• diéta
• zsírok

A fehérjebevitel növelése gyorsítja a fogyást?

Az elhízás diétájához elsőrendű a kalóriabevitel csökkentése, bár egyes tápanyagféleségeket kiemelő diéták ettől eltérnek (pl. az Atkins-diéta, amely csak a szénhidrátbevitel csökken­tésén alapul).

Ha elfogadjuk, hogy a napi kalóriabevitel, 1200-1500 kcal-n belül kell hogy legyen, akkor ha a három fő tápanyag (szén­hidrátok, zsírok, fehérjék) arányához hozzányúlunk, az egyik mennyiségét csökkentjük, és valamely másik mennyiségét növeljük.

Arányok

Az ételeinkben a három fő tápanyag a zsírok, a szénhid­rátok és a fehérjék együttesen a teszik ki a 100%-ot. Ha a szénhidrátok arányát csökkentjük, tehát a szokásos 55%-ot pl. 45%-ra csökkentjük, akkor valamelyik másik tápanyag, vagy tápanyagok arányát kell növelni 10%-kal. A zsírbevitel növelését – az egyébként is magas zsírfogyasztás mellett – nemigen szorgalmazzák (legfeljebb a telítetlen zsírokét), de ennél kézenfekvőbbnek látszik a fehérjebevitel növelése. A fehérjebevitel növelésének ugyanis inkább előnyei, mint hátrányai vannak, ha helyesen alkalmazzuk.

Érvek a fehérjebevitel növelése mellett

• A fehérjefogyasztás növeli a teltségérzést, ellentétben a szénhidrátokkal, melyek fogyasztása után hamar éhessé válik az emberek többsége.
• Alacsony GI. Másik kedvező sajátja a fehérjének, hogy olyan ételek­ben fordul elő, ahol a glikémiás index meglehetősen alacsony.
• Emellett régóta ismert a fehérjék termogenezist, a belső hőtermelést, energiaelégetést fokozó hatása. A termogenezis nemcsak hideg, hanem a táplálkozás hatására is fokozódhat. Ebben különböző szerepet játszanak hor­monális és enzimatikus folyamatok, a zsírszövetből, mint raktárból felszabaduló különböző anyagok.
• Étvágycsökkentő. Emellett pl. egyes vizsgálatok, főleg állatkísérletek azt bizonyították, hogy az egyik fehérjeösszetevő aminosav, a leucin csökkenti az agyban hatva az étvágyat.

A fehérjebevitelnél is törekedni kell a növényi eredetűek szorgalmazására, de miután a fehérjéket felépítő 20 aminosavból 9-et nem tud a szervezet előállítani, ezért állati eredetű fehérjéket is fogyasztani kell. A növényi eredetű fehérjék közül csak a szójafehérje az, amely esszenciális, tehát a szervezet számára nélkülözhe­tetlen aminosavakat tartalmaz.

A Nemzetközi Elhízás Társaság elnöki ajánlása

Az elmúlt évtizedben a klinikai gyakorlat is a szénhidrátsze­gény, fehérjedús étkezés irányába fordult. Nem kisebb szak­ember, mint Astrup professzor, a Nemzetközi Elhízás Társa­ság elnöke javasolja a fehérjebevitelt az összkalória-bevitel 25%-ára felemelni. A legújabb vizsgálatok szerint is bizonyí­tott a teltségérzést fokozó, valamint a termogenezist fokozó hatása, a táplálkozásra bekövetkező belső zsírégetés növe­lésével.

Ez lényegében a tápanyagösszetétel szempontjából meg­felelne a Magyar Elhízástudományi Társaságunk diétás ajánlásának, amelyben szintén az egyik javaslatként 45% szénhidrát, 25% zsír, 25% fehérjearány szerepel, azzal a kü­lönbséggel, hogy Astrup professzorok a fehérjebevitel növe­kedésével, mi pedig a szénhidrátbevitel csökkentésével, az inzulinelválasztás visszafogásával magyarázzuk a fogyást. A két csoport diétás ajánlásának összetétele végül is azonos.

Vesebetegségben nem ajánlott

A vizsgálat során nem észleltek kedvezőtlen mellékhatáso­kat, de ismert, hogy bizonyos krónikus vesebetegségben, ve­seelégtelenségben a fehérjebevitel károsodásokat okozhat a vese szűrőegységeiben, az ún. glomerulusokban. Fehérjé­ben dús ételek fogyasztásával a fehérjelebontás termékei is fokozatosan felszaporodhatnak a vérben, nőhet a húgysav-szint, a kalciumfelszívódás csökkenhet, ezért ezeket kontrol­lálni kell. Fehérjedús diéta alkalmazásával kapcsolatban a vesebe­tegnél tehát szakorvosi konzultáció szükséges.

Fehérje- és rostdús, szénhidrátszegény variációk

A fehérjedús étrendet kitűnően lehet kombinálni a rostbevitel növelésével, ha a főétkezések húsokból állnak, zöldségköre­tekkel, melyek rosttartalma szintén csökkenti az étvágyat, és ez a kombináció egyúttal a gyorsan felszívódó szénhidrátok­ban is szegény. Az már a táplálkozástudomány gondja, hogy az eredmé­nyeket milyen arányban tudja visszavezetni a bő fehérjebevi­telre és/vagy csökkent szénhidrátfogyasztásra és/vagy foko­zott rostbevitelre vagy mindegyikre.

Ez a kombináció akkor is hatásos lehet, ha zsírkorlátozás nélkül alkalmazzuk, bár miután a fehérjebevitel főleg a hú­sokkal, tejtermékekkel történik, azok jelentős mennyiségű rejtett zsírt tartalmaznak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.