• élelmiszerek

Csicseriborsó származása, alkozóelemei, élettani hátasi

A könnyen emészthető hüvelyes igen értékes anyagokat, sok fehérjét és sokféle tápanya­got tartalmaz. A csicseriborsó a keleti konyha nélkülözhetetlen kelléke, de az utóbbi években népszerűsége Európában is egyre nő. Sokféle felhasználási módja a nemzetközi konyha állandó alkotórészévé tette. Édesen vagy fűszeresen, pörkölve, pirítva, sütve vagy pürének elkészítve, a csicseriborsó így is, úgy is ízletes étel.

Honnan származik a csicseriborsó?

Az ázsiai konyha már vagy 8000 éve ismeri a csicseri­borsót. A rómaiak Pompejiből konzervben szállították a csicseriborsót a Birodalom minden részébe. Onnan terjedt tovább Indiába. Napjainkban számtalan szubtrópusi vi­déken termesztik, a legnagyobb termőterületek Török­országban, Észak-Afrikában, Mexikóban, Indiában, Pa­kisztánban és Spanyolországban vannak. Két fajtáját különböztetjük meg: a ráncos, apróbb szemű, indiai fajtát és a nagyobb, gömbölyű, halványsárga földközi-tengeri változatot. A csicseriborsó leginkább a közel-keleti kony­ha nélkülözhetetlen eleme, mondhatni, nemzeti eledel.

Milyen alkotóelemekből áll?

A csicseriborsó javarészt szénhidrátból áll, de jelentős a ballasztanyag-tartalma, és figyelemre méltó mennyiségű fehérjét is találunk benne. Többféle esszenciális és egyéb fehérje-összetevőt tartalmaz. Ezek közül különösképpen értékes az arginin, leucin és lizin nevű aminosav. A sok­féle ásványi anyag közül a leginkább élenjáróak a kálium, a foszfor, a kalcium és a magnézium.

De találunk benne nyomelemeket is; vasat, rezet és cinket. A vitaminokat illetően a csicseriborsóban van béta-karo­tin, niacin, folsav és B₁-, B₂-, C-vitamin. 3 milliméternél hosszabb csírájában a hüvelyesekre jellemző méreg­anyag, fazin képződik. Ezért kell a csírát rövid ideig forró vízzel leöblíteni.

A csicseriborsó egészségtani jelentősége

A csicseriborsó különösképpen gazdag fehérjében és komplex szénhidrátokban, amelyek lassan jutnak be a vérbe, ezért igen laktató hatásúak. A nagy mennyiségű ballasztanyag megköti a bélben található felesleges ko­leszterint. A csicseriborsóban levő zsírok még inkább csökkentik a vér koleszterinszintjét, így segítenek elkerül­ni az érelmeszesedés kialakulását.

A bázikus aminosavat, a lizint az emberi szervezet nem képes maga előállítani, ezért ezt táplálékainkkal kell felvennünk. A felnőttek napi szükséglete 1-1,5 g; a gyermekek számára pedig nélkü­lözhetetlennek mondható, mert ennek hiányában növeke­dési problémák, immunhiány állhat elő.

A kálium és a magnézium erősíti a szívizmot, a viszonylag magas kal­cium- és foszfortartalom pedig csontozatunkat segíti, hogy elkerüljük a csontritkulást. A vas, a réz és a folsav segíti a vörösvértest-képződést. Szívünk azért is profitál a csi­cseriborsóból, mert a benne található B₁ vitamin nélkü­lözhetetlen az idegrendszer egészséges működéséhez és a szívizom működéséhez.

Vizsgáljuk meg, nem látunk-e a borsósze­meken tűhegynyi lyukakat, amit apró kárte­vő okozott. Szorosan záródó üvegben kb. fél évig eltartható. Főzve, fedő alatt a hűtő­szekrényben max. 3 napig eláll, de jól bírja a mélyhűtést is.

Csicseriborsó-püré

Hozzávalók (2 személyre)

125 g száraz csicseriborsó, 1 gerezd fok­hagyma, 1/2 csokor petrezselyem, 2 evő­kanál citromlé, késhegynyi édesnemes pi­rospaprika, 50 g szezámmag, só, őrölt bors, 2 evőkanál olívaolaj

Elkészítés

A csicseriborsót éjszakára beáztatjuk. Az áztató vizet leöntjük, forrásban levő víz­ben takarékon kb. egy óra hosszat főzzük. Leszűrjük, kihűtjük. A fokhagymát meg­tisztítjuk, kockákra vágjuk. A petrezsely­met leöblítjük, megszárítjuk, leveleit le­csipkedjük. A hozzávalókat turmixgépben pépesre keverjük. Tetszés szerint uborká­val és olajbogyóval kínáljuk.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.