, ma­ximum napi 10 dkg lenne. Ha e termékeket házilag sószegényen elő tudjuk állítani, akkor ilyen korlátozás nem szükséges. A húsok elkészítéséhez a modern konyhatechnológiai sütési eljárások igénybevétele (tef­lon stb.) javasolt.

2. Halak

Jó része tetszés szerinti mennyiségben fogyasztásra ajánlható (ponty, fogas, süllő, busa, amur, harcsa, pisztráng), telítetlen zsírtartalmuk miatt a vérnyomás csökkentésében is kaphatnak szerepet. Minden szempontot figyelembe véve nem ajánlatos zsíros sertéshús, kolbász, szalámi, liba, kacsa, belsősé­gek (magas koleszterintartalom!), húskészítmények és a sózott halkonzervek fogyasztása sem.

A tojássárgája fogyasztását magas koleszterinszint esetén (6,5 mmól/1 felett) nem ajánljuk. Korlátozás nélkül csak ideális koleszterinszint (5,2 mmól/1) alatt fogyaszt­ható.

3. Zsírok

A sertészsír és a vaj, részben a magas koleszterintartalom miatt tiltott, hiszen a húskészítményekkel, tejtermékekkel jelentős mennyiségű állati eredetű „rejtett zsírt” veszünk úgyis magunkhoz. A növényi eredetű, koleszterint nem tartalmazó olajokból, margarinból semmilyen korlátozás nem szükséges.

4. Tej és a tejtermékek

A kék zacskós, 1,5%-os zsírtartalmú tej, valamint a kefir, a joghurt, a tehéntúró korlátozás nélkül ajánlható. Kóstolóként sótartalma miatt korlátozott mennyiségben a tabel­lán felsorolt 20% zsírtartalom alatti sajtok szóba jöhetnek, a többi sajt, tejföl, valamint körözöttek zsír, koleszterin, sótartalmuk miatt egyáltalán nem.

5. Kenyér és tésztafélék, édességek

Sajnos a kenyér és a péksütemények magas só és széhidráttartalma miatt csak barna, rozs vagy korpáskenyérből engedélyezhe­tünk napi 10 dkg-ot, fehér kenyeret, péksüteményt egyáltalán nem. Természetesen hasonló tiltás vonatko­zik a fogyókúra idején valamennyi cukorral készült ételre, italra, csokoládéra, sőt az ún. diabéteszes édességekre, valamint a tésztafélékre is.

6. Rizs

Magas szénhidráttartalma miatt került a tiltott listára.

7. Zöldség és főzelékfélék, saláták

A magas vérnyo­más betegség étrendjében előtérbe kerülnek, hiszen koleszterint nem, zsírt alig, szénhidrátot is keveset tartalmaznak, nátriumtartalmuk, sótartalmuk ala­csony, káliumtartalmuk és rosttartalmuk magas, összetételük szinte ideális az elhízott magas vérnyomású betegek fent már vázolt optimális étrendjéhez.

Külön is említsük meg a burgonyát: mindennapos táplálé­kunkhoz tartozik, minden ideális benne, csak szénhid­ráttartalma jelentékeny (bár fele sincs az ételköretként elterjedt rizsének vagy tésztákénak). Napi 10-20 dkg fogyasztását engedélyezhetjük. A zöldségfélék, főzelékek, saláták majdnem teljes köre a fogyasztható.

8. Főzelékek

Elkészítésénél sózás helyett lehetőleg egyéb fűszereket használjunk. Egyébként is sok olyan anyag van, amelyekkel a sós íz pótolható vagy a sótlanság leplezhető: a hagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, zeller, petrezselyem, kapor, ecet, majoránna, köménymag, szerecsendió, szegfűszeg, fahéj, citrom jó szolgálatot tehet.

A száraz hüvelyesek és a szója nátrium és káliumtartalmuk, koleszterinmentes­ségük miatt a normális súlyú hipertóniások étrendjé­ben ideálisak, de elhízottak számára energiatartalmuk elég magas. A gomba minden esetben szabadon fogyasztható.

9. Gyümölcsök

Az elhízott hipertóniások számára részben, a normális súlyúak számára teljes egészében, tehát valamennyi gyümölcs fogyasztható. Elhízot­tak számára csak az energiatartalmuk és a banán esetében a nátriumtartalom is szab határt, így többek között a szőlő, cseresznye, ananász, szilva, érett ősziba­rack, sárgadinnye és a diófélék, olajos magvak fo­gyasztásától kell tartózkodniuk. A gyümölcsökből készült konzervek, rostos ivólevek, lekvárok, dzsemek nem ajánlhatók.

10. Italféleségek

Az elhízottak számára csak az energiamentes italok fogyaszthatók. Itt jegyezzük meg, hogy a hipertóniások folyadékfogyasztását álta­lában nem kell korlátozni, hiszen a vízvisszatartás nem a bevitt folyadék, hanem a konyhasó mennyiségétől függ. Sőt a már elhízott hipertóniások hosszú távú fogyókúrájában napi 1,5 liter folyadék (víz, kristályvíz, mesterséges édesítőszerekkel készített világos tea) elfogyasztása ja­vasolt.

Ennek az étvágycsökkentésben is szerepe lesz, ha naponta 3×1 evőkanál magas rosttartalmú búza­korpát elfogyasztunk. Kávéból napi egy-két csészényit ihatnak a betegek. Elhízottak esetében mindennemű alkoholos és ún. üdítőital, gyümölcslé fogyasztása növelheti a testsúlyt és a vérnyomást. Normális súlyú hipertóniások számára viszont az üdítők, gyümölcsle­velek korlátozására nincs szükség.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.