Végbélviszketés (Pruritus ani) leggyakoribb okai
A végbélviszketés gyakori panasz, az esetek kb. 50%-ában könnyen azonosítható proktológiai eltérés okozza. Gyakoriak még a dermatológiai betegségek, fertőzések, diétás vagy pszichés okok, szisztémás betegségek által kiváltott pruritusok. A fennmaradó kb. 25%-ban a kiváltó ok nem tisztázható, idiopathiás pruritusról beszélünk. Ezek kezelése a legnehezebb.
Etiología
A lehetséges kórokok eredetük szerint csoportosítva:
- Proktológiai, Benignus: prolabáló nodus, polypoid anopapilla, valódi rectum polyp, váladékozó analis fisztula, krónikus fissura, analis carúncula, sphinctergyengeség.
- Malignus: exulcerált anus carcinoma, Paget- vagy Bowen-kór.
- Dermatológiai: kontakt allergia, ekcéma, psoriasis, lidien planus, akne.
- Infekciózus: Candida és egyéb dermatomycosisok, vaginalis fluor, hámsérülések bakteriális superinfekciója.
- Parazitológiai: helminthiasis, scabies.
- Szisztémás betegségek: diabetes mellitus, icterus, máj-cirrhosis.
- Diétás: kávé, csokoládé, tejtermék, tea, alkohol, fűszeres étel.
- Pszichés és idiopathiás: az ok nem azonosítható, elváltozás nem látható.
Klinikai tünetek
Rendszeres, zavaró végbéltáji viszketés, amely az esetek egy részében valamivel összefüggésbe hozható: székelés, tisztálkodás után, meleg hatására, alvás közben vagy éjszaka, esetleg bizonyos étel-ital elfogyasztása után jelentkezik. A viszketés állandó és kínzó is lehet, amely tartós fennállás esetén pszichés következményekkel járhat. Az elkerülhetetlen vakarózás és túlzott tisztálkodás helyileg felszínes, nedvedző, pontszerű excoriatiókhoz-ulcusokhoz, majd másodlagos gombás, bakteriális felülfertőződéshez vezet. Ilyenkor erythemás udvar látható az anus körül, amely a farpofák, ill. az inguinalis tájék felé terjedhet.
Diagnózis
Alapos proktológiai vizsgálattal (anoszkópia, rektoszkópia) a proktológiai okok könnyen kiszűrhetők. Alapvető az anamnézis pontos felvétele, szükség esetén dermatológiai, nőgyógyászati konzílium, vér- és székletvizsgálatok lehetnek szükségesek. Ne feledjük, hogy ritkán magasabb vastagbélszakasz malignus daganata állhat paraneoplasiás tünetként a viszketés hátterében, ennek szűrésére (virtuális) kolonoszkópia vagy irrigoszkópia végzése célszerű. Idiopathiás pruritus diagnózisa csak akkor állítható fel, ha az egyéb okok biztonsággal kizárhatók.
Kezelés
Egyértelműen azonosítható ok esetén adekvát ellátás. Perianalis dermatitisek jól reagálnak kombinált szteroidos, antimikotikum-antibiotikum tartalmú kenőcsökre. A kezelés idejére steril gézlapok javasoltak a gyulladt bőrterület fedésére. Fontos a betegek figyelmének felhívása a kíméletes analis higiéné szabályaira, allergia gyanúja esetén hipoallergén tisztálkodószerek, mosószerek és toalettpapír használatára. Idiopathiás pruritus kezelése megkísérelhető lokálisan subcutan-intradermalisan adott 0,5%-os metilénkékkel. Sikertelenség esetén szedatívumok adása, pszichoterápia is szóba jön.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.