• egészség
• test
• végbél

A végbél anatómiája

Az analis csatorna

A végbél distalis, 3-4 cm hosszú szakasza az analis csa­torna, amely az anorectalis gyűrűnél kezdődik, és az anusnyiláson nyílik a külvilágba. Fejlődéstanilag az ekto- és endoderma találkozását jelzi a néhány millimé­ter széles linea dentata. Itt megy át a végbélnyálkahár­tya hengerhámja az analis csatorna módosult bőrébe. Ennek a vonalnak megfelelően helyezkednek el a hen­gerhámmal fedett Morgagni-oszlopok, a linea dentata alatti területen ezek az analis papillákban folytatódnak.

A Morgagni-oszlopok között helyezkednek el a Morgagni-tasakok (crypták), amelyek a nyálkahártya zseb­szerű bemélyedései. Az oszlopok és crypták együttesen formálják a linea dentata (linea pectinea) jellegzetes vo­nalát. Az egymással szemben elhelyezkedő crypták és oszlopok egymásba illeszkedve segítik az anuscsatorna lezárását. Az analis mirigyek a crypták alapjánál szájadzanak be. Ha a mirigyek kivezető csöve elzáródik, analis tályog vagy fisztula fejlődhet ki a területen. Az analis csatorna módosult bőre hiperpigmentált, nagy számban tartalmaz verejték- és faggyúmirigyeket.

A végbél (rectum)

A vastagbél a 2-3. keresztcsonti csigolya magasságá­ban veszíti el peritoneumborítását (mesosigma), ez az a szint, ahol átmegy a végbélbe. Más, elterjedtebb beosztás szerint az 5. ágyéki csigolya magasságát tekintik a rectumba történő átlépésnek, ennek megfelelően az L5-S3 csigolya közötti magasságban a belet még peritoneum-kettőzet, a mesorectum fedi. A végbél (rectum) ettől a ponttól kezdve már retroperitonealisan fut.

A pars pelvina a sacrum görbületébe illeszkedik, kötőszövettel körülvett, rögzített szakasz, caudalisan átmegy az extraperitonealis elhelyezkedésű pars perinealisba. Az ampulla recti a középső rectalis billentyű­től (Kohlrausch-billentyű) aboralisan helyezkedik el, tágulékony, ezért a székletrezervoár szerepét tölti be.

Nyálkahártyájára egyedülállóan jellemző az ún. rectalis billentyűk (Houston-billenytűk) jelenléte, amelyek félhold alakúak, a teljes circumferencia felét, kétharmadát fedik. A középső rectalis billentyű a legfejlettebb (ez az ún. Kohlrausch-billentyű). A peritoneum legmélyebb pontja, az excavatio rectovesicalis vagy excavatio rectouterina, amely a rectum mellső falánál férfiakban 7, nőkben 4 cm magasan helyezkedik el, az a hely, ahová álló helyzetben folyadék, vér, genny juthat le.

A medencefenék izomzata

A medencefenék izomzatát a m. levator ani, m. pubore­ctalis és m. iliococcygeus, m. levator prostatae, m. pubovaginalis alkotja, a hozzájuk szorosan kapcsolódó kötőszövetes lemezekkel: fasciae diaphragmatis pelvis superior et inferior és a sacrospinalis ligamentum egy részével. A fossa ischiorectalis ugyanakkor zsírszövettel kitöltött, ennek a m. obturator internus és a fascia obturatoria képezi külső falát.

Az urogenitális diaphragma kiemelt része a hátsó fél, amely a perinealis test képzés­ében vesz részt. Több izom kapcsolódik ehhez a struktú­rához: a külső anus sphincter, a m. levator ani, a felüle­tes és mély haránt perinealis izom és a bulbocavernosus izom.

A harántcsíkolt külső záróizom (külső analis sphinc­ter) és a puborectalis izomzat közötti együttműködés teszi lehetővé a széklet tartásának képességét. A belső, simaizom alkotta sphincter (belső analis sphincter) a kontinencia tartásában nagyobb szerepet játszik, kb. a lezárás 70 százalékáért felelős.

A belső körkörös rectumfal muscularis propriarétegének megerősödéséből létre­jött belső sphincter és a külső sphincter közé ékelődik a rectum hosszanti fali izomrétegét képző longitudinális izomzat, amely az analis csatorna kétharmadát tartja lezárva. A longitudinális izomzat kötőszövetes lemezbe megy át, amelynek vége belülről a Hilton-vonalnak (li­neaalba) felel meg az átmeneti zóna distalis határaként.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.