Hipotalamusz és az agyalapi mirigy működése
Kalandozásunkat a belső elválasztása mirigyek világában kezdjük mindjárt a legösszetettebb működésű, egymással szoros kapcsolatban álló hipotalamusszal és agyalapi miriggyel. A finoman szabályozott folyamatok eredményeként nyolcféle hormon kerül innen a vérkeringésbe, melyek a szervezet gyakorlatilag minden működését befolyásolják. Ezek közül első körben két hírvivőről érdemes hosszabban szólni, az antidiuretikus hormonról vagy ADH-ról és a növekedési hormonról, amelyet az angol elnevezés alapján GH-nak (growth hormoné) rövidítenek.
Mivel az emberi test folyadékforgalmának egyik legfontosabb szabályozója az ADH, elégtelensége a vizelet kiválasztás felborulását eredményezi. Teljes hiánya esetén a klasszikus magyar orvosi nyelv „íztelen húgyárról” beszél, ami azt jelenti, hogy a beteg rengeteget pisil, az ürített vizelet azonban – szemben a cukorbetegekével – nem tartalmaz cukrot, tehát nem édes. Testünk bölcsen pótolja az elfolyt mennyiséget, és állandó szomjúsággal késztet ivásra, s ezzel a folyadékegyensúly fenntartására.
Szomjúság okai
Ne gondoljuk azonban, hogy biztos efféle kórság gyötri azt a kisgyereket, aki egyik cumisüvegnyi vagy palacknyi cukros üdítőt vagy kakaót dönti magába a másik után. Ezekről a „betegekről” szerencsére ki szokott derülni, hogy gyötrő szomjúságukat csak édes italok tartják életben, ha csak vizet ihatnak, mind folyadékbevitelük, mind következményes bő vizeletük mennyisége normalizálódik.
Nagyon ritka esetben találkozhatunk valóban az ADH veleszületett vagy szerzett hiányával vagy hatástalanságával. Ilyenkor a betegek akkor is ürítenek vizeletet, ha nem isznak és rövid idő alatt igen súlyosan ki tudnak száradni. Szerencsére a hiányzó hormon tabletta vagy orr-csepp/orrspray formájában hozzáférhető.
Ágybavizelés
Ismertek olyan esetek, amikor az antidiuretikus hormon elválasztása csak az éjszakai órákban nem megfelelő, ezért a szervezet éjszaka is nagy mennyiségű vizeletet termel, ami ágybavizelést okozhat. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy az éjszakai „balesetek” legnagyobb része nem ebből adódik, ezért egy egyébként egészséges, álmában bepisilős óvodásnak ADH-tartalmú gyógyszert adni a nyugodt éjszakák kedvéért akár életveszélyes komplikációkkal is járhat, így határozottan ellenjavallt.
Nézzük az agyalapi mirigy sokrétű szabályozó feladatának másik hasznos segítőjét. A növekedési hormon egyik legfontosabb feladata a csontok növekedésének serkentése, tehát a testmagasság kialakítása. Nagyon ritka hiányára akkor kell gondolnunk, ha a gyermek kisebb, mint a szülei testmagassága alapján tőle elvárható és ennek hátterében semmilyen más betegséget nem lehet kimutatni. Szerencsére, mint majd’ minden hormon esetében, a GH pótlására is van lehetőség: naponta bőr alá adott injekciókkal az ilyen apróságok növekedése felgyorsítható.
Régebben falusi vásárokban, mostanában inkább a Guiness rekordok könyvében fordulnak meg azok a betegek, akiknek valamilyen okból a szükségesnél több növekedési hormonja termelődött. Az ok leggyakrabban az agyalapi mirigy jóindulatú daganata: gyanút kelthet a gyermek extrém mértékű növekedése, „óriássága”. Az idegsebészeti műtét szinte minden esetben megoldja a problémát, az őrült tempójú növekedés leáll.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.