• fertőzés
• gyulladás
• kezelések
• terápiák

Gombás fertőzések: Actinomycosis és Candidiasis

Actinomycosis

Az actinomycesek Gram-pozitív, oxigénszegény környe­zetben jobban növő baktériumok. Több speciese ismert. A bél és a női genitáliák normál flórájának tagja.

Epidemiológia

A fertőzésre rizikótényező a diabétesz, intrauterin fo­gamzásgátló eszköz, HIV, leukaemia, szervtranszplan­táció, égés, trauma. A hasi actinomycosis rendszerint hasi műtétek, trauma, tartós hasi gyulladás kapcsán alakul ki.

Patogenezis

A kórokozó mikroaerofil vagy anaerob környezetben, lassan szaporodik, ezáltal szubakut, krónikus gyulla­dást hoz létre, gyakori sipolyképződéssel.

Patológia

Az egész gasztrointesztinális traktus érintett lehet. Perianalis fisztula, krónikus appendicitis, colondiverticulum hátterében is állhat. Az elváltozás relatíve nagy, szoliter „tumorként” jelenik meg, a környező képletek beszűrődésével, fekéllyel vagy a nélkül. Mikroszkópo­sán ún. „sulphur” granulomát láthatunk. A granuloma centrumában szabálytalan, kerek alakú baktériumhal­maz mutatható ki eosinophil szegéllyel, környezetében tályogot formáló, főként granulocitákból álló gyulladá­sos reakcióval, szélén pallizád állású hisztiocitákkal. A kórokozó identifikálása Gram-és Warthin-Starry-fes­téssel történik.

Klinikai kép

Az abdominalis actinomycosis általános tünetei a bor­zongás, hőemelkedés, hidegrázás, rossz közérzet, ét­vágytalanság, fogyás, alhasi, hasi fájdalom, görcs, puf­fadás, émelygés, hányás, hasmenés vagy székrekedés. Tapintással szöveti konglomerátum tapintható, amely tumornak tűnik. Tályogok, sipolyok alakulhatnak ki, amelyen kénsárga váladék ürül.

Diagnózis

Műtét vagy biopszia során vett minta makroszkópos és mikroszkópos vizsgálata, a szokásosnál hosszabb ideig tar­tó anaerob tenyésztés. A folyamat gyakran polimikrobiális. Differenciáldiagnózis: daganat, tályog, lymphoma, tu­berkulózis, Crohn-betegség lehetősége merülhet fel.

Terápia

Ha szükséges, műtéti megoldás és hosszan tartó antibi­otikum-kezelés. Ha jelen van intrauterin eszköz, el kell távolítani. Elsődleges kezelés az ampicillin 50 mg/kg/ nap iv. 4-6 hétig, majd amoxicillin 3 x 0,5 g per os 3-6 hónapig vagy penicillin G 10-20 millió IU/nap iv. 4-6 hétig, majd penicillin V 2-4 g/nap per os 3-6 hónapig. Alternatív kezelésként doxycyclin, ceftriaxon, clind­amycin, erythromycin jön szóba.

Candidiasis

A sarjadzó gombák a normál bélflóra tagjai. Immunszupprimált betegekben okozhatnak betegséget, különösen, ha előzőleg széles spektrumú antibiotikum­kezelést kaptak.

Epidemiológia

Az immunszuppresszív szerekkel kezelt betegek, vala­mint az AIDS-esek számának emelkedésével a candidák okozta enterocolitis-esetek előfordulása egyre nagyobb arányban várható.

Patogenezis

A hosszan tartó antibiotikum-kezelés hatására a bél normál baktériumflórája kipusztul, életteret hagyva a sarjadzó gombák szaporodásának. Az alapbetegség vagy a kezelés hatására meggyengült lokális immunitás miatt a candidák képesek a bél nyálkahártyájának inváziójára, károsítva ez által a bél mucosarétegét, nyálkahártya-fekélyeket létrehozva. A sérült barrieren keresztül a can­didák a véráramba is bekerülhetnek, szepszis, metasztatikus tályogok alakulhatnak ki.

Patológia

Fekélyképződés, álhártyaképződés, gyulladásos „tu­mor”, vérzés, „fehér” plakkok jellemezhetik. Mikroszkó­posán a kiváltott gyulladásos reakció az egyén immunst­átusától függ. Immunhiányos egyénekben gyakorlatilag minimális szöveti reakció jön létre. Más esetekben pro­minens neutrofil granulocitás beszűrődést, eróziót, fekélyt, tályogképződést láthatunk mikroszkóposán, nem ritkán granulomaképződéssel. A folyamat a bélfal valamennyi rétegét érintheti. Súlyos esetben angioinvazivitás is kimutatható. A kórokozó identifikálása PAS- és Grocott-festéssel történik.

Klinikai kép

A folyamat súlyosságától függően vizes, véres hasmenés, hasi fájdalom, láz alakul ki. A bélnyálkahártya-fekélyek perforációhoz vezethetnek. A betegség igen súlyos lefo­lyású, gyakran halálos.

Diagnózis

A gomba székletből való kimutatása nem elegendő a di­agnózis felállításához. A bél nyálkahártyájában szövetta­ni vizsgálattal kimutatott invazív sarjadzó gomba, hemokultúrából, ascitesből kitenyészett Candida spp. támasztja alá a diagnózist. CT-vizsgálattal a bélfal pneumatosisa, kolonoszkóppal colitis, ulceráció figyelhető meg.

Differenciáldiagnózis: Immunszupprimált és AIDS-es betegeknél a szokásos enteritist okozó baktériumok, Mycobacterium spp, Chlamydia trachomatis, inteszti­nális spirocheták, enterális vírusok, Herpes simplex, paraziták, férgek okozhatnak hasmenést. A fertőzés lehet polimikrobiális is.

Terápia

Antimikotikumok alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy egyre nagyobb a nem albicans candidák okozta fertőzés, amelyek között emelkedik a fluconazolra rezisztens speciesek aránya. Súlyos tünetek esetén az érintett bélszakasz sebészi eltávolítása válik szükségessé.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.