• agyhártyagyulladás
• arcüreggyulladás

Arcüreggyulladás gyermekkorban, mennyire veszélyes?

Az egyik vagy több orrmelléküreg akut vagy krónikus gyulladása. Az arckoponya csontjaiban üregek vannak, amelyeket nyálkahártya borít.

Az adott csontok szerint az üregeknek különböző elnevezésük van:

• rostacsontüregek: kis üregekből állnak, amelyeknek első, középső és hátsó része van;
• homloküregek: a homlokcsontokban találhatók a szemüreg és az orrtő között;
• arcüreg: ezek a legnagyobbak. A száj­padlást kialakító arccsont belsejében találhatók;
• ékcsonthoz tartozó üregek: a koponya közepén vannak.

Az orrmelléküregek különféle csatornák­kal és nyílásokkal kapcsolódnak össze az orrlyukkal; begyulladhatnak akut, krónikus vagy szubakut módon. A leginkább érintett korosztály a 3-6 évesek, de az egyéves gyerekek is könnyen kaphatnak arcüreg­gyulladást a gyakori felső légúti fertőzések következtében. Az arcüreggyulladás akár több mint hat hónapig is elhúzódhat.

Okai

A betegség akkor fejlődik ki, amikor az orrot ért fertőzés kórokozói elterjednek az orrmelléküregekben az összekötő csa­tornákon keresztül. Leggyakrabban bakté­riumok okozzák: Haemophilus influenzae, Branhamella catarrhalis és Streptococcus pneumoniae. A visszaeső arcüreggyulladást a bölcsődébe, illetve óvodába járás, az uszodalátogatás és azok a fertőzések segítik elő, amelyek a garatmandula megnagyob­bodását okozzák. Az arcüreggyulladás kialakulásának a következő tényezők ked­vezhetnek: passzív dohányzás, balesetek, idegen test bevezetése az orrba, krónikus foggyulladások.

Tünetek

A betegség mindig megfázás­sal, savós vagy gennyes orrfolyással kezdő­dik, ezután következik a láz, a fejfájás és a kellemetlen szájszag. Az előrehaladott fázisban a fejfájás már nagyon erős, fogfájás is kíséri, romlik a szaglás; fülgyulladás, száraz és hosszan tartó köhögés lép fel.

Ha a szem bedagad, szövődményes arcüreggyulladásra gyanakodhatunk, mint a rostacsonti arcüreggyulladás, ami később agyhártyagyulladássá alakulhat. A króni­kus arcüreggyulladás kedvez az asztma kifejlődésének.

Diagnózis

A gyermekorvos az orrvá­ladék jelenlétét konstatálja, és megtapintja az arcot, okoz-e ezzel fájdalmat. Ha nem súlyos fertőzésről van szó, akkor a vér­vizsgálat, a röntgen és az MMR-vizsgálat teljesen felesleges.

Terápia

Bakteriális eredetű fertőzés esetén antibiotikumot adnak. Mellékhatásai miatt ne használjunk rendszeresen orrcseppet. A paracetamol és a gyulladáscsökkentők csökkentik a fájdalmat és a lázat.

Megelőzés

Kerüljük az olyan anyagokat, amelyek irritálják az orrnyálkahártyát vagy szénanáthát okoznak (pollenek). Tartóz­kodjunk keveset zsúfolt, füstös helyen, ne hagyjuk a gyereket hosszasan hideg, nedves helyen vagy éppenséggel túlságosan meleg, száraz levegőjű szobában.

Homeopátia

Néhány szer enyhíti a tüneteket: a Mercurius solubilis 5CH a gennyes orrváladékozás esetén hatékony, különösen akkor, ha a tünetek éjjel súlyos­bodnak. A Pyrogenium 5CH a hosszan tartó, gennyes orrváladék, a hőemelkedés esetén javasolt. A Hepar sulfur 30CH három lab­dacs naponta három alkalommal adható, folyósabbá teszi az orrváladékot, gyorsítja a gyógyulási folyamatot.

Növényterápia

Az Alnus glutinosa (enyves éger) MG 1DH az orrmelléküreg ­gyulladás esetére adható gyulladáscsökkentő szer. A Carpinus betulus (gyertyán) MG 1 DH csökkenti az orrmelléküreg- a garat- és a légcsőgyulladást. Az adagolást, a gyermek testsúlyát figyelembe véve az orvos írja elő.

OligoTerápia Kén-, mangán- és rézfiolák erősítik a védekezőképességet és javítják az ormyálkahártya sejtjeinek a működését. Két hónapon keresztül naponta egy fiolával adjunk, váltogatva az anyagokat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.