Koleszterin szívinfarktus

Vizsgálati bizonyítékok az érelmeszesedés visszaszorítására – Ha közbelépünk, csökken az infarktusok száma?

„Intervenciós vizsgálatok” – Ha beavatkozunk megállíthatjuk-e a szívinfarktust?

Láttuk, hogy több felmérés is bizonyította: a táplálkozás, a koleszterinszint és a szívinfarktus között egyenes kapcsolat van.

Hogy mi eszünk, mennyit az nagyban befolyásolja a betegségek kialakulását!
Hogy mi eszünk, mennyit az nagyban befolyásolja a betegségek kialakulását!

Sokan azonban hiányolták ezekből a vizsgálatokból a „puding próbáját”, vagyis azt, hogy mi történik akkor, hogy ha a táplálkozást és a koleszterinszintet befolyásoljuk, vele együtt sikerül-e a gyakorlatban csökkenteni az infarktusok számát?Ezt a kérdést válaszolhatjuk meg az utóbbi évtizedben elterjedt „intervenciós vizsgálatok” eredményei alapján.

A vizsgálatok lényege az, hogy szívkoszorúér-betegekben, vagy ilyen betegség nélkül, de több rizikófaktorral terhelt betegekben a diétás vagy gyógyszeres kezelés ideje alatt regisztrálják a ko­leszterinszint és a rizikófaktorok változását, illetve az újonnan fellépő szívkoszorúér-megbetegedéseket, szívinfarktusokat, valamint a bármilyen okból bekövetkező halálozásokat.

Más is kiderülhet még a vizsgálatokból:

  • A legtöbb vizsgálatban ezeket az adatokat összehasonlítják a lakosság egy olyan csoportjának adataival, akik­nél beavatkozás nem történt. Amennyiben a diétás vagy gyógyszeres kezelés alatt álló csoportban kevesebb infarktus vagy halálozás fordul elő, mint az ún. kontroll csoportban, és ez statisztikai módszerekkel bizonyított, akkor ez bizonyíték arra, hogy a beavatkozásnak köszönhető a különbség.
  • Természetesen ilyen vizsgálatok során sok más, hasznos adat is összegyűlik. Le lehet mérni pl. a gyógyszeres kezelés mellékhatá­sait, az emberek ún. compliance-t, mely azt jelenti, hogy mi­lyen kitartóan tudnak részt venni egy diétás vagy gyógyszeres vizsgálatban, azaz milyen az aránya a vizsgálatból kiesőknek. Ez arra vonatkozóan is hasznos adatokat nyújt, hogy a vizsgálatok alapján született kezelési ajánlások alkalmazásakor az eljárás milyen fokú betartatásával számolhatunk.
  • Ha a vizsgálatok egy részében csak egy rizikófaktort, pl. a koleszterinszintet kezelték, akkor egyértelmű, hogy a bekövetkező összes változás a koleszterinszint változására vezethető vissza. Hátránya ugyanakkor, hogy nem elég életszerű, mert az emberek nagy részének több rizikófaktora van, és a kezelé­si irányelvek szerint azokat együttesen kell kezelni. Ilyen vizs­gálatok is folynak, amikor 2-3 rizikófaktort próbálnak befo­lyásolni, vagy diétás kezeléshez kapcsolódik gyógyszeres ke­zelés.
A diétázás jó hatással lehet ránk, csak róbáljuk betartani!
A diétázás jó hatással lehet ránk, csak róbáljuk betartani!

Diéták eredményei – Nézzük így milyen eredmények születtek!

Az ilyen vizsgálatok előnye, hogy kevésbé kell számítanunk mellékhatásokra, ellentétben a gyógyszeres vizsgálatokkal. Hátránya, hogy a betegek nehezen tartják be őket, elég nehéz őket ellenőrizni, és a várható eredmények kisebbek, mint a gyógyszeres beavatkozásnál. A 60-70-es években kezdődtek az ilyen vizsgálatok, ismerjünk meg ezekből néhány érdekesebb esetet.

Nézzünk egy- két konkrét kísérletet!

Szokatlan helyen, egy helsinki elmegyógyintézetben zajlott az egyik első vizsgálat, ahol 670 beteg étrendjét állították át 6 éven keresztül. Mivel az elmegyógyintézet ápoltjai hosszú ideig, sokszor életük végéig bentlakók, könnyen meg lehetett oldani a mindenki számára azonos összetételű étkezést. A vizsgálati csoport tagjai telített zsírokban szegény, és telítetlen, növényi eredetű zsírokban gazdag étrendet követtek, szemben az intézet egyéb betegeivel, akik szokványos étrenden voltak. A vizsgálat bizonyította, hogy 6 év alatt a diétázó betegek koleszterinszintje nagy mértékben csökkent, ami a szívinfarktusok csökkenését is maga után vonta. A diétát kapó csoport eredményeihez képest a normál étkezésen levők eredményei egyértelműen rosszabbak voltak.

Egy másik eredmény Norvégiában:

Egy másik, Norvégiában végzett vizsgálatban magas rizikójú betegekből állítottak össze egy csoportot, a résztvevők koleszterinszintje extra magas, 8-10 mmol/l közötti volt, sőt 79%-uk dohányzott is. (Magas vérnyomású személyeket nem vontak be a vizsgálatba.) A koleszterinszint csökkentésére az étkezési szokások megváltoztatását, diétát alkalmaztak, emel­lett a csoport tagjai leszoktak a dohányzásról. 1232 közép­korú férfi öt évig tartó vizsgálata során a koleszterinszint gyógyszer nélkül 17%-kal csökkent, míg a kontroll csoport­ban nem volt lényeges csökkenés.

Kutatási eredmények! A diétázó csoportban 5 év alatt 19 szívinfarktus fordult elő, a nem diétázókéban pe­dig 36, tehát közel a duplája. Érdekes eredmény volt, hogy a rákhalálozás is 37,5%-kal kevesebb volt a diétázó csoport­ban.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.