• Atkins-diéta
• diéta
• elhízás

Divatos fogyókúrás étrendek

A világon rengeteg diétás ajánlat jut el az emberekhez, elsősorban a tö­megkommunikáció révén. Elfogadhatatlanok azok a fogyókúrák, ame­lyek azt állítják, hogy valamilyen módszer vagy csodaszer diéta nélkül fogyaszthat.

Energiatartalom

Tudományos szempontból akkor elfogadhatók, ha energiatartalmuk valahol 1200-1500 kcal körül van, ha az állati eredetű zsírtartalmuk az átlagos lakossági fogyasztáshoz képest kisebb, és az újabb elvek alapján a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztását is korlátoz­zák, miközben nem tartalmaznak egyéb tudománytalan vagy esetleg ártalmas kitételeket.

A táplálkozástudomány nem bizonyította, hogy ha az egyes tápanya­gokat (fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat) meghatározó mennyiség­ben tartalmazó ételeket egymástól időben elválasztva fogyasztják, jobb eredményeket adna, mintha ugyanazt az energiamennyiséget hagyo­mányos módon fogyasztanák el.

Napszaki elosztás

Az étkezések napszaki elosztásával kapcsolatban két tény bizonyí­tott tudományosan: I. amii este eszünk, abból több hasznosul, mert a zsírok lebontása éjjel lassul; 2. cukorbetegekben az inzulinérzékenység reggel rosszabb (adott mennyiségű inzulin gyengébb hatást fejt ki), ezért náluk reggelire kevesebb szénhidrát javasolt, mint délben.

Atkins-diéta

Anélkül, hogy a sokfajta diétára egyenként kitérnénk, az Atkins-diétát érdemes megemlíteni. Az Atkins-diéta elsősorban a szénhidrátfogyasz­tás korlátozásán alapul, ez azonban olyan mértékű, hogy az étrend szél­sőségesen szénhidrátszegény. Napi 2 dkg szénhidrát fogyasztásával indul, és csak olyan lassan bővíti a szénhidrátfelvételt, hogy emiatt az egyén szervezete hónapokig acidotikus – „elsavasodott” – állapotban van, aminek egyik jele az acetonszagú lehelet. Ebben az időszakban súlyos mellékhatások jelentkezhetnek.

Saját tapasztalatunk az, hogy a rizikófaktorokkal terhelt elhízottak közel 3,5 hónap alatt a szénhidrátokat is korlátozó diétával, 2 kg-mal többet fogytak, mint a csak zsírszegény diétát alkalmazók, azonos kalóriabevitel mellett.

Very low calory diet

Ilyen „rizikópáciensek”^, (vagyis akikben több rizikófaktor egyidejű je­lenléte mellett áll fenn a testtömegfelesleg) testsúlycsökkenésében se­gíthet a nagyon alacsony energiatartalmú, ún VLCD diéta (very low calory diet), amely kevesebb, mint 800 kalóriát tartalmaz, és intézeti (kórházi) körülmények között alkalmas egy hosszú távú testsúlycsök­kentő program bevezetésére. Hangsúlyozni kell, hogy ilyen alacsony energiatartalmú étrend csak korlátozott ideig és csak állandó orvosi fel­ügyelet mellett alkalmazható.

Egy orvosi munkacsoport összeállítást készített 29 olyan vizsgálat­ból, ahol 600-800 kalóriás igen szigorú VLCD-vel indított hosszú távú fogyókúra több évre kiterjedő hatását, eredményeit hasonlították össze olyan programokkal, ahol már az induláskor is 1200-1500 kalóriás dié­tát alkalmaztak (és azt tartották fent a továbbiakban). Következtetésük az volt, hogy a VLCD-vel kezdő egyének 4-5 év múlva még 7 kg „súly­hiányt” tudtak fenntartani, míg az 1200-1500 kalóriával indítók már csak 2 kilogrammot.

A kórházi diéta szoros orvosi, laboratóriumi, EKG-el ellenőrzést igényel. Komoly szövődményt a hosszú évek során nem tapasztal­tunk, kezdetben 4 esetben észleltünk múló – káliumhiánnyal összefüggő – szívritmuszavart.

A tápanyagpótlást ásványi anyagokkal, Q10-zel kombinált vitaminokkal, napi 2,5 liter folyadék bevitelével oldjuk meg, ami a kezelés ré­sze. A rostbevitelt rostkomplexszel, biztosítjuk. Egy hétnél tovább ezt a szi­gorú étrendet nem érdemes folytatni, mert a szervezet 7-10 nap elteltével vé­dekezni kezd, lassítja alapanyagcseréjét. Ezt követően hiába a szigorú meg­szorítás, abból több hasznosul, és a sikerélmény is elvész.

A hosszútávú ambuláns 1200-1500 kcal tartalmú diéta tápanyag-összeté­tele: megközelítően 30 energia%-a zsír, 40-45 energia%-a szénhidrát, 25-30 energia%-a fehérje, ami durván megfelel napi 40 g zsír, 120 g szénhidrát és 80 g fehérje bevitelének.

A testsúlycsökkentő programok nagyon fontos része az ellenőrzés, az orvosi kontroll. Magára hagyott fogyókúrázók elgyengülnek, a vizs­gálatok felmérése szerint a betegek fele fél éven belül feladja a szigorú diétát. Igen fontos a motiváció, ami lehet esztétikai természetű, főleg nőknél, de komoly lökést adhat a diétához a társuló rizikófaktorok fel­derítése, illetve azok javulásának/megszűnésének ígérete a sikeres test­súlycsökkenés esetén.

Szemléletváltoztatás (viselkedés- és magatartás­terápia)

A részletekre a könyv keretében nincs mód kitérni. Annyit azonban legalább itt is meg kell jegyezni, hogy a diéta betarthatóságához, a fo­gyókúra eredményességéhez nélkülözhetetlenek olyan tényezők is, mint – felsorolásszerűen említve – a diétás napló vezetése, az önel­lenőrzés, a csoportos fogyókúra előnyének kihasználása, a kísértések kivédése az ún. stimulustechnikákkal, spájzolás elkerülése, étkezés las­sítása az étkezésre szánt idő meghatározásával, az asztalnál az evésre koncentrálás (evés közben ne olvassunk, ne tévézzünk), a táplálkozási ismeretek elsajátítása, a reális célkitűzés – 10% testsúlycsökkenés – el­fogadása és így tovább. Mindezek megvalósításához ideális esetben pszichológus is segítséget nyújt.

Az elhízottak fizikai aktivitása

A fogyókúra elmaradhatatlan része a fizikai aktivitás növelése, amiről egy előző fejezetben már külön szóltunk. Az elhízással kapcsolatban annyit kell megjegyezni, hogy sajnos a jelentősen elhízottak nagy ré­szének már mozgásszervi panaszai vannak, vagy olyan szív- és érrend­szeri betegségben szenvednek, amely megakadályozza a fizikai aktivi­tást vagy a fizikai tréninget. Ezért egyénileg, orvos bevonásával kell megállapítani, hogy a túlsúlyos, elhízott egyén milyen fizikai tréninget végezhet.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.