• glutén
• gyermek

Gluténérzékenység gyermekeknél

A gluténérzékenység élelmiszer-intole­rancia a glutinnal szemben. Ez az anyag két proteinből tevődik össze (az egyik a glutén, a másik a gliadin), és számos gabonaszemben megtalálható (búza, árpa, rozs, tönköly, zab).

Okai

Elfogyasztása után a glutin meg­emésztődik, és az alkotó aminosavaira bomlik. A gluténérzékeny emberek esetében egy enzim a bélben egy részét mó­dosítja (glutamin), ami azután antitestek termelését váltja ki. Ugyanakkor néhány gluténtöredék, amely több aminosavból tevődik össze (különösen a 19 aminosavból álló 31-49 töredék) okoz természetelle­nes immunreakciókat. Ezt egy gyulladási folyamat követi, ami számos átalakulást okoz a bélbolyhokban, amelynek súlyos következményei vannak az emésztési, de legfőképpen a felszívódási folyamatokra.

A gluténérzékenység okai részint genetikai, részint pedig környezeti tényezők. Nem elég, hogy valaki genetikailag hajlamos a megbetegedésre, glutingazdag étrend is hozzájárulhat a panaszaihoz. Ez abból áll, hogy proteinben bővelkedő ételeket eszik (kenyér, tészta, keksz, pizza). Ez immunre­akciót vált ki, ami az idő múlásával károsítja a beleket, amelyek ez által képtelenek lesznek fölszívni a hatóanyagokat.

Tünetek

A betegség különféle mó­dokon nyilvánul meg: a legklasszikusabb megnyilvánulása kétéves kor előtt van, amikor elsősorban bélproblémák jelennek meg, mint a hasfájás (a has fájdalmas és duzzadt), gyomorrontás (rossz szagú, fehéres, fénylő, zsírokban gazdag széklet). Ezen kívül megfigyelhető a növekedésben való visszaesés, a sápadt bőr a vas és a folsav felszívódásának hiánya miatt, valamint fáradtságérzet. A szervezet számára szük­séges tápanyagok elégtelen felszívódása problémákat okoz az agy, az idegrendszer, a csontok és más szervek működésében.

A vitaminhiány egyéb betegségekhez vezet

Ez a helyzet különösen nehéz a gyerekek esetében, akiknek a növekedésükhöz és fejlődésükhöz megfelelő táplálkozásra van szükség. így általában a gluténérzékenység a növekedés lelassulásából látszik úgy, hogy közben egyéb betegségek tünetei nem jelentkeznek. Az is előfordulhat, hogy más bél-, gyomortüneteket nem is mutat a gyerek.

Ezekben az esetekben a gluténérzékenységet csak idősebb korban diagnosztizálják: viselkedészavarokat jeleznek (idegösszeomlás, depresszió, gyomorpana­szok), ízületi fájdalmak, izomgörcs, viszkető bőrpír (különösen a könyök, térd és hát tájékán), szájsebek, a fogak és a csontok elváltozása, a láb és a lábfej mozgásának anomáliái (idegbántalom).

Diagnózis

A vérben található antitestek (az immunoglobinok mennyisége), valamint a bél biopsziás vizsgálatán alapul. A legmeg­bízhatóbb vizsgálat az antitranszglutamin antitestek jelenlétének a felmérése (ez az enzim alakítja a glutaminokat), de utána elvégzik az endomisin tesztet (a vékonybél izomrostjait borító összekötő réteg) és az anti-gliadin vizsgálatot is (a glutin két fehérjekomponensének egyike). A megfe­lelő gluténmentes diéta kiválasztása előtt azonban mindig el kell végezni a bélbiopsziát is. A szájon át egy vékony csövet vezetnek a nyelőcsőbe, a gyomorba, majd elérik a vékonybelet, ahonnan egy kis szerkezet mintát vesz a bél nyálkahártyájából.

Ezt szövettani vizsgálatnak vetik alá, amely megerősíti vagy kizárja annak károsodását. A két alapvető elem a diagnosztizáláshoz a bél elváltozásának kimutatása, valamint a gluténmentes diéta utáni tünetmentesség. Minthogy ennek a betegségnek a kialaku­lásában nagy szerepet játszik a genetikai tényező, ha a családban van gluténérzékeny ember, érdemes megelőző vizsgálatokat végezni, akkor is, ha a gyereknek semmilyen tünete nincs.

Ha felmerül a gluténérzékenység gyanúja, és ennek bizonyítása céljából vizsgálatokat végeznek, a gyermeknek ugyanazt a normái étrendet kell folytatnia a vizsgálatok befejeztéig (beleértve a biopsziát is), tehát ne függesszék fel a gluténtartalmú ételek fogyasztását, hogy a vizsgálat eredménye hiteles legyen.

Terápia

A gluténérzékenység intoleran­cia, tehát nem gyógyítható. Az egész életen át tartó szigorú diéta az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan kontroll alatt tartsuk a betegséget. Ha erre glutén mentes diétára van szükség, akkor a tiltott gabonaféléket más ételekkel kell helyettesíteni. Ilyen a kukorica, a köles, a rizs, a szója, a tápióka, a gesztenye, a csicseriborsó, a hajdina, a hüvelyesek, a burgonya, a szezámmag és a cirok. Folyamatban van olyan gabonafélék megalkotása, amit génsebészek keresztezési technikával állítanak elő, amellyel olyan magvakhoz juthatnak, hogy a gliadin okozta allergiás reakciókat kiküszöböljék. Ezek a kísérletek azonban még kezdeti stádiumban vannak.

A kereskedelemben kaphatók olyan ételek (tészta, keksz, kétszersült, lisztfélék kenyér­sütésre, torták), amelyeket gluténérzékenyek is fogyaszthatnak. Ezt a csomagoláson is feltüntetik. Kis mennyiségben jelen van a glutin néhány gyógyszerben, de glutin maradhat a főzővízben is. Soha ne főzzük ki például ugyanabban a vízben a glutinmentes tésztát, mint amiben a rendes tésztát főztük, mert különben semmi értelme sem lesz a diétának. Néhány hét diéta után a bél­gyulladás és az egyéb tünetek kezdenek enyhülni, majd teljesen megszűnnek. Nagyon fontos, hogy ezután is folytassuk a diétát.

Ha a gyermek kis mennyiségben is, de újra meg újra gluténtartalmú ételt eszik, nő az esélye annak, hogy károsodjon a bél nyál­kahártyája, és felnőttkorban kifejlődjön bél limfóma vagy autoimmun betegségek. Ha azonban szigorúan követi a diétát, a tumoros betegségek kockázata jelentősen csökken. Meg kell még említenünk, hogy manapság is kísérleteznek különféle terápiákkal, amik hatékonyak lehetnek a gluténérzékenység esetén.

Kísérleti terápiák

1. Enzimkúra

Léteznek olyan enzimek, amelyeket laktobaktériumok termelnek, és képesek arra, hogy teljesen megemésszék a gliadint. Ezeket, ha étkezés-kiegészítő­ként lehetne bevenni, még azelőtt kiirta­nák a gliadint, mielőtt az elérné a belet. Lehetne használni a glutin előkezelésére is, ha betennék olyan lisztekbe, amelyet a gluténérzékeny emberek számára készítenek.

2. Immunmodulációs technikák

Az im­munválaszok módosítására többféle lehetőség nyílik a gluténfogyasztással kapcsolatban, de mindegyik nagyon összetett és bonyolult. Nemcsak az egész immunrendszert kellene módosítani, hanem arra is kellene ügyelni, hogy ugyan­úgy ne legyenek mellékhatásai, mint a diétának. Ezért elég távol állunk ennek a gyógymódnak a kifejlesztésétől.

3. A bélfal átjárhatósága hibájának mó­dosítása

Ez a módszer a larazotid acetát nevű új szerre alapul, amely nagyon érdekes hatást mutat, ugyanis módosítja a bél átjárhatóságát a gluténérzékenyek esetében, ezáltal lehetővé teszi számukra is a glutén tartalmú ételek fogyasztását a túlzott immunreakció vagy gyulladás veszélye nélkül.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.