Bölcsőhalál: Anyatejes táplálás és bölcsőhalál
Bölcsőhalál – Mi ez? Meg tudjuk előzni?
Angol neve: Sudden Infant Death Sindrome (SIDS). A csecsemő váratlan, hirtelen halála, aminek látszólag semmilyen kiváltó oka nincsen, még a boncolás sem tud semmit kimutatni. Bármilyen életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 2-4 hónapos korban.
A fiúk első életévében a leggyakoribb halálok. Többnyire éjszaka történik, a súlyos lélektani sokk évekre tönkreteheti a szülők életét, akikben kétségek maradnak amiatt, hogy nincs magyarázat a történtekre. Bűntudatuk van, ezért fontos, hogy pszichológus segítségét igénybe vegyék.
Okai: Nem ismertek!
Kizárták, hogy genetikailag meghatározott volna. Tanulmányok bizonyítják, hogy statisztikailag elhanyagolható annak kockázata, hogy a következő testvérek is bölcsőhalál áldozatai legyenek. Sokféle feltételezés van arról, mi idézi elő a bölcsőhalált. Ilyen például az, hogy a csecsemő egy időre nem vesz levegőt, vagy anyagcsere-zavarban szenved. Mégis manapság a leginkább elfogadott hipotézis az, hogy a bölcsőhalált, legalábbis egy részét a szív aritmiája, kamrai fibrilláció okozza. A szív ideghálózatának rendellenességét egyszerű EKG (elektrokardiogram) vizsgálattal ki lehet mutatni.
Ezenkívül nézzünk néhány rizikófaktort:
- hason fekve altatott baba
- koraszülöttség vagy kis születési súly
- nagyon fiatal anya
- a terhesség alatti dohányzás vagy kábítószer-használat; illetve az újszülött passzív dohányzásnak való kitevése
- az újszülött légúti fertőzései
- a túlságosan meleg szoba
Tanácsok a bölcsőhalál megelőzésére
- A takaróját oly módon rögzítsük, hogy miközben alszik, ne tudjon úgy forgolódni, hogy a feje a takaró alá kerüljön.
- Ne dohányozzunk a várandósság alatt, és a babát se tegyük ki a passzív dohányzás ártalmainak.
- Ha lehetséges, szoptassuk legalább 6 hónapig, ami megfelelő védettséget ad, és csökkenti a bölcsőhalál kockázatát.
- Ne legyenek a kiságyban olyan tárgyak, amelyekkel megfojthatja magát, ne altassuk a szülői ágyban, ha még nem elég nagy.
Diagnózis
A bölcsőhalál diagnózisa a többi halálok (pl. szívbetegség, fertőző betegség, rossz bánásmód, baleset) kizárása után állítható fel. Azoknál a csecsemőknél, akiknél valamely rizikófaktor fennáll, használható olyan készülék, amely a szív- vagy légzés ritmusában beálló probléma esetén riasztja a szülőket, akik rögtön közbe tudnak avatkozni.
Terápia
Ha az EKG a szívműködésben valamilyen eltérést mutat, gyógyszerekkel csökkenthető a bölcsőhalál kockázata.
- Az anyatej összetétele
- Gyakorlati tanácsok a szoptatáshoz
- Szoptatáskor felmerülő problémák
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A bölcsőhalál rejtélye már évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, az orvostudományt. Okát a mai napig nem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani, de íme néhány jó tanács, melyek szem előtt tartásával megóvhatjuk gyermekünket.
Anyatej összetétele
Az újszülött és a fiatal csecsemő természetes, ideális és optimális táplálása a szoptatás. Az anyatej összetétele képes a megfelelő mennyiségben és arányban leginkább biztosítani a csecsemő szervezete számára azokat az alapvető tápanyagokat, amelyek az élet első évében az intenzív fejlődéshez szükségesek: szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat, vitaminokat, specifikus védőanyagokat.
A központi idegrendszer különösen érzékeny ebben a korai időszakban a táplálás hibáira, nem megfelelő voltára. A szoptatás a legtöbb fejlett európai országban, így hazánkban is az újszülöttkor kezdetétől általában a csecsemő 6 hónapos koráig az elsőként ajánlott és választott táplálási mód. Az anyatejnek a tehéntejhez képest előnyös összetételén kívül a szoptatás meghatározó fontosságú a bensőséges, örömteli, a későbbi személyiségfejlődésben is oly lényeges anya-gyermek kapcsolat korai kialakításában.
A tehéntejből hiányzó aktív immunológiai alkotórészek az anyatejes táplálás révén a fiatal csecsemő kórokozók elleni hatékony védekezését segíti elő. A szoptatás egyértelmű előnyeit igazolják azok a kiterjedt vizsgálatok is, amelyek az anyatejjel táplált csecsemők szellemi fejlődésének gyorsabb ütemét és egyes megbetegedések (asztma, ételallergia, ekcéma, elhízás, cukorbetegség,) későbbi életkorban alacsonyabb számú előfordulását igazolták a tápszerrel táplált csoportokkal összehasonlítva.
Maga a szoptatás serkenti a növekedési hormonok termelődését, elősegíti az arckoponya helyes fejlődését, és szorosabbá teszi az anya és gyermek között létrejött köteléket. A hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti a környezeti ártalmak okozta betegségek, az allergiák és a táplálékérzékenység kialakulását.
A szoptatásnak jól körülhatárolható hatása van az anya egészségére
A szülés után közvetlenül elkezdett szoptatás csökkenti a szülés utáni vérveszteséget és így a vérszegénység kialakulását. A kizárólagos szoptatás rengeteg pénzt, időt és fáradságot takarít meg az anya számára!
Szoptatás és bölcsőhalál
A szoptatás és a bölcsőhalál kapcsolatát már hosszú ideje kutatják. Az a közelmúltban bizonyosodott be, hogy a legalább 6 hónapos korig tartó anyatejes táplálás biztosan csökkenti a kockázatot. A legideálisabb az lenne, ha a csecsemő ezen idő alatt csak anyatejet kapna, de kimutatták, hogy az is jó hatású, ha tápszeres hozzátáplálás mellett a szoptatást is folytatják az anyák. Ezért is nagyon fontos, hogy az anyatej mennyiségének csökkenése esetén ne ijedjünk meg, ne hagyjuk abba a szoptatást, hanem egészítsük ki a csecsemő táplálását tápszerrel: ma már számos lehetőség közül választhatunk.
Bölcsőhalál okai
A bölcsőhalál rejtélye évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Mai ismereteink szerint nem tudjuk egyértelműen meghatározni a bölcsőhalál okát, mégis hosszú évek megfigyelései és kutatásai rámutattak olyan tényezőkre, melyek fennállásakor a bölcsőhalál gyakrabban fordul elő.
Vannak, melyek eleve meghatározottak, ilyen a kor (2 és 4 hónapos életkor között a leggyakoribb), a fiú nem, bizonyos genetikai faktorok, az évszak (téli hónapokban gyakoribb), a napszak (hajnali időpont), a koraszülöttség. De számos tényező befolyásolható, ezek figyelembevételével a bölcsőhalál kockázata igen alacsonyra csökkenthető.
Dohányzás mellőzése
Fontos tehát, hogy a terhesség alatt és után szigorúan mellőzzük a dohányzást! A csecsemőt a hátán és ne a hasán altassuk, ugyanakkor az optimális mozgásfejlődés érdekében éber állapotban legyen sokat hason. A csecsemő ne aludjon a szüleivel, testvéreivel egy ágyban, legyen saját, külön alvóhelye. A vastag, puha takarók, párnák helyett használjunk inkább alvó (háló) zsákot és ne tartsunk plüssállatokat a baba ágyában. A védőoltások időben történő beadatása a betegségek megelőzésén túl ebből a szempontból is rendkívül fontos.
Kijelenthetjük tehát, hogy a szoptatás nem csak az újszülött, illetve fiatal csecsemő optimális növekedése, fejlődése érdekében alapvető fontosságú, hanem bizonyos betegségek megelőzésében is segít. Ezek közül csak egy a bölcsőhalál, melynek megelőzésében kiemelkedő fontosságú a legalább fél éves korig történő anyatejes táplálás. A szoptatással így egyszerű, természetes és ingyenes védelmet biztosíthatunk annak, aki a legfontosabb számunkra.
Hason fekvés növeli az esélyt!
Szignifikánsan magasabb a SIDS (sudden infant death syndrome) előfordulása, ha a csecsemő hason fekszik, vagy ha a gyerek kicsit túl van öltöztetve. Jelentősen növeli a SIDS előfordulását, ha együttesen van jelen a vírusfertőzés, a túlöltöztetés és a hason alvás. Új-Zélandon, ahol valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a bölcsőhalál rendkívül magas, a mamák felvilágosítására kampányt indítottak, ami az előfordulás jelentős csökkenésével járt (két év alatt a felére csökkent az esetek száma).
A SIDS lehet alvászavar, bár az erre utaló bizonyítékok nem elégségesek
A halál többnyire éjjel vagy a délutáni alvás idején következik be, ami valamiféle összefüggésre utal az alvással. Azok a szülők, akik véletlenül ugyanabban a szobában voltak a halál bekövetkeztekor, azt mondják, hogy nem hallottak sírást, ami azt a gyanút ébreszti, hogy a halál alvás közben állt be. Azt tudjuk, hogy a REM fázisban rosszabbul reagál a szervezet a vér csökkent oxigénszintjére, és az is ismert, hogy a fiatal csecsemők REM fázisának aránya sokkal magasabb, mint az idősebb csecsemőknél és a felnőtteknél.
Azt is tudjuk, hogy az alvászavarok, köztük az alvás közbeni légzésmegállás sokkal gyakoribb a koraszülötteknél (akiknél még ráadásul több a REM szakasz is). Mindezen megfigyelések arra utalnak, hogy a SIDS összefüggésben állhat az alvással.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.