Gyermekbetegségek

Hipotalamusz és az agyalapi mirigy működése

Kalandozásunkat a belső elválasztása mirigyek világában kezd­jük mindjárt a legösszetettebb működésű, egymással szoros kap­csolatban álló hipotalamusszal és agyalapi miriggyel. A finoman szabályozott folyamatok eredményeként nyolcféle hormon kerül innen a vérkeringésbe, melyek a szervezet gyakorlatilag minden működését befolyásolják. Ezek közül első körben két hírvivőről ér­demes hosszabban szólni, az antidiuretikus hormonról vagy ADH-ról és a növekedési hormonról, amelyet az angol elnevezés alapján GH-nak (growth hormoné) rövidítenek.

Hosszas élettani bevezetők helyett kezdjük mindjárt azzal, hogy milyen kórtünetek esetén érdemes ezen hormonok nem megfelelő hatására gondolni.

Mivel az emberi test folyadékforgalmának egyik legfonto­sabb szabályozója az ADH, elégtelensége a vizelet kiválasztás fel­borulását eredményezi. Teljes hiánya esetén a klasszikus magyar orvosi nyelv „íztelen húgyárról” beszél, ami azt jelenti, hogy a beteg rengeteget pisil, az ürített vizelet azonban – szemben a cu­korbetegekével – nem tartalmaz cukrot, tehát nem édes. Testünk bölcsen pótolja az elfolyt mennyiséget, és állandó szomjúsággal késztet ivásra, s ezzel a folyadékegyensúly fenntartására.

Szomjúság okai

Ne gon­doljuk azonban, hogy biztos efféle kórság gyötri azt a kisgyereket, aki egyik cumisüvegnyi vagy palacknyi cukros üdítőt vagy kakaót dönti magába a másik után. Ezekről a „betegekről” szerencsére ki szokott derülni, hogy gyötrő szomjúságukat csak édes italok tartják életben, ha csak vizet ihatnak, mind folyadékbevitelük, mind követ­kezményes bő vizeletük mennyisége normalizálódik.

Nagyon ritka esetben találkozhatunk valóban az ADH veleszületett vagy szer­zett hiányával vagy hatástalanságával. Ilyenkor a betegek akkor is ürítenek vizeletet, ha nem isznak és rövid idő alatt igen súlyosan ki tudnak száradni. Szerencsére a hiányzó hormon tabletta vagy orr-csepp/orrspray formájában hozzáférhető.

Ágybavizelés

Ismertek olyan esetek, amikor az antidiuretikus hormon elválasz­tása csak az éjszakai órákban nem megfelelő, ezért a szervezet éjsza­ka is nagy mennyiségű vizeletet termel, ami ágybavizelést okozhat. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy az éjszakai „balesetek” legnagyobb része nem ebből adódik, ezért egy egyébként egészsé­ges, álmában bepisilős óvodásnak ADH-tartalmú gyógyszert adni a nyugodt éjszakák kedvéért akár életveszélyes komplikációkkal is járhat, így határozottan ellenjavallt.

Nézzük az agyalapi mirigy sokrétű szabályozó feladatának másik hasznos segítőjét. A növekedési hormon egyik legfontosabb feladata a csontok növekedésének serkentése, tehát a testmagasság kialakítása. Nagyon ritka hiányára akkor kell gondolnunk, ha a gyermek kisebb, mint a szülei testmagassága alapján tőle elvárható és ennek hátterében semmilyen más betegséget nem lehet kimu­tatni. Szerencsére, mint majd’ minden hormon esetében, a GH pót­lására is van lehetőség: naponta bőr alá adott injekciókkal az ilyen apróságok növekedése felgyorsítható.

Régebben falusi vásárokban, mostanában inkább a Guiness rekordok könyvében fordulnak meg azok a betegek, akiknek vala­milyen okból a szükségesnél több növekedési hormonja termelődött. Az ok leggyakrabban az agyalapi mirigy jóindulatú daganata: gyanút kelthet a gyermek extrém mértékű növekedése, „óriássága”. Az idegsebészeti műtét szinte minden esetben megoldja a prob­lémát, az őrült tempójú növekedés leáll.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.